Témavezető: Belovics Ervin, egyetemi tanár, PPKE JÁK

A jogelméleti és az alkotmányjogi szakirodalomban a 21. században megjelenő információ-technológiai fejlemények hatását általában az államok demokratikus működésének és az alapjogok érvényesülésének kontextusában vizsgálják. E változások kihívást jelentenek a jogállamiság hagyományos felfogása számára is. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának Jogelméleti Tanszéke és a tanszéken működő Jog és Jogállam kutatócsoport e tárgykörben konferenciát rendez. Ennek célja, hogy feltérképezze a jogállammal szembeni elvárások és az új információs technológiák viszonyát.

Arra keressük a választ, hogy az államok működése miként szorítható jogi korlátok közé az interneten, illetve hogyan lehet érvényt szerezni a közéletben való egyenlő részvétel követelményének a különböző internetes platformokon. További, általánosabb kérdésünk, hogy a virtuális tér átformálja-e a hagyományosan a nemzetállamok működésére szabott jogállami követelményeket.

Mindezekre tekintettel a következő TÉMÁKban várunk előadásokat:

- „digitális alkotmányosság”,

- „e-demokrácia”, alkotmányosság, közigazgatás,

- az EU szabályozási törekvései a közösségi média és a médiapiac területén,

- közösségi média és jogtudatosság, - az „új médiával” kapcsolatos hazai joggyakorlat, - a jogállam reprezentációja a közösségi médiában,

- mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban: hatékonyság és átláthatóság,

- adatvédelem és szólásszabadság az Interneten,

- politikai részvétel és az Internet, - hagyományos jogi szabályozás vs. kódok,

- dezinformáció és az állam iránti bizalom, továbbá

- a jogállamiság és az új információs technológiák viszonyával kapcsolatos egyéb témák.

Az előadások időtartama 20 perc. A konferenciát elsősorban személyes jelenléttel tervezzük, de lehetőséget biztosítunk online részvételre is. A jelentkezéshez az előadások absztraktjait a bencze.matyas@ga.sze.hu e-mail címre kérjük küldeni október 12-ig. A végleges programot október 15-én tesszük közzé. A konferencia egy napos, de a résztvevők számára étkezést, és igény esetén szállást tudunk biztosítani.

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája 2024. december 13-án (pénteken) tudományos konferenciát szervez PhD-hallgatók számára „A jogtudomány sajátosságai 2024” címmel. A konferencia plenáris ülésének témáról a részletes programfüzetben adunk majd bővebb tájékoztatást.

A konferencia online formában kerül megtartásra a Google Meet felület használatával.

A doktoranduszok szekciói szintén online formában, a Google Meet használata mellett, várhatóan 13.00 és 15.30 óra között zajlanak, jogági bontás szerint (kivéve az angol nyelvű szekciót).

Jelentkezni ezen a felületen lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScIiG4vpsZgBprCaudG9feaX_LYm56t_tppd6DX_ZpAeeiy8A/viewform

A jelentkezések elfogadásáról és a szekciók beosztásáról 2024. december 5-ig tájékoztatjuk a jelentkezőket.

A publikációk leadási határideje 2025. március 31.

Amennyiben a jelentkezéssel kapcsolatban kérdésük van, azt Oláh Viktóriának, a Doktori Iskola adminisztrátorának (olah.viktoria@sze.hu) vagy Bartkó Róbert egyetemi docensnek, a Doktori Iskola titkárának (bartko.robert@ga.sze.hu) címezve e-mailben küldhetik meg.

TANULMÁNY

Karsai Krisztina: Algoritmikus támogatás a büntetőbírói döntéshozatalban. Elméleti alapok egy büntetőeljárási kísérlethez

Kucsera Bence: Hajdan fent, mára lent. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Magyarországon az illiberális érában

Bérces Viktor: A csalás fogalmi ismérvei

SZEMLE

Orbán Endre. A légi utasok jogainak védelmét biztosító eszközök az Európai Unióban

JOGIRODALOM

Somssich Réka: Mik azok az „eurolektusok”? – Az uniós jogi nyelv a fordítástudomány szemével

Fischer Márta könyvéről Prugberger Tamás: Jogállam, jogeszme. Szabadfalvi József kötetéről

A magyar jogrendszer és az európai uniós tagság húsz éve - elérhető online az Állam- és Jogtudomány különszáma, melynek szerkesztője Intézetünk kutatóprofesszora, Varju Márton.

„Magyarország húsz éve, 2004. május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. A csatlakozás a magyar jogrendszer szempontjából teljesen új helyzetet teremtett. Bár az uniós jogi kötelezettségek átvétele már a csatlakozási folyamat során elkezdődött, a tagság elnyerésével az uniós jognak való megfelelés közvetlen formális jogi kötelezettséggé vált, annak a csatlakozási folyamatban még elfogadott feltételessége, explicit politikai természete – elviekben – megszűnt. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió – követve az alapszerződés-módosítások által kijelölt utat – jogi szabályozási tevékenységének intenzív időszakát/időszakait élte meg, amely nagyfokú alkalmazkodásra kényszerítette a tagállamok, illetve a tagság elnyerése előtt a tagjelölt országok jogrendszereit.

Aki ebben az alapvetően optimista, várakozásokkal teli időszakban tanult jogot, vagy dolgozott joggal – akár a jogalkotói, akár a jogalkalmazói oldalon –, emlékezhet, hogy milyen sebességgel és milyen mélységben változott meg a demokratikus jogállami és a piacgazdasági átalakulás hasonlóan transzformatív kezdeti lépésein akkor már egy ideje átesett magyar jogrendszer.

A csatlakozás körüli években a jogrendszer átalakulását a jogi európaizáció akkor még túlnyomórészt pozitívan megítélt, progresszív változásokat ígérő fogalmával jellemezték. A pozitív viszonyulás részben a korszak terméke volt. A nyugatias, liberális-progresszív elemeket is magában hordozó társadalmi és gazdasági átalakulás hatékony politikai hívószó, a társadalom képzeletét megragadni képes vízió volt abban az időszakban.

A jogi változások értékelését ráadásul nehezen lehetett elkülöníteni az uniós csatlakozás általános kontextusától, főként annak jelentős részben pozitív tartalmú társadalmi és gazdasági várakozásaitól. A jogrendszer átalakulásának támogató-elfogadó megítélése abból is következett, hogy a jogi változások bevezetése az uniós tagság elnyerésének egyik objektív feltétele volt.

Más szóval a jogrendszer átalakítása eszközként szolgált ahhoz, hogy a magyarországi elitek és más társadalmi csoportok végre hozzájussanak az uniós tagság várt egyéni és kollektív előnyeihez.”

(Varju Márton)

Megjelent a Jogtudományi Intézet "Poszt-COVID: A COVID–19 hatásai a jogrendszerre" című kötete az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A Jogtudományi Intézet Covid-19 pandémiához kapcsolódó kutatásait lezáró kötet azt körvonalazza, melyek azok a jogrendszert érintő, a közegészségügyi szükséghelyzethez köthető változások, amelyek várhatóan hosszabb távon is velünk maradnak majd. E körben kitérünk a különleges jogrend kereteire; a természettudományos érvek és a jogtudomány megváltozott viszonyára; az államszervezeti kérdésekre; valamint az alapvető jogok védelmének új kihívásaira. Mindannyian átéltük a fertőzéstől való mindennapos félelmet, az éjszakai kijárási tilalmat, a szórakozóhelyek bezárását, az oktatás online térbe kerülését, az utazások tilalmát, arról azonban kevesebb szó esett, hogy ezeknek a jelenségeknek milyen jogi vonzatai voltak, amelyek kiterjedtek – sok esetben máig hatóan – az egész jogrendszerre. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek a jogrendszer egészének működése iránt és akik többet szeretnének megtudni arról, hogy a rendkívüli körülmények elmúltával hogyan változott a jogrend. A kötet szerzőinek elemzései reményeink szerint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hasonló jövőbeli válsághelyzetekkel jogi értelemben felkészültebben nézhessünk szembe.

9:30 – 10:00 Registration and arrival

10:00 – 10:20 Opening Remarks and Welcome

Welcome Address: Fruzsina Gárdos-Orosz, Director, CSS Institute for Legal Studies

Introduction to the Project: Overview of the project and its significance, objectives and outcomes | Dimitra Malandraki, LighT Project Manager, Head of Development, CECL

10:20 – 11:20 Presentation of Project Results & Training Methodology

Training Methodology and Key achievements: Overview of innovative approaches used in training on Rule of Law and key achievements. | Zoe Kasapi, LighT Scientific coordinator, Scientific Officer, CECL

Presentations on national experiences with the training of lawyers in the EU rule of law acquis (BG, EL, HU, PL, RO)

11:20 – 11:40 Coffee break

11:40 – 12:00 Discussion on national experiences

Moderator: Marton Varju, CSS Institute for Legal Studies

12:00 – 13:00 Lunch and networking

13:00 – 13:45 Presentation by EU FRA representative on training support and good practices

Sanja JOVICIC, EU FRA (online)

Discussion on training support needs, training programme synergies, and training capabilities and capacities

13:45 – 14:00 Coffee break and setting up policy roundtable

14:00 – 15:30  Roundtable Discussion: Challenges to the Rule of Law and Policy Responses

This roundtable aims to facilitate an open discussion about the current challenges to the Rule of Law in participating Member States, with a particular focus on each country's specific context. Participants will be encouraged to share experiences, discuss barriers, and reflect on how policies have addressed or failed to address these challenges.

15:30 – 16:00 Closing remarks

Join Zoom Meeting

https://us06web.zoom.us/j/85884952202?pwd=1HxqqbHV0iuAaf4fbV7M4HA9bRjvk8.1

Meeting ID: 858 8495 2202

Passcode: 803088

A Friedrich Ebert Stiftung támogatásával munkajogi konferenciára kerül sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon. Az esemény témája: kötelezettségek és lehetőségek a férfiak és nők közötti egyenlő díjazás átláthatóságának biztosításáról szóló 2023/970 irányelv alapján.

A kétnapos angol nyelvű rendezvény a TRIIAL 2 (TRust, Independence, Impartiality and Accountability of Legal professionals under the EU Charter) projekt workshop-sorozatának része, amelynek célja, hogy segítse a bírók, az ügyészek és az ügyvédek munkáját az uniós jog alkalmazásában, a jogállamiság elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseinek érvényesítésében.

The aim of the workshop is to examine how emergencies impact the methodology and practice of constitutional interpretation in Europe.

There has been a vast and growing literature over the last two decades on the legal theory of emergencies, regulatory regimes, and the scientific assessment of exceptional powers and rights-restrictions. However, less attention has been paid to the constitutional review of emergency legislation, despite the fact that the issue has been raised time and time again from Ex parte Milligan, 71 U.S. (4 Wall.) 2 (1866) to Korematsu v. United States, 323 U.S. 214 (1944), from A v. Secretary of State for the Home Department [2004] UKHL (the Belmarsh case) to the “COVID-19 case law” of the European Court of Human Rights. The primary reason for this scholarly gap may be that (constitutional) courts have traditionally been deferential to the executive in dealing with a crisis in times of emergency, and, since judicial review usually reacts to legal challenges with some delay and after the events, it is difficult to access the relatively limited information needed for normative assessment or even for broader comparative analysis.

Organisers

The workshop is organised as part of the project on Constitutional Interpretation in Emergencies in Europe (CINEM) and is supported by the Widening Europe Programme of the European University Institute, Florence, the HUN-REN Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies, Budapest, and the Research Group on Constitutional Interpretation of the International Association of Constitutional Law. The EUI Widening Europe Programme initiative, backed by contributions from the European Union and EUI Contracting States, is designed to strengthen internationalisation, competitiveness, and quality in research in Widening countries, and thus foster a more cohesive European Higher Education and Research area. The Principal Investigators of the framework project are Gráinne de Búrca, Professor of Law at the European University Institute, Florence; Fruzsina Gárdos-Orosz, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN Centre for Social Sciences and Professor of Law, ELTE Law School, and Zoltán Szente, Fernand Braudel Fellow, European University Institute and Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN Centre for Social Sciences.

Program

7 November, Thursday

9.30 – 9.45      Registration

9.45 – 10.00    Welcome speech of Zoltán Szente

Morning session

Chair: Zoltán Szente

10.00–10.20    Anna-Bettina Kaiser: Constitutional Interpretation in Emergency in Germany

10.20–10.40    Monika Florczak-Wątor: Constitutional Interpretation in Emergency in Poland

10.40–11.00    Bianca Gutan: Constitutional Interpretation in Emergency in Romania (on-line)

11.00–11.20    Vaidotas Vaičaitis: Covid-19 case-law of the Lithuanian Constitutional Court

11.20–11.50    Discussion

11.50–12.00    Coffee break

12.00–12.20    Pavel Ondřejek: Justification of Extraordinary Measures Adopted Pursuant to the Pandemic Act in the Czech Republic (on-line)

12.20–12.40    Ðorđe Gardašević: Relevance of classical arguments in contemporary emergency interpretation

12.40–13.00    Fruzsina Gárdos-Orosz: Crisis and Law: Handling Covid-19 by emergency powers in the Central and Eastern European countries

13.00–13.30    Discussion

13.30–14.30    Lunch break

Afternoon session

Chair: Fruzsina Gárdos-Orosz

14.30–14.50    Cesare Pinelli: Constitutional Interpretation in Emergency in Italy (on-line)

14.50‒15.10    Francisco Balaguer Callejón: Constitutional Interpretation in Emergency in Spain

15.10- 15.30   Discussion

15.30–15.50    Konrad Lachmayer: Constitutional Interpretation in Emergency in Austria

15.50–16.10    Claudia Cinnirella: Emergency interpretation in European Union Law: a first attempt of systematisation

16.10–16.40    Discussion

16.40–17.30    Zoltán Szente-Fruzsina Gárdos-Orosz: Constitutional interpretation in emergency ‒ Closing remarks and discussion of further project plans

Participants:

Balaguer Callejón, Francisco, Professor of Law, University of Granada, Granada

Cinnirella, Claudia, Post-doc Researcher, University of Catania, Catania

de Búrca, Gráinne, Professor of Law, European University Institute, Florence

Florczak-Wątor, Monika, Professor of Law, Jagellonian University, Cracow

Gardašević Ðorđe, Professor of Law, University of Zagreb, Zagreb

Gárdos-Orosz, Fruzsina, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN; Professor of Law, ELTE Law School, Budapest

Gutan, Bianca, Professor, "Lucian Blaga" University of Sibiu, Faculty of Law

Kaiser, Anna-Bettina, Professor of Law, Humboldt University, Berlin

Lachmayer, Konrad, Professor of Law, Siegmund Freud University, Vienna

Ondřejek, Pavel, Associate Professor, Charles University, Prague

Pinelli, Cesare, Professor of Law, Sapienza University, Rome

Szente, Zoltán, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN, Budapest

Vaičaitis Vaidotas, Associate Professor, University of Vilnius, Vilnius

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete meghirdeti a kétévente odaítélt Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amely hatodik alkalommal kerül kiosztásra. Pályázni lehet olyan jogtudományi témájú, magyar, angol, német vagy francia nyelven írt PhD-értekezéssel, amelyet Magyarországon működő egyetemen védtek meg 2022. október 31. és 2024. szeptember 30. között.

A díjazott a Jogtudományi Intézet által kiállított oklevelet kap, valamint ünnepi előadás keretében márciusban, a Jogtudományi Intézet közönsége előtt ismerteti eredményeit, amely előadás videófelvételét az intézeti YouTube-csatornán elhelyezzük.

A pályázóktól a disszertációt, a tézisfüzetet, az opponensi véleményeket és az azokra adott választ, továbbá a PhD fokozatszerzési oklevél másolatát (vagy a sikeres védésről szóló igazolást) kérjük e-mailben az JTI.titkarsag@tk.hu címre, valamint két kinyomtatott példányban a Jogtudományi Intézet igazgatójának a következő címre megküldeni:

Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina igazgató                             
HUN-REN TK JTI
1476 Budapest 100, Postafiók 340.

A pályázaton nem vehetnek részt a Társadalomtudományi Kutatóközpont jelenleg vagy a kiírást megelőző három évben közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott kutatók.

Figyelembe véve a téma vagy a módszer újszerűségét, a szakirodalmi feldolgozottságot, a kutatási eredmények tudományos vagy társadalmi jelentőségét, valamint az érvelés alaposságát, a beérkező kéziratok közül a Jogtudományi Intézet igazgatója által felkért, az intézet kutatóiból álló bizottság választja ki a győztes pályaművet.

A pályázat leadási határideje: 2024. október 31.