A jelölt témavezetői:

• Szabó Imre professor emeritus

• Udvary Sándor egyetemi tanár (KRE ÁJK)

Előbírálók:

• Wopera Zsuzsa egyetemi tanár (ME ÁJK)

• Pribula László egyetemi tanár (DE ÁJK)

Levezető elnök:

• Boóc Ádám egyetemi tanár (KRE ÁJK)

Titkár:

• Muzsalyi Róbert adjunktus (KRE ÁJK)

A disszertáció megtekinthető a KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában: 1042 Budapest, Viola u. 2-4. mfszt. 11.

A jelölt témavezetője:

• Kun Attila, egyetemi tanár (KRE ÁJK)

Előbírálók:

• Kiss György, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (NKE ÁNTK, PTE ÁJK)

• Sipka Péter, adjunktus (DE ÁJK)

Elnök:

• Homicskó Árpád Olivér, egyetemi tanár (KRE ÁJK)

Titkár:

• Szabó Imre Szilárd, egyetemi docens (KRE ÁJK)

A disszertáció megtekinthető a KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában: 1042 Budapest, Viola u. 2-4. mfszt. 4.

The Centre for European Integration (CEI) at University College Cork organises a conference focusing on the impact of armed conflicts on the Area of Freedom, Security and Justice (AFSJ). In particular, it seeks to explore the challenges for the Common European Asylum System, the Temporary Protection Directive, and the externalization of migration controls. A central theme of the conference is the EU's legal obligations to protect fundamental rights and the rule of law, particularly in the context of war in the EU’s neighbourhood.

The European Union’s (EU) AFSJ is established with an aim to foster free movement 'in conjunction with appropriate measures with respect to external border controls, asylum, immigration and the prevention and combating of crime' (Article 3(2) TEU). The realities of contemporary armed conflicts—from the US invasion of Afghanistan to Russia’s war against Ukraine and beyond—have tested and are still testing the resilience and coherence of the AFSJ’s legal framework. These conflicts raise pressing questions about asylum and migration, counterterrorism, judicial cooperation in criminal matters, and more generally on the balance between competing public interests, or between public interests and individual rights.
This conference seeks to explore the interaction between armed conflicts and the EU’s AFSJ. How do ongoing conflicts shape the dynamics of EU constitutionalism in the AFSJ? What challenges do they pose for mutual trust and recognition in judicial cooperation? How does the EU’s response to external security threats affect its internal security governance?

Practical information
The Centre for European Integration is pleased to invite all interested scholars from EU law and related fields to submit a short abstract to the conference by March 7, 2025. The conference will take place on April 28-29, 2025 at University College Cork.

If you are interested in participating in the conference, please submit your abstract by March 7, 2025 in an e-mail with the subject “Conference CEI” to llonardo@ucc.ie and rmavrouli@ucc.ie

This conference delves into the constitutional entrenchment of peace as both a fundamental value and a guiding policy principle. While some constitutions explicitly renounce war or incorporate "peace clauses" articulating a state's commitment to peaceful conflict resolution and international cooperation, others lack such explicit provisions.  In these latter cases, one should examine whether constitutional frameworks nonetheless impose restrictions on the use of force in foreign and defense policy, or establish affirmative obligations to foster peaceful relations.  Furthermore, how do constitutions address internal peace, specifically concerning—but also extending beyond—principles of human dignity, equality, and the rule of law?

These questions are rendered particularly pertinent by the parallel and increasingly intertwined trends of constitutionalization of international law and internationalization of constitutional law.  Moreover, given the unprecedented interconnectedness of humanity today, especially concerning distributive and recognitional justice, and considering shared global goods like sustainable development, climate crisis mitigation, poverty eradication, and pandemic preparedness, these inquiries assume even greater urgency.

This call for papers is exclusively for junior scholars for the 3d Panel of the conference, entitled “Solidarity: the role of civil society in the promotion of peace within and among the states”.

Preferential topics to be addressed (indicatively, not exclusively) :

a) foundation of state obligations related to peace and solidarity in constitutions;
b) constitutional constraints for migration and security policies related to solidarity and peace;
c) the role of civil society in so-called “people’s diplomacy”;
d) concrete examples of solidarity in societal issues, such as migration, equality, diversity

Eligibility

The conveners encourage submissions from both PhD candidates and young scholars (post-docs; research fellows, assistant professors…) at the early stage of their academic careers (within 7 years from the accomplishment of their PhD). 

To Submit an abstract

Interested scholars are invited to submit a CV and an abstract no longer than 500 words by April, 27 2025 to

 Prof Selin Esen
 selin.esen71@gmail.com

or to

 Prof George Katrougalos
 gkatroug@sp.duth.gr

Barta Lejla: Az államfői hatalomgyakorlás formális és informális aspektusai, különös tekintettel az államfői hatalom megerősítésére (10.58360/20250219-Barta)

2025. február 2-án, 89 éves korában elhunyt Ficzere Lajos, az állam- és jogtudományok (akadémiai) doktora (DSc.), emeritus professzor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja, 1960 és 1971 között a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének jogelődje, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének korábbi kutatója, a közigazgatási jog tudománya, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának művelője. Az Országos Választási Bizottság elnöki tisztségét is betöltötte, valamint az MTA Doktori Tanácsa Jogtudományi Szakbizottságának elnöke volt. Ficzere Lajos egy 650 lelkes faluban, Borsodivánkán (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) született 1935. október 12-én. A vele készült életút-interjú tanúsága szerint faluról származó, első generációs értelmiségi volt. 1954 és 1955 között egy éves orosz felsőoktatási nyelvi előkészítő tanfolyamon vett részt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Oleg (Vasziljevics) Kosevoj Intézetében. Az oroszon kívül angol nyelven is tudott.

Felsőfokú tanulmányait 1955 és 1960 között a leningrádi A. A. Zsdanov Állami Egyetem Jogi Karán tanult. (Szükséges említeni, hogy a jogelőd Szentpétervári Cári Egyetem 1819-ben került felállításra az 1724-től működő főiskolai szintű Szentpétervári Állami Akadémia utódaként. Első rektora a Magyarországon született, felnőtt, felsőoktatási pályáját a Nagyváradi Jogakadémián kezdő ruszin származású Balugyánszky Mihály/Mihajlo Baludjansky (1769-1847) államtudós és közgazdász volt). A későbbi professzor jogi tanulmányait kitüntetéssel végezte. Szakdolgozatát a közjogi jogviszonyok sajátosságairól írta. Kovács István (1921-1990) a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, későbbi akadémikus figyelt fel a neki tolmácsoló Ficzere Lajosra a Szovjetunióban tett kutatóútja és szakmai konzultációi során. Kovács István ekkor az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatóhelyettese, valamint 1952 és 1989 között az Államjogi és Államigazgatási Osztály (jelenleg: TK JTI Alkotmány- és Közigazgatási Jogi Osztály) vezetője volt, aki a Budapestre költöző ifjú jogi doktort tudományos gyakornokként alkalmazta az intézetben.

Az egyetemi évek alatt még egy fontos, meghatározó élmény érte. Megismerkedett a belarusz (bjelolrusz, fehérorosz) joghallgató Alekszandra Sirko-val, aki a keleti szláv nyelvek szabályainak megfelelően a Sura (Sjura) becenevet viselte. 1961-ben házasodtak össze. A feleség a házasságban már a Ficzeréné Sirkó Alexandra nevet viselte. A házastárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetébe került orosz fordítónak és dokumentátornak, mivel magyarul jól megtanult, de tudott németül is. (Az intézet erős összehasonlító jogi meghatározottsága miatt a fordítók különféle idegen nyelvű szövegeket fordítottak magyarra, míg a dokumentátori tevékenység a beérkező orosz, cseh és szlovák, román, szerbhorvát stb. nyelvű könyvek és folyóiratok cikkcímeinek fordítását és a tartalmi annotálást foglalta magában).

Ficzere Lajos (1961-es hazai jogászdoktorrá avatását követően) eközben az Alkotmány- és Közigazgatási Jogi Osztályon a gazdasági irányítás államigazgatási jogi kérdéseivel foglalkozott. Saját visszaemlékezése szerint az intézet falai között ismerte meg mélyebben a tudományos kutatómunka szabályait, sajátosságait, módszertanát, érzékelve egyben a juriszprudencia jelentőségét, valamint társadalmi hasznosságát is. Az MTA ÁJI-ben ismerkedett meg olyan idősebb, vezető kutatókkal, mint Szabó Imre akadémikus, igazgató, Eörsi Gyula akadémikus, és gyakorolt hatást rá a már említett Kovács István akadémikus, igazgatóhelyettes, az államjog jelentős művelője. Ugyanakkor az ekkori, többé-kevésbé vele egykorú, egy nemzedékbe tartozó kutatók adták a hazai jogtudomány későbbi derékhadát: a vele egyívású, szintén államigazgatási (közigazgatási) jogász Lőrincz Lajos (1935-2010) mellett Sólyom László (1942-2023) polgári jogász, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke; Mádl Ferenc (1931-2011) nemzetközi magánjogász, köztársasági elnök, Harmathy Attila (1937-2022) polgári jogász, alkotmánybíró, Szabó András (1928-2011) büntetőjogász, alkotmánybíró, Herczegh Géza (1928-2010) nemzetközi jogász, alkotmánybíró, valamint az MTA Szociológiai Intézete igazgatójaként működő Kulcsár Kálmán (1928-2010) jogszociológus, az MTA főtitkár-helyettese, igazságügyi miniszter (1988-1990) mindannyian a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai lettek. Ficzere Lajos intézeti pályafutása 1960 és 1971 között tartott, időközben tudományos segédmunkatárs, majd tudományos munkatárs lett. Státuszát az intézet külföldi kiküldetése alatt is fenntartotta.

1971 és 1976 között külszolgálatban dolgozott feleségével együtt. Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (röv. KGST) titkárságának Jogi Osztályán volt tisztviselő tanácsosi rangban. A KGST közös, jogtudósok számára szervezett tanácskozásain ő segítette fordítással, tolmácsolással az orosz nyelvben járatlanabb kollégákat. 1976 és 1980 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (a korabeli kormányfői kabinetiroda) Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának titkárságvezetője volt. 1980 és 1986 között a Minisztertanács Titkárságán volt főosztályvezető.

Időközben tudományos pályája is tovább folytatódott. Ennek egyik előmozdítója Berényi Sándor (1930-2013) tanszékvezető egyetemi docens, aki 1952 és 2013 között, több mint 60 éven át oktatott az ELTE ÁJK-n, 1960 és 1988 között vezette az Államigazgatási Jogi Tanszéket, 1968-tól egyetemi tanárként. 1963-tól az ő felkérésére Ficzere Lajos meghívott előadó, később másodállású egyetemi adjunktus, majd egyetemi docens volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Államigazgatási Jogi Tanszékén (1991-től Közigazgatási Jogi Tanszék). 1970-ben megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa (CSc.) tudományos fokozatot. A kandidátusi értekezése Az állami vállalat a gazdaságirányítás új rendszerében címet viselte. E kötet 1974-ben angol nyelven is megjelent. 1985-ben elnyerte az MTA által adományozott állam- és jogtudományok (akadémiai) doktora (DSc.) tudományos fokozatot. (E tudományos fokozat jogutóda az MTA doktora cím). A tudományok (akadémiai) doktora cím elnyerése céljából írt értekezése A KGST működésének intézményei és jogi alapjai címet viselte. 1986. január 1-től főállású egyetemi tanárrá (azaz professzorrá) nevezték ki az ELTE ÁJK Államigazgatási Jogi Tanszékére. Később 1988 és 2000 között az Államigazgatási Jogi Tanszék, majd a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetői pozícióját töltötte be.  1993 és 2000 között az ELTE ÁJK dékánja volt. Az ő dékáni időszaka alatt került sor az ELTE ÁJK Kari Könyvtárának felújítására, befejezésére. Ezt követően 2000 és 2003 között a győri ELTE Széchenyi István Főiskola Állam- és Jogtudományi Oktatási Intézetének igazgatója volt. (2002-ben az ELTE SzIF Széchenyi István Egyetemmé alakult). 2005-től haláláig az ELTE ÁJK professzor emeritusa volt.

Kutatási területei közé elsősorban a közigazgatási (államigazgatási) jog, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tartozott. A közigazgatási területen belül a közigazgatás központi szervei (a kormány, a minisztériumok), a választójog, kisebb mértékben a közigazgatás társadalmi környezetével, a helyi önkormányzatok és a közigazgatási eljárásjog kérdéseivel foglalkozott. Emellett a gazdasági igazgatás és az állami vállalat kérdéseit vizsgálta. Publikációi angol, cseh, francia, német, és orosz nyelven jelentek meg. Angol nyelvre lefordított kandidátusi kötete egyes részletei japán nyelven is napvilágot láttak. Angol, cseh, és német nyelven is jelent meg monográfiája. Publikációi jelentek meg Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Jogtudományi Intézete folyóiratában, mely a Goszudarsztvo i pravo azaz az Állam és jog címet viselte (viseli). Írt a KGST titkárság orosz nyelvű folyóiratába, illetve publikált jegyzetet a szovjet Diplomáciai Akadémia számára. Összesen közel 140 publikáció fűződik a nevéhez. Az 1945 után megjelent első államigazgatási jog különös részi, 1972-ben kiadott kötetét (tankönyvét) lektorálta a szovjetunióbeli munkája mellett. Kezdeményezője volt 1989 után annak az elképzelésnek, hogy a közigazgatási jogi tanszékek vezetői közös tankönyvet adjanak ki, hasonlóan az 1966-ban kiadott Berényi Sándor (ELTE ÁJK) budapesti, id. Martonyi János (JATE ÁJK) szegedi, és Szamel Lajos (JPTE ÁJK) pécsi tanszékvezetők nevével fémjelzett, 1945 utáni első államigazgatási jogi általános részi tankönyvéhez hasonlóan. A rendszerváltást követően ez a közigazgatási jog általános részi tankönyvét illetően csupán 1998-ban, a közigazgatási jog különös részi tankönyve (az egyes szakigazgatások vonatkozásában) 1999-ben valósult meg.  Az általános rész szerkesztője Ficzere Lajos volt. E kötetbe 14 szerző dolgozott be. Szerzőként jegyezte a politikai rendszer és közigazgatás; a közigazgatás az állami szervek rendszerében; a közigazgatási jog helye a jogrendszerben; a közigazgatási jogi norma; és a közigazgatási jogviszonytan fejezeteket és alpontokat. A különös részi tankönyvet Ficzere Lajos professzor, és Forgács Imre (1949-2022) egyetemi docens együtt szerkesztették, nagyszámú, 21 fős szerzőgárdát irányítva. E tankönyvben a gazdasági igazgatás megjelenítő Közigazgatás és gazdaság; valamint az Európai integráció fejlődése és struktúrája fejezeteket jegyezte. A különös részi tankönyv, az általános részihez hasonlóan, új szemlélettel, az európai integrációs jogi szabályozás és a hazai közigazgatási jogi szabályozás összevetésével készült. A tankönyvsorozat később több kiadásban, változó szerkesztői- és szerzői kollektíva termékeként jelent meg. Tanszékvezetőként fontosnak tartotta Európában és a tengerentúlon is ismert tanszékvezető elődje, Magyary Zoltán (1888-1945) professzor munkáinak újrakiadását.

Ficzere professzor számos tisztséget töltött be. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja (1995-2000), majd alelnöke volt (1997-1998). A firenzei és trieri mintára alapított egyesület, az Európai Jogakadémia elnöke volt (1999-től). A Felsőoktatási Tudományos Tanács tagja (2000-2008), az első négy éves ciklusban a szervezet elnöke is. Az Országos Választási Bizottság elnöki tisztségét is betöltötte legjelentősebb társadalmi pozíciójaként (2001-2006 között).

Felesége, a jogvégzett Ficzeréné Sirkó Alexandra (1940-2016) később Szabó Imre (1912-1991) akadémikus, az MTA ÁJI igazgatója által kutatói státuszba került átsorolásra családjogászként, elsősorban a gyermeki jogokkal, családi vagyonjoggal, valamint egyenjogúsági kérdésekkel foglalkozott. 1980-ban kandidátusi fokozatot szerzett, 2011 és 2015 között az MTA köztestületéhez is csatlakozott.

Gyermekei Ficzere Rita, a Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi bíróság bírája. Férje Kajdi József ügyvéd, korábban Antall József miniszterelnök titkárságának vezetője. Másik leánya Ficzere Marianna gyermekgyógyász szakorvos. Öt unokája van: Alekszandra, Anita, Júlia, Levente, és Soma.

Tagja volt az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának; a brüsszeli Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Társaságnak; tiszteletbeli professzora volt a kínai Xiani Politikatudományi és Jogtudományi Egyetemnek.

Számos díjat elnyert. Ezek közé tartozik az Akadémiai díj (1967); a Közigazgatásért díj (1999); az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranyérme (2000); Eötvös gyűrű (2005); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006); valamit a Magyary Zoltán-díj (2007).

A TK Jogtudományi Intézet közössége mind Ficzere Lajosra, mind Ficzeréné Sirkó Alexandrára úgy emlékezik, mint akik mentesek voltak a legcsekélyebb intézményi konfliktusoktól. Ficzere Lajosra mind dékánként, mind oktatóként a hallgatók problémái iránt őszintén érdeklődő, emberséges professzorként emlékeznek egykori tanítványai.

Főbb művei: Az állami vállalat a gazdaságirányítás új rendszerében. [Kandidátusi (CSc.) értekezés] Budapest, Szerző, 1969. 430.; Pravovye formy organizacii sovmestnyh proizvodstv stran-chlen [A KGST-országok eljárásai szervezésének közös formái]. Moszkva, SEV, 1981. 265.; Grundlegende Rechtsfragen der internationalen wirtschaftenden Organisationen der RGW-Landern Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. 223.; A KGST működésének intézményei és jogi alapjai [Tudományok doktora (DSc.) értekezés]. Budapest, Szerző, 1984. 450.; A KGST-integráció szervezete és döntési rendszere és hatása a nemzeti irányításra. Budapest, MTA Államtudományi Kutatások programirodája, 1987. 185.; Právní otászki venejsich vztáchu spolecenství clenskyh státú RVHP [A KGST-országok közössége külkapcsolatainak jogi kérdései]. Prága, Akadémiai Kiadó, 1988. 314.; A közigazgatás szervezeti rendszerének korszerűsítése (Balázs István - Fogarasi József – Kaltenbach Jenő társszerzőkkel). Budapest, Unió Kiadó, 1996. 208.; Európa A-tól Z-ig. Az európai integráció kézikönyve (Czuczai Jenő társszerzővel). Budapest, European Commission, 1996. 306.; Magyar közigazgatási jog. Általános rész (Szerkesztő és társszerző). Budapest, Osiris Kiadó, 1998. 512.; Magyar közigazgatási jog. Különös rész európai uniós kitekintéssel (Szerkesztő Forgács Imrével, és társszerző). Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 459.

Ficzere Lajostól ezzel az írással búcsúzik a TK Jogtudományi Intézetének közössége.

                                                                                                                          Koi Gyula

We are pleased to invite you to the online mini-forum “Rule of Law – Legal Insights”, organized in the framework of the EU-funded project “Litigating Change: Training Lawyers on the EU Rule of Law Acquis”.

This mini-forum will feature:

• Presentations on the project’s key achievements

• Discussions on challenges to the Rule of Law across different countries

• An overview of the asynchronous e-course developed within the project

We look forward to your participation in this insightful discussion.

Registration is required. Please register by filling out the form here: Register Now

We look forward to your participation in this insightful discussion!

Budapest Comparative Law Seminar – An insight into the legal systems abroad

The accelerating changes of the 21st century have brought countries closer together, resulting in an increasing number of cross-border legal relationships. It is no longer difficult to go abroad to purchase goods or services, or to study or work there. It is therefore increasingly important to understand different legal systems and to recognise their similarities and differences. The legal system is part of a country's cultural heritage and knowledge of it can help to build and strengthen mutual trust between countries.

The Department of European Law and Private International Law of the Károli Gáspár Reformed University has launched the Budapest Comparative Law Seminars series with the aim of providing an insight into the national legal systems and judicial practices of foreign countries. The invited speakers are all experts in a particular field of law, academics and researchers who are known and respected not only in their own countries but also abroad. Their presentations and question and answer sessions guarantee that the objectives of the seminar series will be achieved.

The seminars are moderated by Prof. András Osztovits.

Next seminar: Varga Attila - A romániai félelnöki rendszer főbb jellemzői - különös tekintettel az alkotmánybíróság legutóbbi határozataira (Előadás nyelve: magyar)

Absztrakt: Románia Alkotmányában a politikai rendszer a francia mintára elgondolt, de attól eltérő félelnöki rendszer jelenik meg. Az elnök közvetlen választással kerül kiválasztásra, hatáskörei a kormány és az elnök között oszlanak meg. A köztársasági elnök hatásköre korlátozott, de fontos szerepet játszik külpolitikában, honvédelemben és nemzetbiztonságban. Az előadásban szó lesz a román Alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről, amely érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztás második fordulóját, és a döntés politikai és jogi következményeiről.

A lapszámot bemutatja:

H. Szilágyi István (egyetemi tanár, PPKE JÁK),

Balogh Gergő (egyetemi adjunktus, SZTE BTK).

Az eseményt moderálja:

Balogh Lídia (tudományos munkatárs, szerkesztő, HUN-REN TK JTI) és Fekete Balázs (tudományos főmunkatárs, vendégszerkesztő, HUN-REN TK JTI / egyetemi tanár, ELTE ÁJK)

A kötet online hozzáférhető:

https://jog.tk.hu/ajt-2024-4-szam

Az eseményhez online is lehet csatlakozni:

https://us06web.zoom.us/j/85811669455?pwd=nik3J01C04fFxOFyAUMy19pB2mC3tq.1

Meeting ID: 858 1166 9455

Passcode: 08909

We invite applications for 15 Fellowships in two tracks for the period from October 2025 until July 2026. Based on a unique concept centred around Europe-wide mobility for collaboration combined with opportunities of exchange and a European Alumni Network, the Fellowship programme provides the opportunity for early-career scholars and practitioners to work and publish on an issue related to democracy and the rule of law in Europe.

The rule of law and democracy are interlinked and mutually reinforcing, however increasingly contested in Europe. A growing European Union needs to rest on a broad consensus of the rule of law and democracy and its components such as freedom, equality and dignity as primary common principles ensuring legitimacy and stability in Europe and beyond. In light of the existing and future challenges in the European Union and its neighbourhood, re:constitution aims to strengthen the common ground for the rule of law and democratic principles by encouraging pan-European mobility, interdisciplinary debate and the formation of a network of scholars and practitioners of law and democracy. Since 2019, re:constitution annually awards Fellowships to early- and mid-career scholars and practitioners to work on individual projects related to the rule of law and democracy in Europe. The programme enables Fellows to contribute to the debate on the state and future of the constitution of democracy and rule of law in Europe, encourages critical debates across and within national positions, across academia and practice. Based on a unique concept centred around Europe-wide mobility for collaboration combined with opportunities of exchange and a European Alumni Network, the Fellowship programme is designed to contribute to safeguarding and strengthening the rule of law, democracy and the respect of fundamental rights.

Track1: Full-time

Track2: Shorter mobility period with part-time option

Mezei Kitti a HUN-REN TK Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elnyerte az Akadémiai Ifjúsági Díjat „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban” c. pályamunkája és a fiatal kutatói munkássága alapján.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére az MTA főtitkára alapította 1972-ben. A pályaműveket a tudományterületileg illetékes tudományos osztályok bírálóbizottságai rangsorolják. Véleményük alapján a Tudományértékelési Elnöki Bizottság alakítja ki a díjazásra vonatkozó javaslatát, amelynek figyelembevételével az Akadémia Elnöke dönt a díjazottak személyéről.

The Summer School of European Private Law has been held in Salzburg every year since 2000. In the 25 years, thousands of students have been taught the principles of comparative law on the basis of a wide variety of legal systems.

The Summer School is part of the EU’s Jean Monnet Program and has repeatedly been financed with the help of European funds. The Summer School has received international recognition through repeated lectures by Supreme Court judges such as Justice Kennedy (formerly US Supreme Court), Lord Thomas of Cwmgiedd (formerly Lord Chief Justice of England and Wales), Irmgard Griss (formerly President of the Austrian Supreme Court of Justice), numerous judges and a former advocate general of the European Court of Justice. EU Commissioner Johannes Hahn must be mentioned as a special friend and supporter of the Summer School. The teachers come from almost every EU country as well as Argentina, Brazil, Puerto Rico, USA, Canada, South Africa, China, Japan, Turkey, Ukraine, the UK, Russia and Switzerland. The lessons are therefore given exclusively by experts from the respective countries in either German, French or English.

Great importance is attached to comparative law sessions. Panels of experts provide an introduction to various current legal issues, such as law and languages, harmonization or “how to make a civil code”, as part of round table events.

Case solutions from various areas of law are discussed by teachers and students together in special workshops. The internationally recognised expertise of the teachers is also evident from the fact that many of them hold important academic positions. Pascal Pichonnaz, for example, a professor in Fribourg in Switzerland, is President of the European Law Institute (ELI).

The Academy of European Law organises two 2-week advanced-level courses offering a challenging and stimulating learning experience:

- Human Rights

- The Law of the European Union

Both courses will be held at Villa Salviati on Monday 16 - Friday 27 June 2025.