A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete 2022. április 8-án "Megújulás a társasági jogban" témakörben tudományos konferenciát szervez Kolozsváron.

Jelentkezni az előadás címével és 4-5 soros absztraktjával a fegyveresi@gmail.com e-mail címen lehet, 2022. február 28-ig.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete 2022. április 8-án "Az idő a polgári jogban" témakörben tudományos konferenciát szervez Kolozsváron.

Jelentkezni az előadás címével és 4-5 soros absztraktjával a fegyveresi@gmail.com e-mail címen lehet, 2022. február 28-ig.

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez Bodnár Eszter „Az összehasonlító jog használata az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában – az európai konszenzuson túl” című kéziratáról.

Opponensek: Kollarics Flóra és Polgári Eszter

A vitát vezeti: Dezső Márta

A tudományos műhelyvita-sorozat szakmai vezetője Dezső Márta professzor emerita.

The new, coordinated governance system proposed by the draft Digital Services Act (DSA) foresees national contact points, also called the Digital Services Coordinators (DSC). How Member States incorporate the tasks of the DSCs institutionally is crucial for the effectiveness of enforcement of the DSA, and its foreseen future standard setting activities. It is possible that DSCs issue decisions crucial to freedom of expression. Therefore, this article examines the current institutional landscape for hosting the DSC in the Member States and, weighs arguments in the quest for finding the best institutional guarantor in this respect with particular reference to the Hungarian institutional setting.

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez Arató Krisztina és Koller Boglárka Válság és „újratervezés” a poszt-lisszaboni időszakban (2008–2022) című kéziratáról.

Opponensek: Milánkovich András és Gazdag Ferenc

A vitát vezeti: Somody Bernadette

A tudományos műhelyvita-sorozat szakmai vezetője Dezső Márta professzor emerita.

Drawing on the works on comparative constitutional change and the Hungarian and Polish experiences from 1990, we argue that, even in illiberal constitutionalism, informal constitutional amendments agreed by the constituted powers lead to a legitimate and even desirable change to the constitutional system – from the perspective of the actual illiberal regime. It is proposed in this paper that this process is informed by illiberalism. More actors are involved in the formation of informal constitutional amendment as compared to the previous liberal era. The leading role of the political branch, as the engine of the informal change, increases, which also alters the role of constitutional courts. These courts are used, impliedly instructed or they just instinctively contribute to the preparation, making and justifying illiberal constitutional changes. The content of the result of this process detaches itself from the minimum standards of substantive constitutional democracy.

Felkért opponensek: Gárdos-Orosz Fruzsina (TK JTI); Somody Bernadette (ELTE ÁJK)