Témavezető: Csehi Zoltán, egyetemi tanár, PPKE JÁK

Témavezető: Csink Lóránt, egyetemi tanár PPKE JÁK

HJLS invites submissions for its thematic issue on ‘Challenges of children’s rights’, guest edited by Ágnes Lux (Centre for Social Sciences)

Children’s rights and related social-legal issues are becoming a quite complex and far-reaching agenda for the international community. The most concerning issues arisen as the phenomena of child poverty, child labor, other forms of deprivation, global violence against children, the situation of children living with disabilities or with special needs in care, the burning problems of juvenile delinquency needs a multidisciplinary approach to evaluate at theoretical and practical level.

The area of the children’s rights (as it has only appeared in the 1920s as a subject of matter of modern socio-legal and political discourse) is quite young does not exist as a separate branch of law. Children’s rights do not affect only various fields of law, including civil law, criminal law, criminology, family law or administrative law, but also transcend the scope of constitutional law and international law.

There is no single code of law for children’s rights. The main source is the UN Convention on the Rights of the Child adopted in 1989. The basic principle based on the human rights approach that has now become an unquestionable paradigm means that the child is entitled to all the rights as adults, since they are human beings. Indeed they are in need of particular protection and support as a result of their special socio-legal status and age, which has to be provided by their caretakers, and ultimately by the state, thereby children’s rights issues gaining understanding in a number of social and legal relations. Due to their vulnerability and their evolving capacities and as they are facing barriers to exercise of rights, children need more and more active state protection than usual. The area of children’s rights was able to gain for itself, through the motivation and intensive work of active social movements, that today an international convention ratified by virtually all states in the world recognizes the existence and protection of the rights of the child.

But where do we stand now in the 21st century in the field of children’s rights?

We are welcoming papers from various fields within legal studies, such as family (civil) law, constitutional law, administrative law or criminal law and related disciplines (such as criminology, etc.), international law, and jurisprudence.

Papers may focus, among others, on the following topics:

• COVID-19 and children’s rights (incl. questions of discrimination in education vs. vaccination, mental health of the families, questions of digital competences - accessibility of digital tools in remote-education vs. poverty)
• Limits of state / competences of families in parenting (incl. specialities of churches as maintainers of care institutions? - freedom of religion)
• New forms of families (incl. transnational families, same-sex couples and children)
• Constitutionalization of children's rights (children and children’s rights in constitutions)
• Children in conflict with the law (incl. challenges of child-friendly justice, questions of legal representation, questions of low / high minimum age of criminal responsibility, unaccompanied minors and migrant families in alien procedures, restorative justice)
• Situation of child participation (incl. right to assembly, e.g. Fridays For Future (FFF) demonstrations, children involved in decision-making processes)
• Violence against children (incl. online safety, child prostitution - trafficking, new forms of substance abuse, disciplines in parenting)
• Implementation of children’s rights in cases of emergencies (incl. war situations)
• Children’s rights and climate change (incl. sustainable consumption, education, climate disasters)
• Questions related of development in biomedicine (incl. new issues related to human reproduction e.g. embryo donation, surrogacy, home birth, embryo research)
• Defending children’s rights in international level (monitoring mechanisms, eg. UN reporting processes, Universal Periodic Review (UPR), efficacy of the UN)

Élete 96. évében, 2022. május 12-én elhunyt Schmidt Péter volt alkotmánybíró, professor emeritus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja, 1956 és 1967 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete kutatója.

1926. december 27-én született Mezőberényben német nemzetiségű tanyasi földművescsalád gyermekeként. A háború miatt csak 1947-ben érettségizett az Áchim András Népi Kollégium kollégista diákjaként, majd tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közigazgatási szakán folytatta. Itt került közelebbi kapcsolatba a szakon az egyetlen klasszikus jogi tárgyat, a magyar közjogot oktató Csizmadia Andorral (1910-1985). 1948-ban a Közgazdasági Kar elszakadt a Műszaki Egyetemtől, és a közigazgatási képzés a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karára került. Az új karon - kiegészítő vizsgákkal - a II. évfolyamra lehetett beiratkozni, de már csak a jogász szakra. Schmidt Péter így vall erről: „Így lettem véletlenül jogász.” Ezt követően 1951. április 1-től az Államjogi Tanszék kinevezett demonstrátora, majd az egyetem elvégzése után tanársegédje lett. 1951-től a Magyar Tudományos Akadémia tudományos aspirantúra ösztöndíjasa Beér János államjogász vezetésével, aki mellett az egyetemen is dolgozott. 1955-től Pécsett adjunktusi kinevezést kapott, majd 1956-tól az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa a Kovács István vezette Államjogi és Államigazgatási Jogi Osztályon. Kandidátusi fokozatát itt szerezte meg 1956 júniusában, a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a magyar államszervezetben témában írott dolgozattal. 1966-ban jelent meg a szocialista választási rendszerek jogösszehasonlításáról szóló monográfiája. A Jogtudományi Intézetnek az állampolgárok alapjogaival és kötelességeivel foglalkozó 1965-ös alapmonográfiájában a lelkiismereti és vallásszabadság, illetve az egyesülési szabadság témakörével foglalkozó fejezetek szerzője.

1967 és 1989 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében tudományos osztályvezető; 1976-tól 1990-ig, alkotmánybíróvá választásáig az ELTE ÁJK Államjogi Tanszékének professzora; 1980 és 1983 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja; 1990-től 1996-ig alkotmánybíró. 70 éves nyugdíjazását és emeritálását követően a közélettől visszavonultan élt. Díjai, kitüntetései, elismerései számosak: Akadémiai díj I. fokozat (1967); az ELTE ÁJK kiváló oktatója (1975); az ELTE ÁJK Budaörsi úti Kollégium kiváló oktatója (1976); a Munka Érdemrend arany fokozata (1986); ELTE Aranyérem (1983); Bibó István Emlékdíj (1994); Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés (1996); Mezőberény díszpolgára (2014). 220 publikációt adott közre 1950 és 2005 között a magyaron kívül angol, francia, német, és orosz nyelven.

A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete jogutóda, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete búcsúzik egykori, jelentős pályaívet befutott kutatójától.

Koi Gyula PhD

tudományos munkatárs, TK Jogtudományi Intézet, Alkotmány- és Közigazgatási Jogi Osztály

Háromnyelvű jubileumi konferencia az ELTE ÁJK és a Göttingeni, valamint a Paris II Panthéon-Assas Egyetemek jogi karaival folyó két évtizedes együttműködés alkalmából. A konferencia három egymást követő, francia, német, illetve angol szekcióra tagozódik, amelyekben előadások és eszmecserék követik egymást:

Changement de l’État de droit

Wandel des Rechtsstaats: ein Kaleidoskop verschiedener Rechtsgebiete

Actual developments in the field of administrative and constitutional justice

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez Sulyok Katalin „A természettudományos érvek legitim helye a bírói érvelésben” című kéziratáról.

Demokratikus innovációk a magyar politikában

13.30-13.40: Megnyitó (Szentgáli-Tóth Boldizsár)

13.40-13.45: A lapszám bemutatása (Oross Dániel), Moderátor: Kovács-Szitkai Eszter

13.50--14.15: Részvétel és deliberáció, kerekasztal beszélgetés a szerzőkkel

Gosztonyi Márton: Ez nem a részvétel kora - A Budapest VIII. kerületi részvételi költségvetés története 2020-ban

Németh Márton: Új utak a részvételi demokráciában? A közösségi gyűlés első hazai kísérlete egy német példa tükrében - A Budapesti Közösségi Gyűlés és a Bürgerrat Demokratie összehasonlító elemzése

László Tamás: Bölcs laikusok döntéshozói szerepben? Közösségi gyűlés Budapesten és a nyugati országokban tanulmányairól

Moderátor: Oross Dániel

14.20-14.40: Előválasztás, kerekasztal beszélgetés a szerzőkkel

Szikinger István: A többpárti előválasztások mint demokratikus innovációk Magyarország és Olaszország példáin keresztül

Kiss Alexandra: Az előválasztás mint demokratikus innováció? Politikai részvétel a jelöltállításon keresztül című tanulmányáról

Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár

14.45-15.10: Népszavazás és konzultáció, kerekasztal beszélgetés a szerzőkkel

Bernáth Borbála: A plebiszcitárius népszavazás és a nemzeti konzultáció kapcsolata Magyarországon

Gáspár Kristóf: Demokratikus innovációs eszközök-e a társadalmi konzultációk? És ha igen, miért nem? A magyar és a belga példa

Pintér Melinda: A konzultáció, mint a deliberáció egyik formája? - A konzultáció három arca Ausztria, Magyarország és Észtország példáján című tanulmányáról Moderátor: Oross Dániel

15.10-15.30: Hozzászólások és vita

15.30: Zárszó (Oross Dániel és Szentgáli-Tóth Boldizsár)

10.00: Megnyitó (Pap András László, Osztályvezető, Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Osztály)

10.10-10.30: A Deliberatív alkotmányozás Cost Action program bemutatása (Oross Dániel Kovács-Szitkay Eszter)

10.30 -11.30: Kerekasztal beszélgetés: a deliberáció magyarországi és lengyelországi tapasztalatai

Eszter Kovács-Szitkay (TK JTI)

Dániel Oross (TK PTI)

Agnieszka Kampka (Warsaw University of Life Sciences, Institute of Sociological Sciences and Pedagogy)

Karol Poplawski (Polish Academy of Sciences, Institute for Legal Studies)

11.30 – 12.00: Kérdések és válaszok

12.00: Záró gondolatok

Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldozsár

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a Gárdos-Orosz Fruzsina és Zakariás Kinga szerkesztette, Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata, 1990–2020 című kötet bemutatójára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre.

A kötetet bemutatja: Vékás Lajos akadémikus.

A bemutatást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Paczolay Péter, a kötet lektora, egyetemi tanár (Szegedi Egyetem ÁJK), az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája,

Zakariás Kinga, a kötet szerkesztője, egyetemi docens (PPKE JÁK), főtanácsadó (Alkotmánybíróság),

Gárdos-Orosz Fruzsina, a kötet szerkesztője, a TK Jogtudományi Intézet igazgatója, egyetemi docens (ELTE ÁJK).

A beszélgetés moderátora: Pap András László, a TK Jogtudományi Intézet Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Osztály vezetője.

Kristóf Gál, Kinga Kálmán, Boldizsár Szentgáli-Tóth: Freedom of expression under new challenges: expected impact of Covid-19 pandemic to the Article 10. case law of the European Court of Human Rights

11th of March 2020 marks the date for declaring one of the biggest challenges the world has to face during the first decades of the 21st century. After some relatively peaceful decades despite all crises entailing huge social and economic development, an unprecedented pandemic seems to stir up everything that had been considered as consolidated and reconciled. As it has impacted almost every segment of our daily lives, the Covid-19 pandemic posed various risks and many possible restrictions on human rights as well. The efforts made to protect human lives, public health, and security often outweighed numerous well-elaborated and allegedly inviolable constitutional principles such as freedom of movement or residence, privacy, restricted access to healthcare, education, or justice, and established new obstacles towards the right to work and decent working conditions. Alongside these practices, existing discriminatory breaches tended to reach deeper levels. On the one hand, we summarize additional restrictions of anti-disinformation laws on free expression during the first months of 2020 as an extension of a still existing tendency and attitude during the previous years to provide greater weight for competing rights and interests when the limits of free expression are concerned. Secondly, in our view, only the most virulent interferences during the first wave of the pandemic will be declared as violation of Article 10. of the ECHR, but more demanding standards should be followed during the later stages of combating Covid-19.

Minden kedves érdeklődőt tisztelettel meghívunk a Miskolci Egyetem Polgári és Kereskedelmi Jogi Intézeti Tanszékei, a Modern Magyar Polgári Jogi és Európai Magánjogi Kutató Központ, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Civilisztikai Tudományi Munkabizottsága, valamint a Novotni Alapítvány által megrendezésre kerülő XXVII. Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozójára.

Eörsi Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából az idei konferencián az előadások a jogtudós kiemelkedő munkásságához kapcsolódnak. 

JOGCast címmel indította útjára podcast sorozatát az ELTE ÁJK. Az első adások a Jogi Továbbképző Intézet olyan új képzéseivel foglalkoznak, amelyekre jogász diplomával / felsőoktatási alapképzésben megszerzett végzettséggel lehet jelentkezni. Adásainkkal várhatóan hetente jelentkezünk, és hallgathatóak lesznek az ELTE Spotify-csatornáján keresztül is.

A műsorok az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) stúdiójában és közreműködésével készülnek.

Vendégeinket Rácz Anna kérdezi.