2002. július 1-én hatályba lépett a Nemzetközi Büntetőbíróság felállításáról szóló Római Statútum, amelynek létrehozását a közvélemény egy része a „büntetlenség kultúrájának” felszámolására irányuló döntő lépésként értékelte, míg a pesszimisták úgy vélték, hogy egy eleve kudarcra ítélt intézmény jött létre. Az elmúlt 20 év látszólag a pesszimista tábor álláspontját erősítette: egyebek mellett az elhúzódó és botrányokkal tarkított perek, a fejlődő országokra – elsősorban Afrikára – fókuszáló vizsgálatok, Burundi és a Fülöp-szigetek kilépése, az afganisztáni szituáció vizsgálatával kapcsolatos ellentmondások hozzájárultak a szkeptikus nézetek megerősödéséhez. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az utóbbi években a Nemzetközi Büntetőbíróság jelentős erőfeszítést tett, hogy orvosolja a megfigyelhető problémák egy részét, aminek leglátványosabb jele az, hogy egyre több vizsgálat és eljárás indul Afrikán kívüli ügyekkel kapcsolatban is.

2022. szeptember 1-én a Társadalomtudományi Kutatóintézet Jogtudományi Intézetében sorra kerülő konferencia lehetőséget ad a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos tudományos kérdések megvitatására. Várunk minden érdeklődőt, a terület elismert kutatóitól kezdve a tudományos pályájukat most kezdő PhD-hallgatókig. Előadásra egy minimum 300 karakter terjedelmű absztrakt benyújtásával lehet pályázni 2022. július 3-ig a hoffmann.tamas@tk.hu e-mail címen. A kiválasztott előadókat 2022. július 10-ig értesítjük. Az előadások szerkesztett változata az Állam- és Jogtudomány folyóirat 2022/4. számában jelenik meg – az anonim lektorok kedvező véleménye esetén.

A tanulmányok első verzióját 2022. augusztus 21-ig kell elküldeni a szervezőnek, míg a végleges verziót október 2-ig kell leadni, ami lehetőséget ad a konferencia során kapott reflexiók beépítésére.

The significance of legal technologies has increased in recent years. In addition to traditional areas such as legal research, document management, or office and court administration, a number of new applications and innovative solutions have emerged. These include online dispute resolution systems, legal analysis systems based on natural language processing, or legal prediction software. These systems already often use artificial intelligence (technologies based on machine learning), which also raises a number of ethical issues. At the same time, more and more people are starting to talk about the social implications of legaltech.

The conference seeks to bring together the international legaltech community and discuss current issues in legal technologies across three topics in twenty presentations. The three panels are:

• Legaltech in the service of access to justice and dispute resolution,
• Legaltech in the service of efficiency,
• Ethical, theoretical and regulatory issues of legaltech.

Kristóf Gál, Kinga Kálmán, Boldizsár Szentgáli-Tóth: Freedom of expression under new challenges: expected impact of Covid-19 pandemic to the Article 10. case law of the European Court of Human Rights

11th of March 2020 marks the date for declaring one of the biggest challenges the world has to face during the first decades of the 21st century. After some relatively peaceful decades despite all crises entailing huge social and economic development, an unprecedented pandemic seems to stir up everything that had been considered as consolidated and reconciled. As it has impacted almost every segment of our daily lives, the Covid-19 pandemic posed various risks and many possible restrictions on human rights as well. The efforts made to protect human lives, public health, and security often outweighed numerous well-elaborated and allegedly inviolable constitutional principles such as freedom of movement or residence, privacy, restricted access to healthcare, education, or justice, and established new obstacles towards the right to work and decent working conditions. Alongside these practices, existing discriminatory breaches tended to reach deeper levels. On the one hand, we summarize additional restrictions of anti-disinformation laws on free expression during the first months of 2020 as an extension of a still existing tendency and attitude during the previous years to provide greater weight for competing rights and interests when the limits of free expression are concerned. Secondly, in our view, only the most virulent interferences during the first wave of the pandemic will be declared as violation of Article 10. of the ECHR, but more demanding standards should be followed during the later stages of combating Covid-19.

Kollégánk, Hungler Sára tudományos munkatárs ’Labor Law Reforms after the Populist Turn in Hungary’ című cikkét a Labor and Employment Relations Association (LERA) éves konferenciáján a legjobb tanulmányok közé választotta a "Unions, Politics and Labor Law Outside the U.S." kategóriában.

A tanulmány Review of Central and East European Law különszámban jelent meg, amelyet Gárdos-Orosz Fruzsina és Hoffmann Tamás szerkesztettek. A cikk open access hozzáférhető itt: https://brill.com/view/journals/rela/47/1/article-p84_005.xml