The Young Property Lawyers’ Forum (YPLF) invites junior researchers to submit proposals for presentations given at its 13th annual meeting, to take place at the Pázmány Péter Catholic University in Budapest, Hungary, on the 6th and 7th of June 2024.

The Oñati Institute welcomes applications to organise workshops on topics within the broad field of law in society. It provides a very congenial location for discussions and interactions among a relatively small group of researchers.

As historian Péter Hanák argues, Central Europe is a region where reality and utopia have always mingled. The multifaceted relationship between reality and utopia is at the very center of the 24th Annual Conference of the Utopian Studies Society/Europe, that will take place in the heart of Central Europe – in Budapest.  

 Taking its cue from our host in Budapest, Central European University’s Democracy Institute, this year’s event is titled Utopia and Democracy. We welcome all interested speakers who aim to enrich the intellectual history of the concept of democracy by drawing attention to its relationship with various forms of utopianism, whether literary, political, philosophical or practical. The history/interpretation of the concepts of both utopia and democracy have been changing in the past centuries, and there are a number of significant common points in their developments, though the production of scholarly works in this field has been sporadic. Speakers are thus invited to reflect on how elements of democratic societies have been endorsed and/or criticised by utopias, or to address their role in the depictions of ideal social and political structures.  

 Beyond the legal and political aspects of democratic societies, the organizers of this event encourage the perception of democracy in broader terms as a form of socialization (to use Miguel Abensour’s term). Aspects of democratic societies, such as equality, the rule of law, the separation of powers, freedom of expression, commitment to the common good, solidarity, plurality of opinions, respect for the human dignity of the other (especially the political opponent), threats to democratic structures, etc., are among the topics that we believe determine our contemporary discussion of the relationship between democracy and utopia. 

 While we particularly welcome topics related to (East) Central Europe, presentations and papers will not be restricted to only these suggested topics, and as usual, we welcome all papers and presentations related to utopia or dystopia, in the realms of history (of ideas), literature, politics, the social sciences, architecture or other relevant scholarly or artistic fields, also if they extend beyond the topic of democracy. 

 We invite proposals for individual 20-minute papers, fully formed panel sessions with 3 or 4 speakers addressing a shared topic, as well as workshops or roundtables on any theme related to the broad topic of utopianism. If you would like to engage with this year’s Democracy and Utopia theme, you might address the following topics: 

• Democratic structures and utopian social or literary imaginaries
• Utopian and political literature 
• Utopia and the rule of law 
• Minoritarian (sexual, racial, natural) utopian/dystopian imaginaries 
• Utopia, democracy, and gender 
• The potential for queer utopias in contemporary democratic societies (especially papers honoring the 15th anniversary of José Esteban Muñoz’s field-establishing work “Cruising Utopia: The Then and There of Queer Futurity”) 
• The democratic elements of utopias/dystopias in contemporary popular culture 
• The democratization of utopias/dystopias and environmental humanities 
• Utopianism and democracy in Central and Eastern Europe
   

The official language of the conference is English, but panels in languages other than English are also welcome, subject to minimum enrolment. 

 Confirmed Keynote Speakers: 

 Professor Nicole Pohl (Oxford Brookes University) 

Professor Nathalie Vanfasse (Aix-Marseille University)  

Professor György Majtényi (Eszterházy Károly Catholic University, Eger, Hungary)

International conference on

“Legal discourses on international and EU migration/refugee law
in Central and Eastern Europe:
emerging new narratives or business as usual?” 

organized as a European Society of International Law (ESIL)-supported event by the Faculty of Law of Charles University (Czechia) and the Corvinus University of Budapest (Hungary) with the support of the Institute for Legal Studies– Hungary, the UN Refugee Agency (UNHCR) and the Odysseus Academic Network 

9-10 May 2024

 - CALL FOR PAPERS - 

Of the 27 European Union (EU) Member States, 13 are in Central and Eastern Europe (CEE) lato sensu. Most of them used to belong to the socialist bloc as satellite countries of the Soviet Union and spent many decades on the eastern side of the Iron Curtain after the Second World War. Back then, these CEE countries were relatively closed. Migration existed primarily within the Eastern Bloc and the arrival of foreigners from outside Europe was in small numbers, and from like-minded states (Vietnam, Cuba, Mongolia, etc.).  

Before joining the EU, these 13 CEE countries adapted their legal systems to EU law and respected it in the following years. However, this changed radically during and after the so-called European migration and refugee crisis of 2015-2016. The new (hard) political line included vocal opposition to some EU measures aimed at responding to the then mass influx of protection seekers, blocking the achievement of European compromises, building physical barriers at the borders, and adopting a largely restrictive, securitising stance. In some CEE countries, this was followed by the adoption of national legislation that was clearly at odds with EU and international legal standards in this area, disregarded human rights guarantees and generally undermined the rule of law (including the authority of the relevant judicial and non-judicial institutions).  
Set against this backdrop, can a common denominator be traced in these countries both when contributing to the international legal discourse and when teaching these subject matters in their respective institutions? For example, can we see the influence of the former Soviet doctrine relating to state sovereignty topic and background (see the concept note here)?

The conference organizers invite submissions of papers including (but not limited to) the following themes:  

• changes in the laws of the Central and East European (CEE) countries and their compatibility with international/EU law and the framing of the legal changes; 
• evolution of legal scholarship and doctrines on refugee and migration law issues in the CEE region; 
• sovereignty v. human rights in the narratives and discourses of the CEE legal scholarship; 
• protection-sensitive entry channels in the narratives and legal scholarship of CEE countries;  
• breaching international and European law in CEE countries and its reflection of it in the academic debates, etc. 

Organizers invite abstracts of no more than 600 words for either the doctoral session, the main conference, or the teaching panel. Abstracts should set out the main aspects and the structure of the paper. The selection of abstracts is based on the originality and innovativeness of the paper and the relevance to the conference theme. 
The deadline for sending abstracts is 1 February 2024 (Thursday) 24:00h. Please send all abstracts (in MSWord format) together with your affiliation, short CV and contact information to 2024.prague.conference@gmail.com. The organizers particularly encourage applications from young scholars from Central and East European countries.

Successful applicants will be notified by email by 20 February 2024. The authors of the selected papers will be required to submit a 3000-3500 word-long extended abstract to 2024.prague.conference@gmail.com by 30 April 2024 at the latest. Submission details, author guidance form and other practical information will be sent to authors at a later stage. The conference conveners are keen to explore suitable ways to publish selected papers after the workshop.  

The conference will be held in-person in Prague, Czechia. Selected speakers are expected to attend the conference in person and to bear the costs of their own travel and accommodation. 

The event will be composed of the following parts: 

• Doctoral session (Thursday from 1 pm)
• Conference (Thursday from 4 pm to 6 pm and Friday from 9.30 am to 2 pm)
• Panel on teaching international/EU migration and refugee law (Friday 3- 5.30 pm)
• Lunch will be provided on Friday and a dinner for conference participants on Thursday. Coffee breaks are scheduled during the conference. 

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztálya Civilisztikai Albizottságával együttműködésben tisztelettel invitálja Önt következő konferenciájára. 

A digitalizáció kihívásai közül a legújabb konferenciánkon a kiszolgáltatott csoportokra helyezzük a hangsúlyt: milyen esélyei vannak a 21. században a fiataloknak, az időseknek, a kevésbé felkészült fogyasztóknak az összetett, olykor láthatatlan struktúrák megértésére? A metaverzum épül vagy leépül? A digitális bankolás a jövő, vagy a szaporodó katasztrófahelyzetek (elsősorban a háborús körülmények) visszaterelnek bennünket a készpénz felé? Esetleg a kriptoeszközök jelentik a megoldást? A szociális média felületein terjedő fake news áradatban honnan szerezzünk megbízható információt? Érhet-e kibertámadás egy magánszemélyt, vagy ettől csak az államnak és a gazdasági szereplőknek kell tartaniuk? Egy 21. századi fogyasztó hány ezer oldal általános szerződési feltételt kellene, hogy elolvasson, ha felelős döntéseket akar hozni?

A konferencia célja, hogy a fenti kérdésekre igyekezzen választ találni, de legalábbis megfogalmazni a jogalkotóval szembeni elvárásokat, hogy a kiszolgáltatott csoportok nagyobb biztonságban érezhessék magukat a szép új digitális világban. A klasszikus tudományági struktúráktól szándékosan elszakadva várjuk nem csak a jogtudomány, hanem a társadalom- és gazdaságtudomány, valamint az informatikai és egyéb mérnöki tudományok minden olyan képviselőjét is, akinek bemutatásra érdemes tudományos vagy gyakorlati tapasztalata a digitális szolgáltatások, pénzügyek és/vagy a fogyasztóvédelem digitális kihívásai körében.

"A közgyűjteményben őrzött kulturális javak visszaadása több úton mehet végbe a magyar jogszabályok szerint. A restitúciós eljárás funkciója szerint olyan vagyontárgyak birtokának rendezését célozza, amelyeket az állam ugyan közgyűjteményeiben leltározott, de mai fogalmaink szerint valójában sosem kerültek jogszerű állami tulajdonba. A kulturális és jelentős vagyoni értékük mellett ezek a tárgyak magukon hordozzák a megelőző század történelmi eseményeinek bélyegét. A másik út a tárgyak “hazatalálásához” a polgári peren keresztül történő visszakövetelés. Ez az út azonban egy nehezen járható, amelynek több oka van. Egyrészt a magyar magánjogi szabályok nem szentelnek megkülönböztetett figyelmet a kulturális javak speciális csoportjának, így az ezen eljárások során általában felmerülő bizonyítási nehézségek az eredeti tulajdonost terhelik. Másrészt, az előző évtizedekben erős tendencia, hogy a háttérben fekvő közjogi szabályokat a törvényhozó úgy alakítja, hogy azok befolyást gyakorolnak az eljárások kimenetelére.

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a magyar jogrendszer közgyűjteményben őrzött, vitatott tulajdonú javak visszaadására szolgáló szabályairól és azok gyakorlati működéséről. Kiemelt figyelmet fordítunk a restitúciós eljárás szabályainak bemutatására, annál is inkább, mivel azok az elmúlt évtizedben koncepcionális változáson mentek keresztül. Az eljárási szabályok különböző időállapotainak bemutatása és összehasonlítása mellett a törvényjavaslatok indokolását is vizsgálva megkíséreljük feltárni a változás mögött húzódó jogalkotási koncepciót. A vonatkozó bírósági és alkotmánybírósági gyakorlattal összefüggésben részletesen vizsgáljuk az államot illető közjogi és magánjogi jogosítványok összemosódásának problémáját."

Szerzők: Verebélyi Viktória, Vadász Vanda

Opponensek: Erdős Csaba egyetemi oktató (SZE, NKE), Balázs István (TK JTI)

Az esemény moderátora: Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Állam-és Jogtudományi Bizottsága Európai Jogi Albizottsága elnöke

A kötetet bemutatja:

            Gyeney Laura egyetemi docens, PPKE JÁK Európajogi Tanszék

            Somssich Réka egyetemi tanár, ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék

            Tóth Tihamér bíró, Európai Unió Bírósága, Törvényszék, egyetemi tanár, PPKE JÁK (online)

A kötetről: A Magyarázat az Európai Unió jogáról c. kiadvány az ötödik, átdolgozott kiadása a szerzők által írt Az Európai Unió joga című könyvnek. A terjedelmes mű, első kiadása (2001) óta az Uniós jog – intézmény- és jogrendszer, a belső piac joga és a versenyjog – meghatározó referencia kötetévé vált, amelyet joghallgatók, gyakorló jogászok és a jogtudomány művelői egyaránt haszonnal forgattak. A jelen kiadás, a Magyarázat az Európai Unió jogáról némileg más formában, immár jogszabálymagyarázatként, de a régi tartalmi megközelítéssel – jogszabályszövegek, esetjog, szakirodalom – jelenik meg, amellett, hogy az új fejleményekre is reflektál, a magyar vonatkozások széles skáláját nyújtja.

A Magyarázat alapos és könnyen érthető betekintést nyújt az Európai Unió jogrendszerébe. A Magyarázat részletesen bemutatja az Európai Unió fejlődését, az európai integráció történetét, és az Európai Unió intézményeit, amelyek a döntéshozatal folyamatában kulcsszerepet játszanak. A magyarázat átfogóan tárgyalja az uniós jogforrásokat, a jogalkotási folyamatokat, az uniós jog közvetlen hatályát, az uniós jog elsőbbségének elvét, a kötelezettségszegési eljárást, az előzetes döntéshozatali eljárást és az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálatát, valamint az uniós polgárság fogalmát és jogait. A Magyarázat utolsó fejezetei a belső piac jogát és az EU versenypolitikáját és versenyjogát ismertetik.

The Jean Monnet Project "Constitutional Prerequisites for the Future of the European Union" at the University of Erfurt (Robert Böttner) and the Department for EU Law at the Pázmány Peter Catholic University in Budapest (Prof. Petra Láncos) are organizing a conference on the state of play of the European Union 15 years after the Lisbon reform came into force, contemplating achievements and the need for possible future treaty amendments.

The conference will take place on March 19-20, 2024 at Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences. Please register for the in-person conference by 1st March 2024.

The Treaty of Lisbon, the latest major reform of European primary law, entered into force in December 2009. Adopting the substance of the failed Constitutional Treaty, the Lisbon reform has introduced a number of innovations aimed at streamlining the work of the Union, while making it more democratic. The amendments sought to take account of the big bang Eastern enlargement, i.e. the increased number of players within the multilevel system. With several accession negotiations still on-going, a new adaptation of the Union's founding treaties seems inevitable.

Over the past fifteen years, the Union faced several internal and external challenges that tested its resilience, but also revealed shortcomings, be it the asynchronicity evident in economic and monetary integration, the shortcomings in the Common European Asylum System or the challenges in protecting its values internally. The Union and the Member States tackled these issues primarily by implementing reforms and new instruments on the level of secondary law or by concluding additional international agreements.

The recent Conference on the Future of Europe as a joint initiative of the European Parliament, the Council of the EU and the European Commission for a citizens-led forum presented a final report including multiple proposals for a reform of the institutional and policy aspects of the Union. The European Parliament has used this as a starting point to initiate a treaty amendment procedure with a long list of suggestions (2022/2051(INL)).

Against this background, the conference will analyse the Lisbon reform and at the same time contemplate areas and solutions for constitutional reform.