A jelölt témavezetője:

Prof. Fleck Zoltán, egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

A bíráló bizottság elnöke:

Prof. Szeibert Orsolya, tszv. egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

A bíráló bizottság tagjai:

Prof. Bencze Mátyás, egyetemi tanár (SZE DFK)

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, tszv. habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK)

A disszertáció hivatalos bírálói:

Balogh Lídia, tudományos munkatárs (TK JTI)

Somody Bernadette, egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

Témavezető:

Keserű Barna Arnold, tanszékvezető egyetemi docens (SZE)

Előbírálók:

Fézer Tamás, egyetemi tanár (DE)
Menyhárt Ádám, egyetemi docens (SZE)

A vitát vezeti:

Kőhidi Ákos, egyetemi docens (SZE)

In a globalized era, local communities face complex crime and deviance challenges, such as human trafficking, cybercrime, radicalization, and security politics that privilege fear, surveillance, and suspicion. These transnational issues often erode social ties and cultural cohesion, making communities more vulnerable and tending towards individualization. This panel employs the concept of unwriting to question dominant academic paradigms about crime, insecurity, and the meanings of ‘the community’. We examine how participatory action research (PAR) and interdisciplinary collaborations can empower communities by re-centering situated knowledge, cultural practices, and storytelling as tools for resilience and creating new alternative narratives about crime, violence, and resistance.

By adopting a decolonial or activist lens, this panel confronts the unseen, unheard, and untold practices of community resistance in contexts of violence, crime and insecurity. We explore how unwriting – the undoing of established academic narratives – allows for a more inclusive and material engagement with communities affected by global crime. In doing so, we challenge the narratives imposed by surveillance, algorithmic control, and self-censorship, creating space for alternative, multi-sensual research practices.

The panel invites scholars to explore how PAR and collaboration facilitate unwriting by elevating community voices, particularly those traditionally marginalized. We seek to build a network of interdisciplinary researchers committed to rewriting the dominant scripts of crime and deviance through the lens of local knowledge, fostering empowerment and social healing. This approach reflects a conscious departure from hegemonic academic traditions, creating new possibilities for collaborative, community-driven research.

If you are an early career researcher (PhD student or Postdoc up to five years after award of PhD) in family law and interested in getting to know other young family lawyers and presenting the main theses of your current research, we encourage you to submit an abstract for our Family Law Early Career Colloquium, to be held on 5th and 6th June 2025 in Hamburg/Germany.

For the purpose of the Colloquium, ‘family law’ is understood widely and includes all topics relating to families and law from a comparative, transnational or theoretical perspective, including (but not limited to) papers on

— methods and theory of family law
— culture, religion, history, and family law
— notions of family
— parenthood and parental responsibility
— families in cross-border situations
— legal status in family law
— family property and family finances
— family law and tax law, succession law, social security law, etc.

Arató Krisztina, az ÁJK Politikatudományi Intézet igazgatója és egyetemi tanára az Erasmus+ program keretében meghirdetett Jean Monnet Chair (Jean Monnet Professzúra) pályázatot nyert el.

A 2024-es pályázati fordulóban a világ minden részéről 191 pályázat érkezett, melyből az Európai Bizottság 50 projektet támogat a következő három év során. Az ELTE-ről Darázs Lénárd általános rektorhelyettes projektje után ez a második Jean Monnet Chair program, amely támogatásban részesül. Ez a siker nemcsak az Európai Unióval kapcsolatos kurzusok megújulását segíti elő, hanem hozzájárul az Egyetem nemzetközi hírnevének erősítéséhez is. A program a Politikatudományi Intézet keretein belül 2025 januárjától indul.

A Jean Monnet program célja az Európai Unió politikai, gazdasági és jogi vonatkozásai mélyebb megértésének elősegítése, valamint az európai integrációval kapcsolatos kutatások és oktatás támogatása. Arató Krisztina a díj segítségével a következő három évben új kurzusokat és kutatási projekteket indíthat, amelyek célja, hogy a hallgatók számára lehetőséget kapjanak az EU kihívásainak alaposabb megértésére.

A tervezett kurzusok között található a „Crises and Solutions in the EU”, amely mind magyar, mind nemzetközi hallgatók számára elérhető lesz, valamint egy bevezető kurzus az EU-ról, amely választható tantárgyként nyílik meg minden ELTE-s hallgató számára.

A projekt keretében kiválasztott hallgatók kapcsolatba lépnek korábbi középiskoláikkal is, ahol előadásokat tartanak az EU fejlődéséről, valamint a kortárs Európa kihívásairól, válságairól és megoldásairól.

A projekt szükségessége abból az igényből fakad, hogy tudományos alapú információkat nyújtson az ELTE hallgatói és fiatal középiskolások számára. A projekt fő célja tehát, hogy korszerű oktatási 

Kecskés Gábor, a TK Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa 2025-ben a világhírű Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia (The Hague Academy of International Law) Kutatási Centrumában folytathat kutatásokat.

Az 1957-ben alapított Centrum minden évben a nemzetközi jog egy kiemelt témájával foglalkozik. A 2025-ös téma a mesterséges intelligencia és a nemzetközi jog kapcsolata.

Kecskés Gábor a mesterséges intelligenciának az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira gyakorolt hatásának jogi aspektusait kutatja a világszerte többszáz jelentkezőből kiválasztott 12 fős csoportban egy neves professzor irányítása mellett.

Gratulálunk kollégánknak a sikeres pályázatához!

Megjelent Hungler Sára, az ELTE ÁJK habilitált egyetemi docensének új monográfiája Social Justice, Welfare and EU Law címmel az Edward Elgar kiadó gondozásában.

A kötet angol nyelvű fülszövege: This innovative book delves into the concept of social justice in the Visegrád countries through a rigorous examination of two demographics: working mothers and the unemployed. Using new empirical data, Sára Hungler analyses the experiences of these groups from the perspectives of redistribution, recognition and representation. 

Az ELTE ÁJK ismét megrendezi Jogi Kari Könyvbemutató elnevezésű rendezvénysorozatának következő eseményét. Ennek keretében négy kötet bemutatására kerül sor.

Program:

Antal Attila: A jog és a rendkívüli eszközökkel való kormányzás. Jog és politika a válságok korában

Bemutatja: Horváth Attila egyetemi docens, NKE ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék

Hoffman István: Humán közszolgáltatások és önkormányzatiság – átalakuló feladatok egy rohamosan változó rendszerben

Bemutatja: Prof. Horváth M. Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, DE ÁJK Pénzügyi Jogi és Közmenedzsment Tanszék; kúriai bíró

Hungler Sára: Social Justice, Welfare and EU Law. Measuring Integration in the Visegrád Countries

Bemutatja: Lehoczkyné Kollonay Csilla professor emerita, CEU Legal Studies Department

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Láthatatlan hatalommegosztás

Bemutatja: Unger Anna egyetemi docens, ELTE TáTK Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszék

The Autonomy of EU Law Under Pressure? The Changing Landscape of the Interactions Between EU Law and International Law

The European Union (EU) – and its legal order – occupies a unique position in international law. In this context, the ‘autonomy of EU law’, since its judge-made creation in the 1960s, continues to fascinate international and EU law scholars alike – despite or perhaps even because of its notorious elusiveness and ‘shapeshifting’ character. The conceptual claim to the autonomy of EU law has been not only instrumental to the development of the EU as a ‘new legal order’ but also – from an EU law perspective – continues to guide the grand design of interactions between EU law and international law. The conference, taking an inside and outside perspective, offers a fresh academic appraisal of the multiple dimensions of the relations between the two intersecting legal orders, with the (claimed) ‘autonomy of EU law’ being at the core of – and under pressure in – these dynamic interactions.

Részletes program és regisztrációs link: https://www.wu.ac.at/en/lawgov/events/autonomy-under-pressure/programme-registration

The Central and Eastern European Chapter of the International Society of Public Law (ICON-S) is pleased to invite submissions to its 2025 annual conference taking place at the ELTE Law School (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law), Budapest, Hungary. The conference is convened by Bernadette Somody, Zoltán Pozsár-Szentmiklósy, Gábor Kajtár, Krisztina Rozsnyai, Barbara Havelková and Silvia Şuteu and will take place on 29–30 May, 2025.

Conference theme

The autonomy of the individual is a core concept in many, interrelated scientific fields. In law, it is a key aspect of the individual’s private sphere to be protected and also of their capacity to make decisions that have legal effects. In public law, the question of decision-making capacity is linked to the exercise of fundamental and procedural rights, while it is the duty of the states and supranational organs to recognize and respect the decisions of individuals and their communities in a meaningful way.

While the autonomy of persons is directly linked to the right to self-determination and human dignity and therefore requires strong protection, in the case of certain groups of persons (e.g., children, persons living with cognitive disabilities), the actual ability to exercise and enforce their rights may be hindered. In the case of groups of persons (communities, organizations), the expression of their collective autonomy and identity is a cornerstone of high-quality democracy as well. ‘New challengers’ (e.g., future generations, nature, artificial intelligence) also appear in legal disputes challenging the obligations of states and the international community in relation to these specific entities, and indirectly, to individuals.

Papers are invited to address the conference theme from a variety of perspectives, including administrative law, constitutional law, human rights law, and public international law. Topics explored may include (but are certainly not limited to) the following:

• Doctrinal approaches focusing on the concept of legal capacity to exercise rights and their relation to individual autonomy in the case of different right holders;
• Institutional safeguards and proceedings available at the national or supranational level designed to protect individual autonomy and its manifestations;
• Obstacles and particular guarantees related to the manifestation of individual autonomy in legal proceedings in the case of vulnerable groups of persons (e.g., children, persons with disabilities, ethnic, religious or sexual minorities);
• The protection of bodily autonomy, such as in reproductive health matters and as a corollary to privacy rights;
• Questions raised by ‘new challengers’ (e.g. future generations, nature, artificial intelligence) in national and supranational fora;
• The role of the autonomous individual in the functioning of democracy, classical and new participatory democratic procedures, and the interplay between autonomy and the quality of democracy;
• The protection and limitation of individual autonomy in emergencies, especially in the Central and Eastern European region.

The conference will be an all-English, in-person event. (There is no opportunity for online or hybrid participation.)

Keynote panel

The conference keynote panel will address the main theme of the conference from different perspectives. Judit Sándor (Central European University, Austria) will address the issue of autonomous end-of-life decisions in a European context. Katalin Sulyok (ELTE Eötvös Loránd University, Hungary) will present dilemmas related to national and international judicial cases involving ‘future generations’. Paloma Krõõt Tupay (University of Tartu, Estonia) will analyze the impact of artificial intelligence on the exercise and protection of fundamental rights.

Az ELTE ÁJK-n kétnapos előadás-sorozatot tart Prof. Armin von Bogdandy, karunk díszdoktora.

A mesterkurzus nyitott a jogi karok és kutatóintézetek oktatói, az ELTE ÁJK PhD-hallgatói és cserediákjai, továbbá gyakorló ügyvédek számára, és egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az európai uniós jog egyik vezető alakjával folytassanak diskurzust az európai integráció legidőszerűbb kérdéseiről.

Tervezett program

Január 23.
10.00–11.30 European Society as a normative concept and its consequences
14.00–15.30 The new constitutionalism of the European Court of Justice

Január 24.
09.00–10.30 European Republicanism
11.00–12.30 The judgments of the European Court of Justice in the cases C-156/21 and C-157/21

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A rendezvény 6 ügyvédi kamarai kreditpontot ér (MÜK akkreditáció folyamatban).

10:00-10:45: A Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díj átadása és a díjazott előadása

10:00-10:05: A Bíráló Bizottság elnökének köszöntője

10:10-10:45: Képessy Imre: Az országbírói értekezlet története és öröksége

Intézetünk 2014 óta ítéli oda és osztja ki a Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat. A díj odaítélésének célja, hogy az intézet a legkiválóbb jogtudományi tárgyú PhD-dolgozatok díjazásán keresztül elismerje a fiatal kutatók tudományos teljesítményeit és ösztönözze a díjazottak további tudományos tevékenységét.

A 2024. évi díjazott Képessy Imre, aki „Az országbírói értekezlet története és öröksége” című dolgozatával érdemelte ki ezt az elismerést.

A díjátadás során a bíráló bizottság elnöke röviden összefoglalja a pályázat tanulságait, bemutatja a nyertes pályázót, aki ezt követően körülbelül 40 perces előadásban foglalja össze a dolgozatát.

10:45-11:00: kávészünet

11:00-13:00: A 75 éves Jogtudományi Intézet

2024-ben fennállásának 75. évfordulóját ünnepli a Jogtudományi Intézet. Erre a különleges alkalomra az Intézet kutatói történeti bemutatóval, műhelybeszélgetésekkel és könyvajánlókkal készülnek.

11:00-11:10: Történetünk, történelmünk. Schweitzer Gábor, tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK JTI

11:10-11:20: Köszöntő. Gárdos-Orosz Fruzsina, intézetigazgató, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

11:20-13:00: Előadások és kerekasztal-beszélgetések

Résztvevők:

Első panel – kerekasztal-beszélgetés 11.00-11.40:

Lamm Vanda, professor emeritus, HUN-REN TK JTI

Tóth Mihály, professor emeritus, HUN-REN TK JTI

Varga Csaba, professor emeritus, HUN-REN TK JTI

Vörös Imre, professor emeritus, HUN-REN TK JTI

A beszélgetést vezeti: Gárdos-Orosz Fruzsina

Második panel - előadások (11.40-12.20):

Hollán Miklós, tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK JTI

Hungler Sára, tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK JTI

Kecskés Gábor, tudományos munkatárs, HUN-REN TK JTI

Pap András László, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

Szente Zoltán, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

Varju Márton, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

Harmadik panel – előadások (12.20-13.00):

Kovács Szitkay Eszter, tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK JTI

Mezei Kitti, tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK JTI

Szentgáli-Tóth Boldizsár, tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK JTI

Szontagh Veronika Anna, tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK JTI

Vadász Vanda, tudományos munkatárs, HUN-REN TK JTI

13:00: JTI75 torta és ünnepi köszöntés

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara az 1989-ben elfogadott New York-i Gyermekjogi egyezmény 35. évfordulójának alkalmából társszervezésben rendezett konferenciát, amelyen a WellBee jóvoltából gyermekek is részt vettek. A gyerekek a szekcióüléseken is jelen voltak, délután pedig önálló szekcióban Kiss Gábor facilitálása mellett beszámoltak tapasztalataikról. Szófelhőt állítottak össze olyan kifejezésekből, amelyekről úgy gondolták, hogy a gyermekjogok kapcsán beszélni szükséges. Általános kérdésként vetődött fel a gyermekrészvétel biztosításának fontossága, az információhoz való hozzáférés, és az, hogy a döntéshozóknak meg kellene hallani a gyerekeket is.

Képessy Imre, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék adjunktusa veheti át a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által alapított Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amelyet az intézet kutatóiból álló bíráló bizottság ítélt oda „Az Országbírói Értekezlet története és öröksége” címmel benyújtott doktori értekezése alapján. 

A Jogtudományi Intézet 2014 óta két évente ítéli oda a Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amelynek célja, hogy az intézet a legkiválóbb jogtudományi tárgyú PhD-dolgozatok díjazásán keresztül elismerje a fiatal kutatók tudományos teljesítményeit és ösztönözze a díjazottak további tudományos tevékenységét.

Az értekezés a magyar alkotmányos élet meghatározó pontján összehívott Országbírói Értekezlet létrejöttének okait, körülményeit és működését elemzi. A neoabszolutizmusnak nevezett korszak lezárultával Ferenc József császár „ajándékba adta” az Októberi Diplomát azzal a céllal, hogy Ausztria és Magyarország közjogi viszonyát az ún. 1847-es alapon rendezze újra.

E folyamat szerves részét képezte az uralkodó által eredendően a magyar bírósági szervezet visszaállításának kérdéseit tárgyaló testület összehívása, amelynek azonban — az egyre erősödő vármegyei ellenállás közepette — szembe kellett néznie azzal, hogy az 1849-et követően hatályba léptetett osztrák jogszabályokon alapuló ítélkezés fenntarthatatlannak látszott, miközben a hazai igazságszolgáltatást nem lehetett visszavezetni a szükséges módosítások nélkül az 1848 előtti magyar törvények talajára sem.

Az értekezés feltárja azt a történeti, jogtörténeti hátteret, amelynek ismeretében választ kaphatunk arra, mi is történt 1861 tavaszán az értekezlet ülésein, milyen viták övezték az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalkotását, illetve elfogadását. A szerző művében kitér arra is, hogy történtek-e kísérletek Erdélyben, illetve Horvát-Szlavónországban e rendelkezések átvételére, és végezetül: milyen törekvések irányultak a közjogi provizórium időszakában az 1861-ben visszaállított magyar jogrend felülvizsgálatára.

Képessy Imre értekezése képezi alapját a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent monográfiának, amely a Jogtörténeti Értekezések című sorozat 61. számú köteteként jelent meg.

A kötet elektronikus változata elérhető ezen a linken

A díj átadására 2024. december 19-én 10 órakor, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, a Jogtudományi Intézet Tanácstermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. földszint) a „75 éves a Jogtudományi Intézet” című ünnepi esemény keretében kerül sor, amelynek során a bíráló bizottság elnöke röviden összefoglalja a pályázat tanulságait, bemutatja a nyertes pályázót, aki ezt követően körülbelül 40 perces előadásban foglalja össze a kutatási eredményeit.

Az esemény részletes programja ezen a linken érhető el.