Organizers: Széchenyi István University, Faculty of Law, Department of Legal Theory (“State and Rule of Law” Research Group)

Venue: Management Campus, Széchenyi István University, Faculty of Law, Győr, Hungary

Date: 7-8 November 2025 (Friday - Saturday)

Registration (email): bencze.matyas@ga.sze.hu

Overview

The digitalisation of our lives and work over the last two decades has not left the work of lawyers unchanged. Solving simple legal problems no longer requires the assistance of a legal expert, and electronic forms and platforms make administrative procedures easier for every citizen. Self-executing algorithms and codes can replace written laws and thus law enforcement in several areas of social life, making the interpretive efforts of lawyers superfluous. Since 2023, we have witnessed the lightning-fast penetration of the application of large language models into all areas of intellectual work, including legal reasoning, which was previously considered a ‘deeply human performance’.

Although the future of the traditional legal professions in the light of these developments is rather unclear, it is not premature to conclude that members of the traditional legal professions must prepare themselves for fundamental changes in their activities.

The main contribution of the conference to this discourse is to present and discuss the results of empirical research in this area in order to shed light on the degree of digitalisation and AI penetration in the work of traditional legal practitioners. Instead of futuristic speculation, we want to focus on the real opportunities and risks that the digital challenge may bring to the work of lawyers.

However, our approach does not exclude, and indeed requires, contributions to the theoretical underpinnings of the digitalisation of traditional legal activities.

Key topics

We seek contributions on the following topics:

How is digitalisation changing the work of lawyers? Is there any part of the work of legal professionals that cannot be replaced by AI?

How does digitalisation affect the traditional role of lawyers as “guardians of the rule of law”?

What are the guarantees of efficiency of electronic procedures in public and judicial administration?

What are the challenges of digitalisation for the work of legal scholars? What are the main challenges of legal digitalisation for legal theory?

Has digitalisation had a significant impact on the content, structure and/or teaching methodology of law school curricula?

Is there a difference in the use of digital tools between lawyers from Western and Central and Eastern European countries?

Any other topic that fits into the conference concept outlined above is also welcome.

Conference deadlines and technical information

• 25 September 2025 - Online application with paper title and abstracts (max. 300 words)
• 30 September 2025 - Notice of acceptance
• 7-8 November 2025 - Conference date

Selected conference papers will be submitted to the International Journal of Court Administration (Q2) for peer review and publication.

The conference will be held in English.

Magyarországon az elmúlt években is jelentős, a gyermekvédelem egész rendszerét érintő ügyek kerültek a figyelem középpontjába. Súlyos gyermekbántalmazási esetek, a gyermekjóléti alap-és szakellátás hiányosságai, a gyermekszegénység aggasztó jelenléte, a szegregáció és más diszkriminációs jelenségek, valamint a gyermekvédelem nevében végrehajtott alkotmányozás mind komoly problémákra világítottak rá. Holott jól tudjuk, hogy a gyermekek jóléte és jólléte elengedhetetlen ahhoz, hogy boldog gyermekkoruk legyen és sikeres felnőtté válhassanak. De milyen jövő vár rájuk? És mit tehetünk most azért, hogy a jövő még jobb legyen?

A 10 éves fennállását ünneplő Koalíció idei gyermekjogi konferenciáját az ELTE Társadalomtudományi Kar Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének, valamint a Szociális Munka Tanszékének együttműködésével rendezi meg. A poszterbemutatóra elsősorban (de nem kizárólagosan) olyan mesterszakos vagy PhD hallgatók jelentkezését várjuk, akik a gyermekvédelem aktuális kihívásain túl a gyermekjogok jövőjéhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak.

Kiemelten fontosnak tartjuk a konferencián olyan témák körüljárását, mint például:

Milyen egy jól működő gyermekvédelmi rendszer?

Integrált gyermekvédelmi rendszerek kialakítása és megerősítése

Az iskola, mint biztonságos tér – jógyakorlatok és kihívások

Hogyan számolható fel a gyermekszegénység?

Melyek az igazán hatékony eszközök a gyermekekkel szembeni diszkrimináció megelőzésére?

Hogyan lehet képviselni a gyermekek alapjogait és a jövő generációit?

Milyen jógyakorlatok, programok léteznek a gyermekek mentális egészségének megőrzésére?

A gyermekrészvétel modelljei hol és hogyan működnek jól, hatékonyan?

Melyek az inkluzív oktatás kihívásai Magyarországon?

Mitől lesz gyermekközpontú az örökbefogadás?

Mesterséges intelligencia, online biztonság és gyermekjogok

A gyermekbarát igazságszolgáltatás kihívásai

Az előadás tartására vagy poszter bemutatására irányuló jelentkezéshez legfeljebb 300 szavas absztrakt benyújtása szükséges. A poszter bemutatására jelentkező vállalja a poszter vizuális megtervezését. A poszterek ajánlott mérete: A3 (42 cm x 30 cm), melynek nyomtatását az egyetem biztosítja. A jelentkezéshez kérjük csatolni a rövid szakmai önéletrajzot.

Tanulmány

Bartha Ildikó: A versenytől a rendszabályozásig. Uniós közszolgáltatás-politikai paradigmák magyar módra

Kecső Gábor: A közteherviselés szabályozásának koncepciói alkotmányokban. Négy jogrendszer összehasonlító vizsgálata

Varga Kíra: Gyermekek veszélyben. A szülői felügyelet megszüntetése bírósági határozatok tükrében

Prob-Lex

Fazekas Flóra: Látlelet a magyar jogrendszer állapotáról. A közös európai alapértékek sérelmére vonatkozó uniós eljárások

Szemle

Kőhalmi Máté: Büntetőjogi felelősségelméletek a dialektikus determinizmus talaján

Műhely

Fazekas Tams: Ellenség a kapuknál? Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogállami vonatkozásai

Jogirodalom

Széplaki Valéria: Sebességváltás. A Tagállami integrációs modellek című tanulmánykötetről

Boóc Ádám: Nemzetközi fórumválasztás az aszimmetrikus kikötések fényében. Schmidt Richárd könyvéről

A Politikatudományi Intézet igazgatóját, Arató Krisztina egyetemi tanárt 2025-2028 időszakra választotta elnökévé Európa legjelentősebb politikatudományi szakmai szervezete. Az ECPR az európai egyetemek és kutatóintézetek együttműködésén alapul. A tagintézmények kutatói, oktatói számára évente több konferenciát és tematikus workshopot szervez. A Tanács megválasztott elnöke aktívan részt vesz az ECPR munkájában és szoros kapcsolatot tart a Végrehajtó Bizottsággal. A szervezet székhelye az Egyesült Királyság. A vezető európai akadémiai szövetséget 1970-ben alapították és küldetése a politikatudomány előmozdítása. A szervezet több mint 300 intézményi tagot számlál közel 50 országban, ami több tízezer tudósból álló globális közösséget jelent.

2025. július 17-én a Göttingeni Georg-August Egyetem díszdoktorrá avatta az ELTE két professzorát, Sonnevend Pál tanszékvezető egyetemi tanárt és Varga István tanszékvezető egyetemi tanárt.

A Göttingeni Egyetem Jogi Kara a kitüntető címet Sonnevend Pálnak és Varga Istvánnak a kiemelkedő, nemzetközileg elismert jogtudományi munkásságuk alapján adományozta. A Doctor Honoris Causa címmel elismerték egyben kiemelkedő szerepvállalásukat a német és a magyar felsőoktatási és tudományos kapcsolatok erősítésében, és külön is a budapesti és a göttingeni jogi kar közötti szakmai, tudományos és oktatási kötelékek elmélyítésében és gondozásában.

Az ünnepségen Andreas Paulus professzor, a Göttingeni Egyetem dékánja méltatta az ELTE Jogi Karával folytatott értékes kapcsolatokat, és külön is köszönetet mondott Király Miklós professzor, volt dékánként a két kar közötti együttműködésért tett munkásságáért. A díszdoktori címadományozás a göttingeni egyetem régi hagyományának folytatása, abban az értelemben pedig egyedülálló esemény, hogy egyszerre két magyar professzor részesül ebben a kivételes megtiszteltetésben.

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2025. augusztus 27-én és 28-án Miskolcon, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának társszervezésével megrendezi az

Alkotmányjogászok Ötödik Országos Vándorgyűlését.

A Vándorgyűlés fő témája: A demokratikus közélet alkotmányjogi korlátai Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása után

Az egyes alapjogok, így az olyan politikai szabadságjogok, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezés, az egyesülés joga, a sajtószabadság tartalmát absztrakt módon nehéz leírni, ezek az alkotmányjog-tudomány örökzöld kérdései. Arról könnyebb alkotmányjogszakmai vitát folytatni, hogy mi az, ami sérti ezeket a jogokat. A magyar alkotmányjogászok ötödik vándorgyűlésének témája azt járja körül, hogy az Alaptörvény tizenötödik módosítását és az úgynevezett „átláthatósági törvényjavaslat” előterjesztését követően milyen feltételekkel érvényesülhetnek a közélet demokratikus alakításához szükséges alapjogok. 

Program

Első nap (2025. augusztus 27. szerda)

10.45-11.00: Megnyitó (TK JTI, MAE, ME ÁJK)

11.00-12.30: Kampány, választások és a demokratikus közbeszéd alkotmányjogi feltételei Magyarországon A vitát vezeti: Fröhlich Johanna

12.30-14.00: Ebéd

14.00-15.30: Az Alaptörvény tizenötödik módosítása, az „átláthatósági törvényjavaslat” és a demokratikus közélet alakításának lehetőségei – a véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezési és egyesülési jog A vitát vezeti: Smuk Péter

15.30-16.30: Kávészünet

16.30-18.00: Jogegyenlőség és alapjogi hierarchia az Alaptörvény tizenötödik módosítása után A vitát vezeti: Gárdos-Orosz Fruzsina

18.00-18.30: MAE Elnöki közjogi évértékelő

19.00: Vacsora

Második nap (2025. augusztus 28. csütörtök)

10.00-13.00: Szervezett kirándulás Miskolctapolcára – alkotmányjogi disputa, „útközben” 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A vitaindító anyagok, amelyekhez a beszélgetésben minden résztvevő kapcsolódhat a szervezett vita keretében, a regisztrációval együtt a jti.titkarsag@tk.hu e-mailcímen igényelhetők.

A Jogtudományi Intézetben megrendezésre kerülő kerekasztal beszélgetés a dezinformáció elleni küzdelem magyarországi jogi kereteit fogjuk áttekinteni. Az esemény az idén indult "Visegrad Alliance for Digital Rights and Disinformation Defense" c. projektbe illeszkedik amit a prágai Károly Egyetem vezet.

A kerekasztal tervezett résztvevői:

Bányász Péter - egyetemi docens, NKE-ÁNTK

Falyuna Nóra - egyetemi adjunktus, NKE-ÁNTK

Krekó Péter - egyetemi docens, ELTE-PPK, igazgató, Political Capital

A kerekasztal beszélgetés hibrid formában kerül megrendezésre. Az online becsatlakozásra az alábbi linken keresztül van lehetőség.

Az angol nyelvű rendezvényen két innovatív eszközt mutatunk be, amelyek a munkacélú kizsákmányolás elleni küzdelmet segítik. Az egyik egy kockázatértékelési eszköz, amellyel feltérképezhetők és azonosíthatók azok a vállalatok, amelyek emberkereskedelemhez köthető tevékenységet folytathatnak. A másik egy gyakorlati szűrőeszköz, amelyet kifejezetten a terepen dolgozó szakemberek – például foglalkoztatás-felügyelők és rendőrök – számára fejlesztettünk ki, hogy hatékonyabban felismerjék a potenciális áldozatokat. Az eszközök az olasz és magyar ügyészségek, valamint vezető kutatók közreműködésével készültek, céljuk pedig a nyomozások megerősítése, a büntetőeljárások számának növelése, valamint az áldozatok gyorsabb azonosítása és hatékonyabb támogatása.

Martin Hochel, visting researcher, ELTE CCS ILS/ Institute of European Studies and International Relations, Faculty of Social and Economic Sciences, Comenius Unviersity in Bratislava.

The paper and presentation explores Hungarian kin-state funding in southern Slovakia and its impact on the ethnic political identities of the recipient population, ethnic party strategy, pork-barrel politics, and regional development. Subject to analysis are the unilateral subsidy programmes independent of existing official bilateral framework for minority accommodation. The analysis, based on multiple methods and triangulation, puts forth a hypothesis that distinguishes between a political strategy and trends in ethnic self-identification. Based on a survey (n=204), measuring aspects of ethnic self-identification in southern Slovakia, and explorative interviews (n=19) with mayors from that region, the paper further hypothesises that kin-state funding does not fully address the shortcomings of Hungarian minority accommodation in Slovakia but provides additional resources for a range of purposes outstretching the current normative framework of minority rights protection. Rather than following existing models of triadic or quadratic nexuses, it demonstrates the prevalence of pork-barrel politics by clarifying the background behind some of the transactions, analysing the long-term experience of municipalities with Hungarian funding, as well as elaborating on the impact it has had on the ethnic political identities. The findings suggest that the need of the mayors to strategically deliver, and confirm their position in the ethnic party, incentivizes their engagement in kin-funding despite their personal critical views.