Concept: On March 26, 2021, in a speech to the American Society of International Law, Judge Abdulqawi Yusuf of the International Court of Justice (ICJ) reflected on the establishment of the Permanent Court of International Justice. Judge Yusuf closed this portion of his remarks by stating, “there can be no international law without a court to apply it.” This event seeks to probe that assertion.

From Hugo Grotius’ work in the 1600s through the early 20th century, there were no international courts. Enforcement of nascent international law during this period took a variety of forms, ranging from mediation and arbitration to armed conflict. Some of these models may hold useful lessons for current developments in international law and disputes; others were the very reason that permanent international courts were deemed by some to be necessary, including at the Hague Peace Conferences and within the Advisory Committee of Jurists.

The expansion of international law in the 20th century coincided with the proliferation of international courts across subject matters and regions. Some of these have been active, while others saw little or no activity. States continue to resolve disputes, relying on international law and legal claims, in a variety of manners outside of the formal international court systems. Several international judicial bodies are now undergoing reform. Some states are withdrawing from treaties with ICJ clauses (or avoiding them in new treaties), and the WTO Appellate Body has been suspended. Simultaneously, States are considering expanding the range of international courts, including proposals for judicialization of investor-state disputes.

As we think about the resolution of disputes under international law, we should consider how international courts contribute to international law in the 21st century, and how the enforcement and development of international law might look in their absence. In this examination we should appreciate the considerable contribution of international courts to the interpretation, application, and development of international law. We should likewise examine whether, how, and why alternate forms of interstate dispute resolution remain relevant to the interpretation, application, and development of international law, being mindful of the concerns not only of States but of peoples and individuals in the international legal system. We might consider whether Judge Yusuf’s statement remains more true in certain areas of international law than in others.

The United States prides itself on being a country based on the rule of law, and often the courtroom is seen as the “great leveler” of socio-economic classes in America. Thus, Lady Justice is often depicted as being blindfolded while carrying both scales and a sword. In popular culture, lawyers run the spectrum, shown sometimes as high priests who adhere to the most rigid standards of truth seeking and ethical behavior (Atticus Finch, Jack McCoy) and sometimes shown as all-too-willing to be on the wrong side of the law (Tom Hagen, Saul Goodman).

Suggested topics include, but are certainly not limited to:

Actual people in the legal profession who have been fictionalized, such as Daniel Webster, Clarence Darrow (as Henry Drummond in Inherit the Wind), or Erin Brockovich

Defending unpopular clients, such as the war criminals in Judgment at Nuremberg

Fictional women in the legal profession, such as Amanda Bonner in Adam’s Rib, the title character in Ally McBeal, Patty Hewes in Damages, or Annalise Keating in How to Get Away with Murder

Films centering on the law, such as 12 Angry Men, Devil’s Advocate, or Philadelphia Legal ethics as depicted - rightly or wrongly - in popular culture

Particular fictional lawyers, such as Shakespeare’s Portia or Perry Mason

The law as depicted in animated shows through characters such as Lionel Hutz (The Simpsons) or Harvey Birdman

The legal profession as a force of evil, such as Wolfram & Hart on Angel The stereotype of the “simple country lawyer” such as Ben Matlock or Hyper-Chicken (Futurama).

This topic could also easily include real-life figures such as Cicero, Abraham Lincoln, Sam Ervin, or Gerry Spence

The tension between reality television with paid participants and wildly popular courtroom shows involving small claims litigants

Using popular culture examples of the law and lawyers in the classroom to teach particular concepts.

The Hague Academy of International Law 2022 Centre for Studies and Research. The 2022 edition of the Centre for Studies and Research will take place between 22 August – 9 September on the topic of Climate Change and the Testing of International Law. The Directors of Research, Professors Jacqueline Peel (University of Melbourne) and Sandrine Maljean-Dubois (Aix-Marseille University), will lead a group of approximately 24 researchers divided into two language groups, English and French speaking, who will individually cover a specific aspect of the overall topic. The best contributions will be included in a book to be published in the fall of 2023. Registration for the programme is free of charge. Interested candidates must be researchers and preferably hold an advanced degree (PhD or Doctorate degree).

Registration period: 1 April to 1 September 2021.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2021. szeptember 2-3. között Győrben megrendezi az Alkotmányjogászok Első Vándorgyűlését, amelyre várja az alkotmányjoggal oktatóként, kutatóként vagy hivatásszerűen foglalkozó érdeklődők jelentkezését.

A rendezvényre hagyományteremtő szándékkal kerül sor annak érdekében, hogy az alkotmányjoggal hivatásszerűen foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek között rendszeres diskurzusra biztosítson lehetőséget. A vándorgyűlésre várhatóan évente szeptember első hetében, az őszi egyetemi szemeszter kezdete előtt kerül majd sor a rendezésre vállalkozó egyetemi városban.

Az első, 2021. évi rendezvény helyszíne Győr, Révész Hotel (www.duditshotels.hu), időpontja 2021. szeptember 2-3. között. Az ez évi vándorgyűlés két fő témát jár körül: az első, Az Alaptörvény stabilitása című témakör, második Az alkotmányos identitás.

A két témában 15 perces előadásokra, illetve hozzászólásokra vonatkozó maximum 500 szó terjedelmű javaslatokat várunk rövid absztrakt formájában a titkarsag@tk.hu címre legkésőbb 2021. július 31-ig.Az elfogadott előadástervekről, illetve a részletes programról a szervezők (a TK JTI és a MAE) 2021. augusztus 10-ig döntenek, illetve küldenek értesítést. Az előadásokra szeptember 2-án kerül sor, azokat vita követi.

Ugyancsak legfeljebb 500 szó terjedelmű javaslatokat várunk a vándorgyűlés második napjára a két fő témakörhöz akár lazábban kapcsolódó témákban, amelyre olyan kollégák jelentkezését várjuk, akik jelenleg PhD-hallgatók, vagy az elmúlt két évben szereztek PhD-fokozatot közjogi tárgyú doktori munkával. Az elfogadott előadásokra a vándorgyűlés második napján, szeptember 3-án délelőtt kerül sor.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Kari Közlemények Szerkesztőbizottsága idén is biztosítja, hogy a jogtudomány új kutatási eredményeit a Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica (Kari Közlemények) című folyóiratban publikálják. Folyóiratunk honlapja: sjp.uni-miskolc.hu.

A kéziratokat folyóiratunk e-mail címére, a jogacta@uni-miskolc.hu címre kérjük elküldeni. A következő kötetbe a kéziratok leadási határideje: 2021. október 15.

Az idősödő társadalom kihívást jelent a jóléti politika számára, különösen próbára teszi a nyugdíjalapok és az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességét. Ugyanakkor a kor szerinti diszkrimináció kérdése egy összetett, számos uniós alapjogi problémát felvető kérdés, amely időnként az Európai Uniós Bíróságát (EUB) is nehéz döntési helyzet elé állítja. Ezért felmerül, hogy az aktív időskorral kapcsolatos autonóm keretmegállapodás kollektív szerződéseken keresztül történő átültetése olyan terhet ró a nemzeti szociális partnerekre, amely komoly akadályát jelentheti nemcsak a megállapodás hatékony implementációnak, hanem a Szociális Jogok Európai Pillére (European Pillar of Social Rights, EPSR) égisze alatt megvalósuló integrációnak is. A tanulmány egyrészt bemutatja, hogy milyen alapjogi ütközések merülnek fel a kor szerinti diszkrimináció kapcsán és ezeket hogyan igyekezett feloldani az EUB. Másrészt az EUB esetjogán keresztül elemzi, hogy az EUB milyen eltérő mércét állít a szociális jogok korlátozhatóságát illetően attól függően, hogy milyen, az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapjoggal kapcsolatos a vizsgált jogkérdés. A tanulmány számba veszi a kor szerinti diszkrimináció tilalma (21. cikk) mellett a lelkiismeret- és a vallásszabadság (10. cikk) és a munka- és pihenőidő (31. cikk) értelmezésével kapcsolatos esetjogot.

A kézirat felkért opponensei: Prof. Hoffman István (TK JTI) és Petrovics Zoltán (ELTE ÁJK)