|
Jogtudományi Hírlevél 2022/21. (2022. 12. 20.)
Tisztelt Kollégák!
Ez az idei utolsó Jogtudományi Hírlevél, a következővel 2023. január 10-én jelentkezünk.
Kellemes ünnepeket és sikeres új évet kívánunk a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének minden dolgozója nevében!
Szontagh Veronika
a Jogtudományi Hírlevél szerkesztője és
Gárdos Bálint
kutatási asszisztens
|
Tartalom |
Doktori viták, védések
Hegedűs Ákos: Az eljárás gyorsításának lehetőségei a különleges nem vagyonjogi perekben
|
Call for papers
The Future of Company Law
Journal for Information Ethics
2023 Law and Development Conference
Cambridge International Law Journal 2023 Conference: Language in International Law
|
Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések
JTI Blog (2022/29)
JTI Blog (2022/30)
JTI Blog (2022/31)
|
Friss könyvek
A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020
|
|
Doktori viták, védések |
|
Hegedűs Ákos: Az eljárás gyorsításának lehetőségei a különleges nem vagyonjogi perekben
|
Webex link: https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m048703960e9a96da7e6e6c3bc3a4f0a4
Név: Hegedűs Ákos |
Időpont: 2023-01-10 13:00 |
Helyszín: online, Cisco Webex Meetings |
|
|
|
Call for papers |
|
The Future of Company Law
|
The SLS Company Law Section are holding a company law conference in 2023 as a way to exchange ideas and increase opportunities to engage with other colleagues. This in-person conference will be hosted by the Edinburgh Centre for Commercial Law on 27-28 April 2023.
|
|
|
Journal for Information Ethics
|
A special journal issue for Fall 2023 will address how identity intersects with data and information ethics. We welcome articles and columns that touch upon the following questions:
- How do issues of identity complicate, inflame, or disrupt the dissemination of information?
- What is the (un)ethical relationship between data and self-embodiment? How do information and data (de)construct individuality online, in business, or in everyday life?
Areas of exploration could include, but are not limited to:
- The intersection of gender, sexuality, race, and other markers of identity with information/data
- Algorithmic bias or technological identity politics
- Consumerism, targeted advertisements, and neoliberalism
- Social media’s role in misinformation and reality distortion
- Extended, augmented, or virtual reality’s impact on self-embodiment
|
|
|
2023 Law and Development Conference
|
Singapore, December 8-9, 2023 The Law and Development Institute (www.lawanddevelopment.net) and the Centre for Asian Legal Studies, National University of Singapore (NUS) co-host the 2023 Law and Development Conference.
COVID-19, the unprecedented pandemic since the end of World War II, has caused a worldwide economic crisis. All countries have been affected by this pandemic, but developing countries with vulnerable economies have been hit particularly hard, calling for legal and institutional remedies for economic recovery. The pandemic has also acerbated the existing socioeconomic problems in many countries, including racial economic inequality and educational disparities in society.
The conference addresses law and development issues relevant to the circumstances of the pandemic on the following sub-topics.
- Legal Remedies for the Pandemic-Caused Economic Disruptions
- The Pandemic, Racial Discrimination, and the Law
- The Pandemic and Least-Developed Countries: Legal and Institutional Approaches
- Technological Innovations at the time of the Pandemic
- Law The Pandemic-induced Social Changes
- Law Education, the Pandemic, and the Law
|
|
|
Cambridge International Law Journal 2023 Conference: Language in International Law
|
Language is essential to international law. International law terms and phrases are regularly invoked to specific ends, extending their operation beyond legal rules to a form of discourse: states initiate military operations using the justifications of ‘genocide’ prevention, ‘humanitarian’ aid, and the ‘responsibility to protect’; claim ‘discrimination’ in trade; and operationalise the language of ‘sovereignty’ to avoid obligations. While the multilingual translation and interpretation of legal texts is essential to the practice of law, exact semantic transposition of concepts is unattainable, and undermines both participation in, and the efficacy of, international law.
Language itself is pertinent to the expression of identity and can render groups vulnerable to discrimination and exclusion from the public sphere. Big data has become a new language in international law, heavily relied on in international efforts to prevent crime, and as a basis for regulation. Altogether, language remains the unacknowledged core of international law, relevant not only to treaty interpretation but to the understanding of the discipline and its components as a whole.
The Conference Convenors and Editors of the Cambridge International Law Journal (CILJ) welcome submissions for the 12th Annual Cambridge International Law Conference, which will be hosted in person at the Faculty of Law of the University of Cambridge from 24 to 25 April 2023.
Submissions may be on any area of public or private international law, and should raise issues relevant to the theme Language in International Law. Papers potentially may address, for example, any of the following indicative themes:
- The cooptation of language to achieve legal ends; Interpretative methods in international law;
- Global access to international law;
- International legal discourses and the role of the international lawyer;
- Language, identity, discrimination and the protection of minorities; and
- Big data and global governance.
|
|
|
Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések |
|
JTI Blog (2022/29)
|
Papp Mónika: Algoritmusok versenyhatósági vizsgálata
|
|
|
JTI Blog (2022/30)
|
Papp Mónika: A brit versenyhatóság jelentése az algoritmusokról
|
|
|
JTI Blog (2022/31)
|
Rácz Lilla: Kiválóság és bizalom a vétkesség tükrében – a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslat alapján I.
|
|
|
Friss könyvek |
|
A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020
|
Megjelent A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020 című kötet Gárdos-Orosz Fruzsina, az Intézet igazgatójának szerkesztésében. A könyv A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között elnevezésű NKFI (korábban OTKA) projekt zárókötete. A szerkesztett kötet arra vállalkozik, hogy megvizsgálja a magyar jogrendszer változásait a 2010 és 2020 közötti időszakban, és választ adjon arra a kérdésre, hogy a jog változásai az egyes jogterületeken önazonosak voltak-e, azaz illeszkedtek-e a jogtudomány és a joggyakorlat által azonosított jogi sajátosságokhoz, illetve ettől nem függetlenül szervesültek-e, szervesülni tudnak-e a jogrendszerben (mint társadalmi alrendszerben).
Szerző: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.) |
|
|
|
|