A Szakmai Bírálóbizottság összetétele:

Elnök:
Lévay Miklós egyetemi tanár(ELTE ÁJK)

Bírálók:
Jacsó Judit egyetemi tanár (ME ÁJK)
Bartkó Róbert hab. egyetemi docens (SZE DFÁJK)

Tagok:
Nagy Marianna egyetemi tanár (ELTEÁJK)
Hack Péter egyetemi tanár (ELTEÁJK)

Mindkét előadás esetében a személyes részvétel kizárólag előzetes online regisztráció és visszaigazolás alapján lehetséges! (A regisztrációhoz szükséges link a kísérőlevélben található.)

Mezei Kitti tudományos munkatársunkat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke a Bárány Róbert-díj elismerésében részesítette „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban” című pályázatáért, illetve fiatal kutatóként végzett kiemelkedő tudományos munkájáért.

A díjazott pályamű Mezei Kitti monográfiája, amely hamarosan elérhető lesz a L'Harmattan Könyvkiadónál és 2021. október 21-én 14.00 órakor kerül bemutatásra az Intézetben.

The Conference aims to bring together prominent experts and scholars from Europe and the USA (Lawrence Lessig, Jack Balkin, Ľuboš Kukliš, Oreste Pollicino, Joanna Kulesza, Uta Kohl, Mark D. Cole, David Mangan, Peter Coe) to have a lively international discussion about online platforms that play an important role in our contemporary societies worldwide.

Ambrus István „Digitalizáció és büntetőjog” című kötetében (Wolters Kluwer, 2021) a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja. A büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás. Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások (így deepfake, revenge porn, upskirting, cyberflashing) mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.

Mezei Kitti „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban” című könyvében (L’Harmattan – TK JTI, 2020) az alábbi témákat érinti: A kiberbűnözés olyan dinamikusan változó terület, amely mind a büntetőjogi szabályozást, mind a jogalkalmazást kihívások elé állítja. A könyv az informatikai bűncselekmények mindannyiunkat érintő aktuális kérdéseivel foglalkozik, mint például a hacker- vagy DDoS-támadások, a számítógépes vírusok, az adathalászat. Az online tér vonzó környezetté vált az elkövetők számára: egyaránt színtere lett a hagyományos és az új típusú bűncselekményeknek. A titkosítást és anonimitást biztosító technológiák használata alkalmas a személyazonosság hatékony elrejtésére. A gyanútlan felhasználók sokszor nincsenek tisztában az online jelenléttel járó veszélyekkel, ezért könnyedén válnak csalások, zsarolások és bankkártya-visszaélések áldozataivá. Napjainkra a kiberbűnözés profitorientált, szolgáltatásalapú üzleti modellé nőtte ki magát, amelynek motorját a darknet fórumok képezik. Az olvasó betekintést kap a kriptovalutákkal és az okoseszközökkel elkövethető bűncselekmények körébe. A fenti kérdések vizsgálata során a büntető anyagi és eljárásjogi szabályozás is megvilágításra kerül.

Az esemény hibrid formában kerül megrendezésre. Részvételi szándékát kérjük jelezze az alábbi űrlap kitöltésével: https://forms.gle/V5sebG9tGjpywotj8

A kereszténység és a gyermekjogok fogalma elsőre nem feltétlenül kapcsolható össze, azonban elméleti keretrendszerbe helyezve, ideértve a gyermekjogok természetjogi hátterének, valamint a kereszténység nyugati emberi jogi - családi jogi - gyermekjogi diskurzusban kifejtett szerepének vizsgálatát, s később a Szentszék gyermekjogokkal összefüggésbe hozható tevékenységének (különös tekintettel az ENSZ Gyermekjogi egyezményének ratifikálását követő kötelezettségek teljesítésére, s kiemelten a gyermekekkel szembeni erőszak, az egyházi személyek által elkövetett szexuális erőszak kapcsán képviselt álláspontjára) áttekintését követően az látszik, hogy a kereszténység és az emberi jogok, s benne a gyermekjogok szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ahogyan az 1989-ben elfogadott ENSZ Gyermekjogi egyezménye megteremtette a globális gyermek képét, gyökeresen megváltoztatta, ahogyan a gyermekekre tekintünk, úgy a Szentszék is mondhatja, hogy ugyanezt tette a kánonjog is. Emellett az Egyházi Törvénykönyv gyermekeket érintő rendelkezéseinek gyermekjogi szempontú vizsgálatakor kiderül, több olyan pontra érdemes felhívni a figyelmet, amelyek kapcsán a gyermekjogi elköteleződés megvalósulása során változtatásokat lehetne eszközölni.

A Gyermekjogi egyezmény előkészítésében is aktív Szentszék 1990-ben csatlakozott az egyezményhez és ekként öt évente formális jelentést kell tegyen annak végrehajtásáról. Érdekes ív mutatkozik a három eddig benyújtott szentszéki jelentésben, részben abból fakadóan, ahogy a Szentszék és az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága értelmezi a Vatikánvárosi Állam részes államra vonatkozó kötelezettségeit, részben pedig abból fakadóan, hogyan merül fel az egyházi személyek gyermekek sérelmére elkövetett szexuális abúzus a jelentéstételek során. A nemzetközi monitoring folyamata mellett az egyes pápai megnyilatkozásokat áttekintve a kutatás során feldolgozott magyar interjúk arra engedtek következtetni, hogy hazánkban a gyermekjogok legszélesebb nyilvánosság előtti folyamatos megjelenítésének szükségessége mellett, valamennyi nagy keresztény történelmi egyház számára ad feladatot a Gyermekjogi egyezményből fakadó kötelezettségek teljesítése.

Felkért opponensek:

Balogh Lídia, tudományos munkatárs Jogtudományi Intézet
Schanda Balázs, alkotmánybíró, egyetemi tanár PPKE

Részvételi szándékát kérjük jelezze Hungler Sárának.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete elektronikus monográfiasorozatának szerkesztőbizottsága felhívást intéz a jogtudomány művelőihez alapkutatások eredeti eredményeit tartalmazó magyar nyelvű tudományos monográfia kéziratának (vagy első körben két mintafejezetének) benyújtására. A mű elektronikus formátumban történő elkészítését a Jogtudományi Intézet vállalja. Az elkészült e-könyv az intézet honlapjáról szabadon letölthető, továbbá az intézet a könyv nyom­tatott formátumú megjelenését is finanszírozza korlátozott példányszámban. A művet az intézet partneradatbázisaiban, a könyvről készült recenziót az Állam- és Jogtudomány folyóirat­ban helyezzük el, valamint könyvbemutatót is rendezünk a kötethez.

A meghosszabbított pályázati határidő: a már elkészült teljes kézirat vagy a két mintafejezet, továbbá a 2. pont szerinti mellékletek benyújtásának határideje: 2021. december 31.