Szeptember 16-án Varga Judit igazságügyi miniszter és Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere közösen leplezte le Dunaszerdahelyen Szladits Károly (1871–1956) jogtudósnak, egyetemünk egykori tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának szobrát, amely Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

2021. augusztus 10-én, életének 86. évében elhunyt Pásztory Balázs ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára, az Állam- és Jogtudományi Kar oktatója.

2021. augusztus 20-án, életnek 93. évében elhunyt Horváth Pál professor emeritus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori tanszékvezető egyetemi tanára.

A berlini központú Forum Transregionale Studien és a Democracy Reporting International által odaítélt éves nemzetközi kutatási ösztöndíj egyik nyertese Sulyok Katalin, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa.

„Paradigms in Modern European Comparative Law. A History” címmel jelent meg Fekete Balázs, a Jog-és Társadalomelméleti Tanszék habilitált egyetemi docensének kötete a Hart Publishingnél 2021 májusában. A kötet annak a kutatásnak az eredményeit tárta összefoglalóan az olvasók elé, amelynek célja a modern európai jogösszehasonlítás tudománytörténetének feldolgozása volt Thomas S. Kuhn paradigmaelméletének segítségével. A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma most Bolyai-plakettel díjazta.

Az uniós jog által biztosított jogosultságok hatékony védelme, illetve azok hatékony kikényszerítése a tagállamok különböző hatóságaival szemben az uniós jog klasszikus, a jelentőségét a mai napig megőrző területe. Ekként méltán kerülhetett kiemelt helyre a vezető európai uniós jogi tankönyvekben, valamint hasonlóan megérdemelten válhatott az uniós jog meghatározó kutatási témájává. A vonatkozó jog fokozatos fejlődése még évtizedek után visszanézve is lenyűgözi az értő olvasót, a nemzeti bíróságok előtt felmerülő, az Európai Bíróság elé terjesztett eljárási és anyagi jogi problémák összetettségükkel továbbra is izgalomban tartják a gyakorló és az elméleti szakembereket szerte Európában.

Ez a hiánypótló tanulmánykötet, amelyet haszonnal forgathatnak a joghallgatók, a pályakezdő és a gyakorlott jogászok egyaránt, a tanítványai és pályatársai által nagyra becsült, kiváló jogászprofesszor, Várnay Ernő 70. születésnapjának tiszteletére készült.

A kereszténység és a gyermekjogok fogalma elsőre nem feltétlenül kapcsolható össze, azonban elméleti keretrendszerbe helyezve, ideértve a gyermekjogok természetjogi hátterének, valamint a kereszténység nyugati emberi jogi - családi jogi - gyermekjogi diskurzusban kifejtett szerepének vizsgálatát, s később a Szentszék gyermekjogokkal összefüggésbe hozható tevékenységének (különös tekintettel az ENSZ Gyermekjogi egyezményének ratifikálását követő kötelezettségek teljesítésére, s kiemelten a gyermekekkel szembeni erőszak, az egyházi személyek által elkövetett szexuális erőszak kapcsán képviselt álláspontjára) áttekintését követően az látszik, hogy a kereszténység és az emberi jogok, s benne a gyermekjogok szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ahogyan az 1989-ben elfogadott ENSZ Gyermekjogi egyezménye megteremtette a globális gyermek képét, gyökeresen megváltoztatta, ahogyan a gyermekekre tekintünk, úgy a Szentszék is mondhatja, hogy ugyanezt tette a kánonjog is. Emellett az Egyházi Törvénykönyv gyermekeket érintő rendelkezéseinek gyermekjogi szempontú vizsgálatakor kiderül, több olyan pontra érdemes felhívni a figyelmet, amelyek kapcsán a gyermekjogi elköteleződés megvalósulása során változtatásokat lehetne eszközölni.

A Gyermekjogi egyezmény előkészítésében is aktív Szentszék 1990-ben csatlakozott az egyezményhez és ekként öt évente formális jelentést kell tegyen annak végrehajtásáról. Érdekes ív mutatkozik a három eddig benyújtott szentszéki jelentésben, részben abból fakadóan, ahogy a Szentszék és az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága értelmezi a Vatikánvárosi Állam részes államra vonatkozó kötelezettségeit, részben pedig abból fakadóan, hogyan merül fel az egyházi személyek gyermekek sérelmére elkövetett szexuális abúzus a jelentéstételek során. A nemzetközi monitoring folyamata mellett az egyes pápai megnyilatkozásokat áttekintve a kutatás során feldolgozott magyar interjúk arra engedtek következtetni, hogy hazánkban a gyermekjogok legszélesebb nyilvánosság előtti folyamatos megjelenítésének szükségessége mellett, valamennyi nagy keresztény történelmi egyház számára ad feladatot a Gyermekjogi egyezményből fakadó kötelezettségek teljesítése.

Felkért opponensek:
Balogh Lídia, tudományos munkatárs Jogtudományi Intézet
Schanda Balázs, alkotmánybíró, egyetemi tanár PPKE

Részvételi szándékát kérjük jelezze Hungler Sárának.

10.00–10.10 Welcome address
Fruzsina Gárdos-Orosz (director, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies)
10.10–11.30 Keynote speech and discussion
Pierre Legrand (professor, Université Paris 1 Panthéon-Sorbonne): Negative Comparative Law, After All
11.30–12.15 Book launch and discussion
Balázs Fekete (senior research fellow, Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies): Alexandra Mercescu: Pour une comparaison des droits indisciplinée (Bâle, Helbing Lichtenhahn, 2018)
Alexandra Mercescu (associate professor, Universitatea de Vest din Timişoara): Author Reply and Discussion

Participation is free upon registration. Please register by 7 October 2021 at Szontagh.VeronikaAnna@tk.hu

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez Hungler Sára (ELTE ÁJK Munkajogi Tanszék) „Munka járvány idején” című kéziratáról.

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez Fröhlich Johanna (Pontificia Universidad Catolica de Chile) „More flexibility in favor of constitutional stability? What breaking amendment rules in Ecuador can teach us” című tanulmányáról.

A Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda pályázatot ír ki Gárdos István, az Iroda alapítójának és vezetőjének szellemi öröksége ápolására.

Gárdos István szakmai pályafutása alatt a bankügyletek jogi tartalmának minél alaposabb megértésére, ennek alapján a banki szerződések, biztosítékok és az azok alapjául szolgáló polgári jogi szabályok egyértelmű kidolgozására törekedett. Fáradhatatlan kíváncsisággal kutatta a bankügyletek alapjául szolgáló közgazdasági viszonyok jogi vetületét, a pénz jogi természetét, és megalkuvás nélkül ragaszkodott a szabályozás logikájának és teljes harmóniájának megteremtéséhez.

A pályázati felhívással a célunk az, hogy Gárdos István ezen törekvései méltó folytatásáról – az Iroda működésének keretein túl is – gondoskodjunk.

A pályázat témája

Pályázni lehet minden olyan, máshol még nem publikált tanulmánnyal, amely a bankügyletek (így például hitel- és kölcsönszerződések, számlaszerződések, dologi és személyi biztosítékok, a pénz jogi jellege) jogi kérdéseit vizsgálja.

A pályázók köre

A pályázatra olyan joghallgatók és jogászok jelentkezését várjuk, akik a 2020/2021. tanévben jogász osztatlan képzésben vagy doktori képzésben vesznek részt vagy akik a jogi záróvizsgájukat legkorábban a 2017/2018. tanévben tették le.