A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Médiajogi Kutatócsoportja által szervezendő szimpózium célja a közösségi média és a jog komplex kapcsolatának – illetve azon belül egyes részkérdések – feltárása. A szimpózium fórumot kíván biztosítani olyan doktoranduszok és az elmúlt 5 éven belül doktori fokozatot szerzett fiatal kutatók számára, akik kutatásaikban az online platformokhoz, a közösségi médiafelületekhez és az új médiához kapcsolódó jogi kérdéseit vizsgálják. Célunk, hogy a szimpózium keretein belül a fiatal kutatók ösztönző és előremutató vitákat folytassanak, megosszák egymással meglátásaikat, és megvizsgálják e fejlődő és összetett jogterület sokrétű dimenzióit. Elsődlegesen jogászoknak szól a felhívás, ugyanakkor szívesen fogadjuk a jogot érintő, egyéb diszciplínához tartozó kutatásokat végzőket is.

A szimpóziumon az előadók műhelyvitát folytatnak kollégáikkal a kézirataikról. A kutatók a kézirataikat előzetesen elküldik a többi résztvevőnek, akik elolvassák, és a szimpózium keretében véleményezhetik a munkákat. Ez a megközelítés hozzájárul ahhoz, hogy a témában minél színvonalasabb elemzések születhessenek.

Tanulmány

Fekete Balázs: A nyugati jog szellemisége és Az elkülönítő: a nyugati jog nyelve mint nyelvi lázadás Hajnóczy Péter prózájában

Gera Anna – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az Országgyűlés jogalkotói mozgástere a történeti értelmezés szerepének erősítésében

Pétervári Máté: A csődeljárás orgánumai és hatékonysága a Kalocsai Kir. Törvényszék 1910-es évekre vonatkozó iratanyagában

Szabadfalvi József: Száz éve jelent meg Moór Gyula Bevezetés a jogfilozófiába című műve

Recenzió

Gajduschek György: Jaakko Husa: Interdisciplinary Comparative Law. Rubbing Shoulders With The Neighbors or Standing Alone in a Crowded Room (Edward Elgar Publishing 2022)

Skorka Tamás: Ambrus István: Szabálysértési jog (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó 2022)

Szentgáli-Tóth Boldizsár: Klein Tamás: Sajtószabadság és demokrácia (Budapest: Gondolat 2020)

Várnay Ernő: Orbán Endre: Alkotmányos identitás az Európai Unióban (Budapest: TK JTI 2020)

Nekrológ

Sonnevend Pál – Kajtár Gábor: A nemzetközi jog iskolateremtő személyisége emlékére – Valki László (1941–2022)

Négyalkalmas, ingyenes, német nyelvű továbbképzés ügyvédek számára az Andrássy Egyetemen. Számos hasonlóság ellenére a német GmbH, a magyar Kft. és a lengyel Spółka z o.o. belső szervezetére vonatkozó jogi szabályozás jelentősen eltér egymástól, ami gyakran vezet bizonytalanságokhoz, félreértésekhez és akár jogvitákhoz is, amennyiben a cégalapításban külföldiek is részt vesznek.

A továbbképzés célja, hogy bemutassa ezen három társasági forma belső szervezeti szabályait, és felhívja a figyelmet a lényegi különbségekre. Ennek során legelőször az ügyvezető (ill. a Spółka z o.o. igazgatóságának) jogállásával foglalkozunk, ideértve annak szabályozási lehetőségeit és a felelősségi kérdéseket is. A második fő rész a taggyűléssel foglalkozik: ennek során megvizsgáljuk a taggyűlés hatásköreit és az ügyvezetéshez való viszonyát. Végezetül pedig a taggyűlés működésével kapcsolatos lényeges kérdésekre fókuszálunk.

A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottsága Bűnügyi Tudományok Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt és munkatársait Női terrorizmus című tudományos ülésére.

Az ülés programja:

A büntető jogász főelőadó és témája: Nagy Melánia a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék adjunktusa. A női terrorizmus jellemzői

A társelőadó és témája: Serbakov Márton TIBOR a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék óraadója. A terrorizmus definíciója, megjelenési formái

Egyéb hozzászólások, vita, majd azok zárása.

A téma interdiszciplináris jellegére tekintettel várjuk az összes tudományág (egyetemi kar) oktatóit/ tudományos kutatóit, az érdeklődő jogalkalmazókat.

On-line módon (nem személyes megjelenéssel) az alábbi (zoom) linken keresztül lehet csatlakozni a programhoz. (Az első 100 fő bekapcsolódása lehetséges technikailag.) Topic: Női terrorizmus Time: Nov 30, 2023 05:00 PM Budapest Join Zoom Meeting https://us06web.zoom.us/j/83445376164?pwd=0V9qpMYCV5H9aFeeIOIfRQIKkJYpCl.1 Meeting ID: 834 4537 6164 Passcode: 226002 

14:00–14:30               Sajtókiadók szomszédos joga

Szerző: Ujhelyi Dávid

Opponens: Harkai István

14:30–15:00               Szerzői mű (és jogi védelme)

Szerző: Takács Nóra

Opponens: Sápi Edit

15:00–15:30               Közösségi növényfajta-oltalom

Szerző: Kókai-Kunné Szabó Ágnes

Opponens: Kurucz Mihály

15:30–16:00               Egységes szabadalmi oltalom, egységes szabadalmi bíráskodás

 Szerző: Perlusz Anna

Opponens: Jókúti András

Kávészünet

16:30–17:00               Hangfelvétel-előállítói teljesítmény

Szerző: Békés Gergely

Opponens: Pontos Patrik

17:00–17:30               Jogkimerülés

 Szerző: Mezei Péter

 Opponens: Kabai Eszter

17:30–18:00               Szerzői jogi felhasználási szerződés

 Szerző: Gubicz Flóra Anna – Fodor Klaudia Franciska

 Opponens: Faludi Gábor

A műhelyvitára az Internetes Jogtudományi Enciklopédia projekt keretében kerül sor. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak. A projekt leírása és az elkészült szócikkek a www.ijoten.hu oldalon érhetőek el, a műhelyvitán megvitatásra kerülő szócikk-tervezetek pedig október közepétől ezen a linken.

During the public health emergency and the initial stages of the post-COVID period, states rendered several far-reaching restrictions of fundamental rights justified by the overarching interest for the protection of human life and public health. Various stakeholders looked for efficient remedies against the allegedly unconstitutional violation of their fundamental rights, amongst the available legal instruments, constitutional complaints played a crucial role. However, interested stakeholders faced also with additional difficulties to access the judiciary during the public health emergency due to the postponement of trials and the holding of remote hearings. Our contribution defines the admissibility of constitutional complaints as a special factor of access to justice and will explore, whether the admissibility criterion could be interpreted during emergencies in such a way which might outweigh certain barriers of access to justice.

According to our hypothesis, constitutional courts should show some flexibility under special legal order to be able to assess the merits of as much constitutional complaints as possible. An important reason behind this argumentation derives from the marginalized situation of vulnerable social groups during the public health emergency, which was also acknowledged amongst others by the Constitutional Courts of Germany and Slovenia. During emergency periods, vulnerable social groups face with cumulative disadvantages as regard exercising their fundamental rights and seeking redress against the unconstitutional measures of the authorities. The harm caused for these layers might be litigated through constitutional complaints, however, strict reading of the admissibility criterion justifies the dismissal of most submissions.

Felkért hozzászóló: Chronowski Nóra, DsC, tudományos főmunkatárs, TK JTI

A kéziratvita magyar nyelven zajlik.