A disszertációtervezet megtekinthető a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának honlapján: https://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/index/id/13328/m/3620 A vitában bárki részt vehet, kérdéseket tehet fel a jelöltnek, és véleményt nyilváníthat.

Az értekezés, valamint annak tézisei megtekinthetők a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának honlapján (https://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/index/id/13339/m/3620). A védésen és nyilvános vitán bárki részt vehet, kérdéseket tehet fel a Jelöltnek, és véleményt nyilváníthat. A nyilvános vita lezárását követően a bírálóbizottság zárt ülést tart, majd kihirdeti a vita eredményét.

Témavezető: Gerencsér Balázs Szabolcs, egyetemi docens PPKE JÁK

Témavezető: Szilágyi Pál egyetemi docens, PPKE JÁK

Témavezetők: Koltay András egyetemi tanár, PPKE JÁK és Péterfalvi Attila címzetes egyetemi tanár, NKE ÁNTK

The Jean Monnet Project “Constitutional Prerequisites for the Future of the European Union” at the University of Erfurt (Dr. Robert Böttner) and the Department for EU Law at the Pázmány Peter Catholic University in Budapest (Prof. Dr. Petra Láncos) are organizing a conference on the state of play of the European Union 15 years after the Lisbon reform came into force, contemplating achievements and the need for possible future treaty amendments. The conference will take place on March 19-20, 2024 at Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences. The Treaty of Lisbon, the latest major reform of European primary law, entered into force in December 2009. Adopting the substance of the failed Constitutional Treaty, the Lisbon reform has introduced a number of innovations aimed at streamlining the work of the Union, while making it more democratic. The amendments sought to take account of the big bang Eastern enlargement, i.e. the increased number of players within the multilevel system. With several accession negotiations still on-going, a new adaptation of the Union’s founding treaties seems inevitable. Over the past fifteen years, the Union faced several internal and external challenges that tested its resilience, but also revealed shortcomings, be it the asynchronicity evident in economic and monetary integration, the shortcomings in the Common European Asylum System or the challenges in protecting its values internally. The Union and the Member States tackled these issues primarily by implementing reforms and new instruments on the level of secondary law or by concluding additional international agreements. The recent Conference on the Future of Europe as a joint initiative of the European Parliament, the Council of the EU and the European Commission for a citizens-led forum presented a final report including multiple proposals for a reform of the institutional and policy aspects of the Union. The European Parliament has used this as a starting point to initiate a treaty amendment procedure with a long list of suggestions (2022/2051(INL)). Against this background, the conference will analyse the Lisbon reform and at the same time contemplate areas and solutions for constitutional reform. The conference will cover – but is not limited to – the following fields: Constitutional basis, institutional framework and democracy Economic and monetary union External action – Europe in the world Enlargement, membership and accession Green and digital transformation.

The conveners invite scholars and practitioners to present their ideas and research on legal aspects of the abovementioned areas, but also welcome interdisciplinary approaches and analyses. Early-career researchers are particularly encouraged to answer to this call. Abstracts should not exceed 500 words and should be sent no later than December 1, 2023 to Robert Böttner (Robert.boettner@uni-erfurt.de) and Petra Láncos (lancos.petra.lea@jak.ppke.hu). Speakers will be invited by December 20, 2023. Invited speakers will be responsible for booking their own travel and accommodation, but the organizers will cover costs to a maximum of 700 €, which will be reimbursed after the conference. Full papers should be sent by July 1, 2024. The contributions will be published in an edited volume by an international publishing house.

2023. október 8-án, életének 81. évében elhunyt Sólyom László jogtudós, korábbi köztársasági elnök (2005-2010), az Alkotmánybíróság első elnöke (1990-1998), egyetemi tanár (1981), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (2001), majd rendes tagja (2013). A magánjog (a személyi jog és a felelősségtan); az alkotmányjog (alapjogvédelem, alkotmánybíráskodás, adatvédelem, információszabadság); a környezetjog; valamint az összehasonlító polgári jog tudományát is művelte. 1969 és 1981 között intézményünk kutatója volt tudományos munkatársként. Az állam- és jogtudomány kandidátusa /CSc/ fokozatot (1975); illetve az állam- és jogtudomány [akadémiai] doktora /DSc/ címet (1981) egyaránt megszerezte. Az 1980-as évek elejétől számos környezetvédelmi szervezet és a zöldmozgalmak jogi tanácsadója és résztvevője volt (Duna Kör, Nyilvánosság Klub, Védegylet). 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító, illetőleg elnökségi tagja. Jelentős szerepet játszott a rendszerváltás korszakának jogi megalapozásában, a jogbiztonság, és az új jogintézmények megszilárdításában.

Emlékét megőrizzük.

Köszöntő Gárdos Orosz Fruzsina (igazgató, TK JTI)

10.00  Czine Ágnes (alkotmánybíró)

A bűnös vagyon elvonásának alkotmányossági kérdései

10.30  Deres Petronella (tudományos főmunkatárs, OKRI)

A vagyonelvonás elméleti alapjai, szabályozási kérdései és gyakorlati nehézségei

11.00  Hollán Miklós (tudományos főmunkatárs TK JTI, egyetemi docens NKE RTK)

A kiterjesztett vagyonelvonás az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében

11.30 Kérdések, hozzászólások és vita

12.00 Kávészünet

12.30  Varga Sándor (pü. ezredes, NAV Bűnügyi Főigazgatóság)

A vagyonvisszaszerzés, vagyonbiztosítás a NAV szemszögéből

13.00  Nagy Richárd (r. alezredes, ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály)

A vagyonvisszaszerzés, vagyonbiztosítás az ORFK gyakorlatában

13.30  Békés Ádám (ügyvéd, egyetemi docens, PPKE)

Vagyonbiztosítás és vagyonelkobzás védői szemmel

14.00 Kérdések, hozzászólások és vita

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött a JTI.Titkarsag@tk.hu e-mail címen.

A Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló 1872. évi XXXVI. tc. értelmében az 1873. januárjában egyesült főváros új közgyűlése november 17-én ült össze, mely eseménnyel az „egy törvényhatósággá” válás jogi folyamata befejeződött. Budapest 150 éves történetének fejezeteit, a főváros közigazgatás-történetének jogi kereteit, társadalmát, az építészetet érintő kérdéseit a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke által szervezett tudományos konferencia meghívott előadói mutatják be.

Program

9.00-9.30h – Regisztráció

9.30h – A konferencia megnyitása: Smuk Péter dékán (SzE DFK ÁJK – egyetemi tanár)

9.30-9.50h - Gyáni Gábor (BTK Történettudományi Intézet professor emeritus): Mi tette nagyvárossá Budapestet?

10.00-10.20h - Catherine Horel (École des hautes études en sciences sociales - CETOBAC, Centre national de la recherche scientifique, Párizs) : Budapest multikulturalizmus és nacionalizmus között 1848-1919.

10.30-10.50h - Mezey Barna (ELTE ÁJK professor emeritus – Széchenyi Egyetem DFK ÁJK egyetemi tanár): A budapesti rendőrség megszületése és működésének kezdetei.

11.00-11.20h - Ekler Dezső (Széchenyi Egyetem ÉÉKK egyetemi tanár, kutatóprofesszor): Az önszervező város – Lakás-biznisz és város-morfológia a 19. századi Pesten.

11.30-11.50h - Schweitzer Gábor (TK Jogtudományi Intézet – NKE ÁNTK habilitált egyetemi docens): Nagy-Budapest, Új-Budapest, Budapest-Vármegye - Törekvések a fővárosi agglomeráció közigazgatási integrálására a 20. század első felében.

12.00-12.20h - Sipos András (Budapest Főváros Levéltára főlevéltáros): Budapest önkormányzati adórendszere 1873-1944.

12.30-12.50h - Simon Katalin (Budapest Főváros Levéltára főlevéltáros): A legkisebb láncszem: Óbuda és a városegyesítés(ek).

13-14h – ebédszünet

14.00-14.20h - Perczel Olivér (Budapest Főváros Levéltára főlevéltáros): Tüzijáték-tér, Népliget, Új-Mutatványos-telep, VidámPark. A Városligeti vurstli világa(i), 1872-1952.

14.30-14.50h – Völgyesi Levente (Pázmány Péter KE JÁK habilitált egyetemi docens): A kisajátítás jogszabályi környezete és sajátosságai Budapest egyesítésének időszakában.

15.00-15.20h - Gerhard Péter (Budapest Főváros Levéltára főlevéltáros): Választójogi dilemmák a fővárosban Budapest egyesítésének idején.

15.30-15.50h - Soóki-Tóth Gábor Csaba (Széchenyi Egyetem ÉÉKK egyetemi tanársegéd): Budapest városrendezési tervei a múltban és a jelen kihívásai

16.00-16.20h - Pálvölgyi Balázs (Széchenyi Egyetem DFK ÁJK egyetemi docens): Félelmek horizontjai – vitás kérdések és ellenvélemények rétegei Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről.

16.30-16.50h - Barna Attila (Széchenyi Egyetem DFK ÁJK egyetemi docens): A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozása és működésének keretei a dualizmus első évtizedében.

17.00h – Vita és a konferencia zárása

14:00–14:30               Sajtókiadók szomszédos joga

Szerző: Ujhelyi Dávid

Opponens: Harkai István

14:30–15:00               Szerzői mű (és jogi védelme)

Szerző: Takács Nóra

Opponens: Sápi Edit

15:00–15:30               Közösségi növényfajta-oltalom

Szerző: Kókai-Kunné Szabó Ágnes

Opponens: Kurucz Mihály

15:30–16:00               Egységes szabadalmi oltalom, egységes szabadalmi bíráskodás

 Szerző: Perlusz Anna

Opponens: Jókúti András

Kávészünet

16:30–17:00               Hangfelvétel-előállítói teljesítmény

Szerző: Békés Gergely

Opponens: Pontos Patrik

17:00–17:30               Jogkimerülés

 Szerző: Mezei Péter

 Opponens: Kabai Eszter

17:30–18:00               Szerzői jogi felhasználási szerződés

 Szerző: Gubicz Flóra Anna – Fodor Klaudia Franciska

 Opponens: Faludi Gábor

A műhelyvitára az Internetes Jogtudományi Enciklopédia projekt keretében kerül sor. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak. A projekt leírása és az elkészült szócikkek a www.ijoten.hu oldalon érhetőek el, a műhelyvitán megvitatásra kerülő szócikk-tervezetek pedig október közepétől ezen a linken.

Az alapjogvédelem a klasszikus alkotmányjogi dogmatikában az állam és a polgár vertikális jogviszonyában érvényesül és az aszimmetrikus jogviszonyban a polgárt védi az állam (túl)hatalmával szemben. Az egymás mellé rendelt, egyenrangú jogalanyok, horizontális magánjogi jogviszonyában az alapjogok védelme hosszú ideig nem jelent meg, a felek privátautonómiájának bár voltak kógens tilalomfái, azoknak közvetlenül nem volt alapjogi megalapozása. A magánjogviszonyokban kivételesen megjelenő alapjogvédelem az elmúlt évtizedek alkotmányos fejlődésének hozadéka, amelyre jó példa az egyenlő bánásmódhoz való jog és a személyes adatok védelmének érvényesítése a horizontális jogviszonyokban. A Digital Services Act (a továbbiakban: DSA, vagy Rendelet) a digitális szolgáltatások, különösen a (közösségi) platformok robosztus hatalmát korlátozó, a szolgáltatás igénybe vevőinek alapvető jogait védő európai rendeletként – álláspontom szerint – új szintet képvisel a horizontális alapjogvédelemben. Ez a tanulmány nem törekszik a DSA átfogó bemutatására, csupán egy, de annál fontosabb elemének, az alapjogvédelmi mechanizmusának az elemzésére vállalkozik.

Felkért hozzászóló: Szalay Klára, tudományos segédmunkatárs, TK JT

The public health restrictions imposed during the COVID-19 pandemic in the European Union accelerated the use of digital technology for remote criminal hearings, which generated substantial benefits in the efficiency and timely processing of criminal cases, also lowering the costs for everyone involved. At the same time, these novelties posed significant risks for such crucial procedural rights as the principles of presumption of innocence, the right to a fair trial and to an effective remedy, as well as the right to a legal assistance - captured by the Constitutions of the vast majority of the EU Member States.

The multilayer structure of European Human Rights Law adds complexity to the overall situation, as these States (1) must navigate a complex web of legal obligations deriving from their participation in the Council of Europe and in the European Union and (2) shall comply with the requirements stemming from the case-law of two European Courts (ECtHR/CJEU).

In XX, the Luxembourg Court provided its first cautionary reaction to such challenges brought by the Coronavirus pandemic as the need in the physical distancing and hence the lack of possibility to organize the traditional courtroom hearings. At the same time, the EU Member States had to consider the previously formed body of the CJEU’s jurisprudence based on Title ‘Justice’ of the Charter of Fundamental Rights of the European Union (Johnston, Alassini, WebMindLicenses).

Moreover, since all the EU Member States remain simultaneously the European Convention on Human Rights signatories, the national judicial authorities are also bound by the voluminous case-law of the Strasbourg Court. The ECtHR (Colozza, Grigoryevskikh, Jallow) also prominently developed the proportionality tests (potentially) applicable to the area of remote hearings, which underline the need to guarantee the effective participation of the parties in the criminal proceedings.

Given this background, this presentation aims to address if and how the CJEU/ECtHR balancing tests could affect the practices on remote criminal hearings in the EU Member States, in order to make suggestions for greater coherency in application of the pandemic restrictions within this multilayer legal framework (CoE, EU and the national laws and policies). 

Nasiya Daminova, Postdoctoral Research Fellow (‘Just Recovery from Covid-19? Fundamental Rights, Legitimate Governance and Lessons Learnt’ (‘JuRe’) project), University of Tampere, Faculty of Management and Business. LLM in European Law (Stockholm University, 2014), PhD in Transnational and Comparative Law (Scuola Superiore Sant'Anna, 2018).

A könyvet bemutatja: Somlai Péter, a kötet lektora

A kerekasztal-beszélgetés témája: Jog és társadalom – az Alaptörvény családfogalma és a társadalmi valóság

Meghívott résztvevők:

Csink Lóránt, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem ÁJK

Lápossy Attila, egyetemi tanársegéd ELTE ÁJK

Pap András László, kutatóprofesszor, JTI

Moderátor: Gárdos-Orosz Fruzsina, JTI intézetigazgató

A kötet a Társadalomtudományi Kutatóközpontban (TK) 2020-ban megalakult Családtudományi Kutatási Centrum első önálló gyűjteménye. A könyvben annak bemutatására vállalkozunk, hogy milyen sokféle elképzelés létezik a mai Magyarországon arról, hogy mi is a család. A lehetséges megközelítések közül egyaránt foglalkozunk a lakosság családfogalmaival és a családi élet működésére ható intézmények manifeszt vagy látens család-definícióival, rámutatva a különbségekből eredő lehetséges ütközésekre is.

A család fogalma talán soha nem volt annyira a politikai viták kereszttüzében, mint manapság. A tanulmánykötet írásai egy olyan időszakról szólnak, amikor a családról szóló tudományos diskurzus nem kerülheti meg, hogy reflektáljon a politikai-jogi környezet változásaira. Az elmúlt években a kormányzat egyik kiemelt célja a társadalom értékrendszerének formálása, a konzervatív értékek megerősítése. A kötet több tanulmánya is foglalkozik azzal, hogy különböző szempontból értelmezze és értékelje ezt a folyamatot.