Témavezető: Szilágyi Pál Béla habilitált egyetemi docens, PPKE JÁK

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2024. augusztus 29-én és 30-án Újpesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának társszervezésével megrendezi az

Alkotmányjogászok Negyedik Országos Vándorgyűlését

és egyben az

Alkotmányjogot Oktatók Hetedik Találkozóját (ALKOT#7)

amelyre várja az alkotmányjoggal oktatóként, kutatóként, vagy hivatásszerűen foglalkozó érdeklődők jelentkezését.

A Vándorgyűlés fő témája:

Alkotmányértelmezés és alapjogvédelem: tartalmi, eljárási és intézményi kihívások

Az alkotmányértelmezéssel kapcsolatos viták általában arra összpontosítanak, hogy a bíróságok és a jogalkalmazók milyen mértékben és módszerekkel értelmezhetik az alkotmányt, különösen az alapvető jogok és a hatalmi ágak közötti egyensúly tekintetében. Idén az alkotmányértelmezés alapjogvédelmi sztenderdjeire koncentrálunk. Az alapjogvédelem intézményi és jogi mechanizmusainak működését értékeljük elméleti- és dogmatikai tudásunk, illetve gyakorlati tapasztalataink alapján, hazai és összehasonlító perspektívában a többszintű alkotmányosság rendszerében.

A két nap folyamán három vitát rendezünk két órás időkeretben. Az első vita az alkotmányértelmezés elméleti kérdéseire fókuszál, a második vita az alapjogvédelem intézményi problémáit helyezi a középpontba, míg a harmadik vita az alkotmányértelmezés és alapjogvédelem témakörét érintő új kihívásokkal foglalkozik.

A Vándorgyűlés alkalmat biztosít a hazai (alkotmány)jogász szakma képviselőinek e kérdések kötetlen formában történő megvitatására.

 A vitaindítókat a szervezők tartják, amelyhez rövid vitaindító írást küldenek kérdésekkel a résztvevők számára augusztus 15-ig. A vitaindító gondolatokat követik a kollégák hozzászólásai, a szervezők moderálása mellett.

Idén a részvételre várjuk a jelentkezéseket 2024. július 15-ig, a jti.titkarsag@tk.hu és az alkjogegyesulet@gmail.com e-mail címeken, mindkét cím másolásával.

A csütörtöki napon a magyarországi alkotmányjogi műhelyek bemutatkozására és az alkotmányjogot oktatók tapasztalatcseréjére is szervezett fórum keretében kerül sor.

A részletes programról, a résztvevők névsoráról a szervezők (TK JTI, MAE, KRE) 2024. július 30-ig küldenek értesítést.

A rendezvény szakmai programjának helyszíne a KRE ÁJK Viola úti campusa. A részvétel ingyenes, az étkezésről a szervező partnerek gondoskodnak, a szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ingyenes kollégiumi szálláshelyet biztosítanak a helyszínen a jelentkezéssel együtt előterjesztett igénybejelentés alapján.

The sentencing of offenders and judicial decision-making in that area are complex processes influenced by a multitude of factors intended to achieve various purposes and evaluated according to different, often controversial criteria. The factors that influence sentencing and evaluations of its effectiveness begin with penal ideologies on punishment and its purposes, usually translated into more detailed principles related to sentencing. Those ideologies commonly stem from the traditional contrast between the retributive stance of repaying the offender for the wrongdoing with penalties proportionate to the offence and a utilitarian or consequentialist emphasis on preventing future crimes and reoffending. Moreover, there have been various attempts to bring the two frameworks together in a constructive way, or to break the mould entirely and look at other punishment rationales. Those penal ideologies may have an enormous impact on sentencing decisions, and changes to them may radically reshape sentencing outcomes.

We welcome contributions exploring a broad range of (theoretical or practical) penological, criminological and legal underpinnings to sentencing. Among the more detailed issues to be eventually discussed in the volume, the editors would like to mention the following examples:

- the mix of retributive, utilitarian and restorative considerations in modern penal systems, its development and impact

- the concepts of general prevention and deterrence as aims of sentencing, especially in light of empirical findings in the field

- the concepts and practical implications of proportionality in sentencing and individualisation of punishment - principled sentencing as a specific approach to structuring sentencing decisions

- legislative and other techniques to structure sentencing discretion

- empirical evaluations of sentencing processes and outcomes

- the procedural aspects of sentencing

- legislative and non-legislative influences on sentencing, or the factors that influence judicial sentencing processes and decisions

- the justification of sentencing decisions as an element of the broader issue of justifying judicial decisions

- judicial attitudes towards and opinions on punishment and sentencing in the context of their impact on sentencing decisions

- comparative studies of sentencing

- description and analysis of historical developments in sentencing.

All types of studies on the broad category of sentencing are welcome: analyses of theoretical penological issues, legal analyses and empirical studies.

Tanulmány

Veres Emőd: Hét-hét érv az „idegen” jog átültetése ellen és mellett. Az 1864. évi román Polgári törvénykönyvről

Nádas György – Zaccaria Márton Leó: Munkaviszony-e a platformmunkavégzés? A Kúria első platformmunka ítéletének kritikai elemzése

Szücs Tamara Dóra: Szegények joga vagy gazdagok monopóliuma? A lakáshasználati jog ellenértékéhez fűződő bírói gyakorlat elemzése

Szemle

Gombos Katalin: Az uniós fogyasztóvédelmi jog modernizációja

Czédli-Deák Andrea: A Quaestor-ügy mellékszála. A média hatása a pártatlan bíróságba vetett közbizalomra

Jogirodalom

Sápi Edit: A szerzői jog Janus-arcú intézménye? Tomasovszky Edit könyvéről

The Department of Criminology and Sociology of Law at the University of Oslo marks 70 years in 2024. As part of the anniversary, it will host the digital seminar series Critical Histories of Criminology: Stories of the Seven Continents. Seven speakers from six continents will give a critical account of their continent’s history of criminology:

- June 5th: Eugenio Raúl Zaffaroni on Latin America’s History of Criminology

- August 28th: Sandra Walklate on the UK and Europe’s History of Criminology

- September 18th: Biko Agozino on Africa’s History of Criminology

- October 9th: Juan Tauri on Oceania’s History of Criminology

- October 30th: Joanne Belknap on North America’s History of Criminology

- November 6th: Jianhong Liu on Asia’s History of Criminology

- December 4th: Heidi Mork Lomell on Scandinavia’s History of Criminology

Jakab Andrást a TK Jogtudományi Intézet korábbi igazgatóját, jelenleg külsős kutatóját választották az Emberi Jogok Európai Bíróságának új bírójává Jakab Andrást, Ausztria delegáltjaként, 2024. június 26-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlése abszolút többséggel, 92 szavazattal megválasztotta a strasbourgi székhelyű bíróság tagjává. Jakab András, az MTA doktora, egyetemi oktatóként és kutatóként több neves európai egyetemen dolgozott, mint például Heidelberg, Nottingham, Liverpool, Madrid és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, jelenleg a Salzburgi Egyetem professzora. 2013-tól négy éven át igazgatta az akkor Magyar Tudományos Akadémia, ma HUN-REN TK Jogtudományi Intézetét, ahol jelenleg külső kutató, illetve az Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN) egyik főszerkesztője, és az alkotmányjog rovat egyik rovatszerkesztője. Az Intézet munkatársai nevében szívből gratulálunk és sok sikert kívánunk az új kihíváshoz!

Szentgáli-Tóth Boldizsár, intézetünk tudományos főmunkatársa támogatásban részesül a következő öt évben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében. A támogatott kutatócsoport az algoritmikus alkotmányosság perspektíváit és korlátait vizsgálja majd.

A projekt első két évének fő célkitűzése egy angol nyelvű, mindenki számára hozzáférhető online adatbázis létrehozatala a mesterséges intelligencia és az alapjogok kapcsolatáról. Azokat a szabályozási kísérleteket, nemzetközi jogi dokumentumokat, bírósági döntéseket gyűjti össze a világ minden részéről, amelyek bármilyen formában reflektálnak a mesterséges intelligencia növekvő társadalmi szerepének alapjogi vonatkozásaira. 

Ezt követően az adatgyűjtés során megismert információkra támaszkodva a fókuszthárom olyan alapvető jogra kerül szűkításre, ahol a közeljövőben további mélyreható változások prognosztizálhatóak: a tisztességes eljáráshoz való jog, a szólásszabadság, valamint az egészséges környezethez való jog területeire. E három alapvető joggal összefüggésben részletesen elemzésre kerülnek az eddigi tapasztalatokat és a várható további fejleményeket, ez alapján  a kutatócsoport elemzi a mesterséges intelligencia és az alapvető jogok kölcsönhatásának mechanizmusát.

A kutatási időszak végére, különösen a három esettanulmányból kiindulva a kutatócsoport javaslatokat fogalmaz meg elsősorban a bíróságok számára, milyen értelmezési tesztek segítségével integrálható a modern technológia kialakult jogi keretrendszerünkbe. A projekt arra törekszik, hogy a nemrégiben elfogadott európai uniós mesterséges intelligencia rendelet által körvonalazott normatív szabályozási környezet; illetve a számos nemzetközi dokumentumban rögzített, kötelező erővel nem bíró iránymutatások, ajánlások mellett a jogértelmezés szintjén is olyan fogódzókat találjon, amelyek erősíthetik a jogrendszer ellenálló képességét az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel szemben.

A kutatócsoport 2024. szeptember 1-én kezdi meg ötéves munkáját.