Témavezetők: Belovics Ervin egyetemi tanár - Békés Ádám egyetemi docens PPKE JÁK

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Habilitációs Bizottsága tisztelettel meghívja Önt Gellérné Lukács Éva egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK) habilitációs eljárásában tartandó nyilvános előadásokra.

Tanulmány

Benkő Orsolya: Objektív meggyőződés? A lelkiismereti meggyőződés azonosításának lehetőségei az állam világnézeti semlegességének követelménye alapján

Könczöl Miklós: Jelek és szerepek: az aristotelési Rétorika bizonyításelmélete jogi szemiotikai szempontból

Manzinger Krisztián: Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz – Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében

Máté Gergő: A jog fogalma: adekvát módszertan és perspektíva

A 2023-ban megjelent, gyakorló jogászoknak szóló legjobb jogtudományi szakkönyv kategóriában a 2024-es Könyvszalon Nagydíjat Gárdos Péter, Karunk Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense nyerte el, Kísérlet a szerződésátruházás szabályainak beillesztésére a magyar szerződési jog rendszerébe című könyvével.

Professor Rabban (Professor of University of Texas at Austin School of Law) will compare the concept of academic freedom as a professional norm in the United States with the treatment of academic freedom as a constitutional right by American courts. He will discuss the controversial relationship between academic freedom and general rights of free speech in both the professional and judicial interpretations. After analyzing the case law about academic freedom as a constitutional right of both professors and universities, he will present a theory of academic freedom as a distinctive constitutional right designed to promote the production and dissemination of expert knowledge.

A former fellow of the Program in Law and Public Affairs at Princeton University, Professor Rabban also served as general counsel to the American Association of University Professors.

A műhelyvita célja egy készülő könyv koncepciójának és egy fejezetének a megvitatása. A tervezett kötet Lon Fuller jogelméleti hagyatékának az újraértelmezésére törekszik. Elsőként próbálja áttekinteni és rendszerezni azokat a kortárs jog- és alkotmányelméleti törekvéseket, amelyeknek Lon Fuller elmélete a kiindulópontja. A projekt célja nem csupán a kortárs neofulleriánus elméletek feltérképezése, hanem a fulleri elméleti hagyaték olyan újraolvasása, amely annak alkotmányelméleti kapcsolódásainak nagyobb figyelmet szentel. Ezzel összefüggésben a hagyományos kánon felülírásával nem Fuller híres “Morality of Law” című művét helyezi az újraértelmezés középpontjába, hanem az ún. “harvardi jogtudomány” hatástörténetét, a jog processzuális elméletét, amelynek formálódására Fuller elmélete is döntő hatással volt, és olyan, az amerikai jogtudományban legendás, képviselői voltak, mint Henry Hart, Albert Sacks, Herbert Wechsler és Alexander Bickel. E hatástörténet részeként értelmezi majd újra a tervezett kötet John Hart Ely, Ronald Dworkin és Robert Cover alkotmányelméletét is.

A felkért hozzászólók: Győry Csaba (HUN-REN JTI, tudományos munkatárs) és Körtvélyesi Zsolt (HUN-REN JTI, tudományos főmunkatárs)

A rendezvény hibrid formában kerül megrendezésre. Link a csatlakozáshoz: https://teams.microsoft.com/l/meetup-join/19%3ameeting_ZTk4MTQ1ODMtNDI0MS00ZDYyLTg0MjgtMmY3YjY1ZDA3ZWNh%40thread.v2/0?context=%7b%22Tid%22%3a%22dfdc0203-79f4-4b7a-b4f3-caca1106f02f%22%2c%22Oid%22%3a%22af7f5a56-ad68-4921-abaa-b3e2358ad6de%22%7d

Műhelyvita Fiala-Butora János "Changing European Minority Rights Standards: Improvement or Regression?" című kéziratáról

Valóban kudarcot vallott az európai emberi jogi rendszer a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításában? Ez a kutatás szlovákiai példákon keresztül mutatja be, hogy a látszólag folyamatosan fejlődő nemzetközi kisebbségvédelmi normák mögött egy másik történet is rejtőzik: az Európa Tanács folyamatosan módosítja a normák tartalmát, hogy a kirekesztő hazai szabályozáshoz alkalmazkodni tudjon. Bár formálisan egyre progresszívebb álláspontot vesz fel, tartalmilag súlyos jogsértéséket hagy jóvá. Ennek módjait és lehetséges okait tárja fel a tanulmány.

Opponensek: Hoffmann Tamás, Vizi Balázs

Az első világháborút megelőző évtizedekre az európai hatalmak – gyakran korábban domináns birodalmak rovására – óriási területeket uraivá váltak a világon. Az európai kormányok, a gazdasági és politikai elit számára természetes gondolat volt a terjeszkedés folytatása, a befolyás alá került területek feletti uralom elmélyítése. A nemzetépítés perspektívájában is szerepet kapott ez a törekvés, mind kulturális, mind pedig politikai értelemben gyakran merült fel a birodalmi gondolat és ezzel együtt e törekvéseknek az adott nemzet jövőjéről alkotott elképzelésekkel való összehangolása. A XIX. századi európai államok számára az expanzió és a globalizálódás folyamata kihívások sorát hozta el. Hogyan lehet működtetni a nagyra nőtt birodalmakat? Milyen kormányzati, jogi, vagy éppen gazdasági és kulturális hatása van az egyes államokra e versengő korszaknak?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke által rendezett Birodalmak kora I. – Európa és birodalmai 1814-1914 című konferencián.

November 22-én, pénteken a Magyar Kriminológiai Társaság PhD konferenciát tart, amelyre tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Az esemény az ELTE ÁJK A épületében kerül megrendezésre, illetve online is lesz mód kapcsolódni. A nagyszámú jelentkező miatt, az idei konferencián egymással párhuzamosan két teremben zajlanak majd az előadások a következő szekciókban: 

13:00-13:10 – Megnyitó beszédet mond Vig Dávid, a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke

13:15-14:45 – Társadalmi kirekesztettség – Szekcióvezető: Fiáth Titanilla

13:15-15:05 – Büntető anyagi jog – Szekcióvezető: Nemes B. András

15:00-16:30 – Kritikai kriminológia – Szekcióvezetők: Kerezsi Klára, Vig Dávid

15:05-17:00 – Fiatalkorúak büntetőjoga – Szekcióvezető: Lévay Miklós

16:45-18:30 – Büntető-eljárásjog és büntetés-végrehajtás – Szekcióvezetők: Pázsit Veronika és Krámer Lili

18:30-19:00 - Szekcióbeszámolók, konklúziók és lezárás

Az egyes szekciók pontos időtervét és előadásait ezen a linken megtekinthetik.

Előzetes regisztráció: https://docs.google.com/.../16XD64heZrrJSny2W.../viewform... MS Teams: https://teams.microsoft.com/dl/launcher/launcher.html...

I. szekció A családban nevelkedés joga – anomáliák és a gyermekjogi elv megvalósulásának elősegítése

szekcióvezető: Dudás Attiláné Korinek Beáta Zsófia (adjunktus, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport)

9.00 Fábián Adrián (dékán, PTE ÁJK) Megnyitó

9:05 Herczog Mária (elnök, Család Gyermek Ifjúság Egyesület, Missing Children Europe) Bevezető gondolatok

9:20 Nagy István (igazgató, Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ) Gyermekjóléti alapellátások jövőbeni kihívásai

9:35 Kőszegi Zsuzsanna (bíró, Pécsi Járásbíróság) A szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perekben a gyermekek veszélyeztetettségének észlelése és a lehetséges megoldások

9:50 Gergál Tímea (intézményvezető, Kamasz Addiktológiai Regionális Centrum) A Kamasz Addiktológiai Regionális Centrum serdülő addiktológiai ellátás lehetőségei

10:05 Zeller Judit – Korinek Beáta – Kondora Petra – Kovács Patrícia (gyermekvédelmi önkéntes program koordinátorai és önkéntesei, PTE-ÁJK) Diákok a gyermekekért – Empatikus szakemberek és önálló sikeres felnőttek az önkéntes munka révén

10:20 Forczek Anita – Mondok Annamária (nevelőszülői mentorok, SOS Gyermekfalu Kecskemét) Együttműködés civil szervezetként a gyermekvédelemben

10:35 Kérdések-válaszok

10:50 Kávészünet

II. szekció A szakellátásban nevelkedő gyermekek védelme

szekcióvezető: Herke-Fábos Barbara Katalin (adjunktus, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport)

11.10 Katonáné Pehr Erika (vezetőségi tag, Gyermekjogi Civil Koalíció) A gyámság szerepe a változó gyermekvédelemben

11:25 Csontos Gergely (gyermekvédelmi gyám, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Baranya Vármegye) A gyermekvédelmi gyám és szakmai kapcsolatai

11:40 Livják-Rozoga Veronika (osztályvezető, Baranya VM Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály) A gyermekvédelmi gyámság, mint a törvényes képviselet hatékony biztosításának lehetősége

11:55 Tóth Gabriella (intézményvezető, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Baranya Vármegye) A gyermekvédelmi gyámok szerepe a szakellátott gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazások felderítésében, kivizsgálásában

12:10 Soltészné Lakatos Zsuzsanna (rendőr őrnagy, Pécsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály) A szakellátásban nevelkedő gyermekek eltűnésével kapcsolatos körözési eljárásról

12:25 Ferk Viktória (gyermekjogi képviselő, Dél-Dunántúl régió – Baranya vármegye) A gyermekjogi képviselő feladat- és hatásköre

12:40 Kérdések-válaszok

12:55 Záró gondolatok

13:00 Szendvicsebéd