Zöld és digitális átállás az átalakuló világban az Európa-tanulmányok Hálózat II. konferenciája

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2025. november 6-7.

Az Európa-tanulmányok Hálózatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Szegedi Tudományegyetemmel és a Károli Gáspár Református Egyetemmel együttműködésben hozta létre 2024. március 1-jén. A Hálózat létrehozásának célja, hogy előmozdítsa a színvonalas szakmai és tudományos párbeszédet az Európa-tanulmányokkal foglalkozó szakemberek és intézmények között, továbbá, hogy lendületet adjon a területen folyó kutatásoknak. A Hálózat az európai integráció aktuális kérdéseit a politikatudomány, a gazdaság- és jogtudomány, valamint a kapcsolódó diszciplínák legkiemelkedőbb magyarországi szakembereiből álló interdiszciplináris műhelyekben vizsgálja, éves konferenciáját az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma támogatja.

A 2025-ös konferencia címe a Zöld és digitális átállás az átalakuló világban, amelyre a Hálózathoz tartozó tizenkét tematikus műhely tématerületein 2025. május 20-ig várjuk Magyarország valamennyi egyeteme és kutatóintézete szakembereinek a jelentkezését.

A konferenciára jelentkezni a tervezett előadás absztraktjának 2025. május 20-ig történő megküldésével lehet. A 200-250 szavas, címmel, kulcsszavakkal ellátott absztraktokat word formátumban, a szerzők, társszerzők affiliációjának pontos megadásával (név, intézmény, beosztás), az eth@uni-nke.hu email címre várják a szervezők! Az előadások befogadásáról a szervezők 2025. június 30-ig értesítik a jelentkezőket.

Buzinkay Péter – Vadász Vanda: Az állami vagyonvédelem új módja: a közgyűjteményi veszteségek feltárása és az eltűnt, ellopott kulturális javak visszaszerzése

Koltay András: Sólyom László szólásszabadsága

Lőrincz Viktor Olivér – Péli Gábor – Pólós László: A fogalmi elmosódottság modellezése a jogban, kognitív valószínűségi megközelítés

Orbán Endre: Az „új jogrendtől” az „alkotmányos alapchartáig”. Az Európai Uniót értelmező alkotmányjogi paradigma felemelkedése és narratívái

Takács Izolda: A jus cogens demarkációs kritériumrendszere – Megjegyzések az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának jus cogensről szóló következtetéstervezetéhez

Damoklész kardja, avagy az éghajlatvédelmi perek közigazgatási jogi vonatkozásai

ELTE Jogi Kari Tudomány 71.

Szerző: Bögös Fruzsina

Sorozatszerkesztők: Kajtár Gábor - Szabados Tamás

Alapító sorozatszerkesztő: Varga István

Az elmúlt év – és ezt az utóbbi időszakban szinte minden évben elmondhatnánk – közvetlenül is érzékelhetővé tette a globális éghajlatváltozás jelenségét. Eközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nemzeti és nemzetközi kormányzati intézkedések nem elégségesek, nem kellően hatékonyak, és hiányzik a hosszú távú stratégiai megközelítés is. Ez sokakat arra ösztönzött, hogy a nemzeti és nemzetközi bíróságoktól reméljenek olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a rövid távú érdekeken. Az ún. klímaperek napjainkban egyre inkább terjedőben vannak nemzetközi bírósági szinten, alkotmánybíróságok, rendes bíróságok, közigazgatási felülvizsgálati fórumok előtt magánszemélyek, NGO-k, eseti összefogások kezdeményezésére. 2024-ben már az Emberi Jogok Európai Bírósága is megszólalt, ítéletében pedig konkrét feladatokat határozott meg a kormányzatok számára.

Az utóbbi évek eme jogvitás forradalma óhatatlanul felkeltette a kutatók figyelmét is, arra ösztönözve őket, hogy feltárják e robbanásszerű fejlődés alapjait és lehetséges következményeit. Számos izgalmas kérdésre kell választ találni: miként viszonyul ez a bírói aktivizmus a hatalmi ágak szerepeihez; a bíróságok mennyiben jelennek meg jogfejlesztő, jogalakító szerepben; egyáltalában megfelelő-e ez az átalakulási irány; és ha igen, vajon melyek a megvalósítás szükséges feltételei? Bárhogyan is vélekedjünk e pereskedésekről és a bíróságok szerepéről – legyen szó lelkes támogatásról vagy éppen elutasításról –, a folyamat visszafordítása aligha lehetséges, hiszen a látványos valóság mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált.

Jelen helyzetben a kutatónak ideális terep kínálkozik, hiszen nem mindennapos esemény egy ilyen jogi ‘boom’, amelyet talán legjobban az elővigyázatosság harminc évvel korábbi, hasonlóan kihívásos megjelenéséhez tudok hasonlítani. Ebben az időszakban az első kutatók között lenni nagy előny, itthon pedig az ilyen összefogott, mondhatni teljes képet adó – a történeti alapokat és a lehetséges további lépéseket egyképpen feltáró – munka egyedülálló és előzmény nélküli vállalkozás.

A kötetben a nemzetközi összehasonlító tudományos elemzés mellé társul a hazai út lehetséges irányainak vizsgálata is, tehát az eddigi tapasztalatok alapján a lehetséges megoldások és forgatókönyvek bemutatása. A kötet szerzője esetében különösen szerencsés egybeesés, hogy kétségtelenül meglévő tudományos vénája mellett a gyakorlatot is belülről ismeri.

Bevezetés az Európai Unió politikáiba - Ötödik, átdolgozott kiadás

ELTE Jogi Kari Tankönyvek 24.

Szerzők: Andor László, Balázs Péter, Bándi Gyula, Békés Balázs, Bozzay Erika, Dunay Pál, Gyulavári Tamás, Heinz Ottó, Iván Gábor, Jeney Petra, Kajtár Gábor, Kardos Gábor, Katona János, Kende Tamás, Marosi Zoltán, Molnár-Bíró György, Nagy Boldizsár, Puskás Gábor, Sonnevend Pál, Stelbaczky Tibor, Szenczi András, Szikszai Szabolcs, Szűcs Tamás, Talabér-Ritz Klára, Terták Elemér, Zöldréti Attila

Szerkesztők: Kende Tamás, Jeney Petra, Szűcs Tamás

Az először 2000-ben megjelent, az Európai Unió politikáinak széles körét feldolgozó tudományos igényű szakkönyv legújabb kiadása hiánypótló a hazai könyvpiacon. 

Megközelítésében és felépítésében egységesítve, hangsúlyozottan jogi és funkcionalista szemlélettel tárgyalja a különböző politikákat, egyben rávilágít az ezeket alkotó konkrét jogszabályok mögöttes folyamataira és jelenségeire is, melyek lényege több évtizedes távlatban sem veszti érvényét. 

A kötet naprakész, tárgyszerű összkép felvázolására törekszik, jelezve az Európai Parlament 2024 nyári megújulása és az új Európai Bizottság 2024 őszi megalakulása, Enrico Letta és Mario Dragi nagyszabású reformjavaslatai, valamint a drámaian megváltozott geopolitikai helyzet és különösen az új amerikai elnök radikális irányváltása következtében várható főbb változásokat egyaránt. 

A könyv szerzőgárdájába egyetemi oktatók és kutatók mellett a gyakorlatot jól ismerő, a magyar és az uniós közigazgatásban dolgozó szakértőket is bevontunk. Az elméleti megközelítéssel párhuzamosan így megfelelő teret tudtunk biztosítani a konkrét tapasztalatoknak és a tényleges implementáció „műhelytitkainak” egyaránt. Az általános európai uniós szempontok megjelenítése mellett a hazai joggyakorlat alakulását is érintjük, az egyes témák iránti további tájékozódást pedig részletes bibliográfia segíti. 

Szemléletes ábrák és táblázatok könnyítik meg az eligazodást az anyagban, amelynek összeállításakor a szerzők figyelembe vették az előző kiadások felhasználóinak tapasztalatait is. A kézikönyv és a tankönyv előnyeit egyesítő munka (amelyet külön kötet egészít ki az EU intézményrendszeréről és döntéshozatali mechanizmusáról) így reményeink szerint továbbra is a hazai tudományos képzés és kutatás inspiráló forrása lesz. 

Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? - Perstratégiák a jövő nemzedékek környezeti és klímapereiben

ELTE Jogi Kari Tudomány 72.

Szerző: Sulyok Katalin

Sorozatszerkesztők: Kajtár Gábor, Szabados Tamás

Alapító sorozatszerkesztő: Varga István

Lektor: Bándi Gyula

Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? Azaz van-e jogunk pazarló módon a jelennek élni, korlátlanul felhasználni a természeti erőforrásokat, köztük a fosszilis energiahordozókat, és nem törődni döntéseink távlati következményeivel? Végtére is – mondhatnánk –, a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz, a személyek szabad mozgásához való jog, az autonómiánk védelme vagy az államok természeti erőforrásaik feletti szuverenitása – megfelelő jogértelmezéssel – mind felhasználhatók arra is, hogy körülbástyázzuk nemzedékünk fenntarthatatlan életmódját. A nemzetközi és a hazai környezetjognak a nemzedékek közötti méltányosság ugyan régóta az egyik alapelve, de a kezdeti jogértelmezés szerint ez csak egy jogi kötőerővel nem bíró, morális elvárás, amelyből nem származik az államokra nézve bíróság előtt kikényszeríthető kötelezettség.

Mindez azonban változóban van. E könyv ezt a jogfejlődést mutatja be a hazai, néhány külföldi, valamint a nemzetközi bíróságok környezeti és klímaperes gyakorlatának tükrében a már kézzelfogható hatásokkal járó környezeti és klímaválság idején. Fókuszában az egyre sokasodó, jövő nemzedékek érdekeivel kapcsolatos bírósági eljárások állnak, amelyekben különféle felperesek a jövő nemzedékek hosszú távú környezeti, illetve éghajlati érdekeinek védelmét kívánják nemzeti és nemzetközi bíróságok előtt kikényszeríteni – immár egyre többször sikerrel. A könyv bemutatja, hogy bár e jövő nemzedékeket érintő perekben a felperesek perstratégiái igen sokfélék, hiszen számos jogalapot és eljárási utat használnak fel, a bíróságok ítéleteikben a jövő nemzedékek védelme kapcsán mégis hasonló eredményre jutnak. Nevezetesen, egyre többször korlátokat állítanak a jelen döntéshozói számára arra nézve, hogy a közép- és hosszú távú veszélyekkel és károkkal nem törődve, önkényesen leronthassák az utókor biztonságos és élhető jövőhöz fűződő jogát és érdekét.

A könyv fejezetei számba veszik a nemzedékek közötti méltányosság alapelvével kapcsolatos nemzetközi és nemzeti bírósági gyakorlatot, tárgyalva többek között az Alkotmánybíróság környezetvédelmi döntéseit, valamint más nemzeti bíróságok klímaperben hozott ítéleteit, amelyekben mind központi szerepet játszik a jövő nemzedékek védelmének kötelezettsége. A könyv továbbá vizsgálja e kérdés megjelenését az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb éghajlatvédelmi gyakorlatában, valamint bemutatja, hogy a jövő nemzedékek védelmének kötelezettsége az Európai Unió jogából is számos ponton kiolvasható.

A könyvet az előttünk álló környezeti és éghajlati problémák megoldási lehetőségei iránt érdeklődő jogász és nem jogász végzettségű olvasóknak egyaránt ajánljuk

Az Európai Unió versenyjogának gyakorlata

ELTE Jogi Kari Tankönyvek 25.

Szerzők: Bassola Bálint, Berke Barna, Papp Mónika

Sorozatszerkesztők: Kajtár Gábor, Szabados Tamás

Alapító sorozatszerkesztő: Varga István

Az Európai Unió versenyjogának átfogó rendszerét egy olyan szakkönyv segítségével fedezhetjük fel, amely szakmai mélységben, mégis érthetően mutatja be a szabályozás alapjait, aktuális kérdéseit és a releváns joggyakorlatot.

A legújabb, 2025. évi kiadás az európai uniós versenyjog valamennyi területére elkalauzolja az olvasót: 

• versenykorlátozó megállapodások, 
• gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, 
• fúziókontroll,
• a versenykorlátozó megállapodások tilalma és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma alkalmazásának eljárásrendje,
• az állami támogatások joga és
• a közvállalkozásokra vonatkozó rendelkezések.

A könyv arra vállalkozik, hogy a legfrissebb ügyek ismertetésén keresztül a versenyjogi jogintézmények „szívét” mutassa fel: tömör, világos és érthető nyelvezettel ragadja meg a jogkérdések lényegét annak érdekében, hogy az olvasó tiszta képet kapjon az uniós versenyjog alapvető szabályairól és gyakorlati alkalmazásáról.

A kötet frissítése során a szerzők tekintettel voltak az uniós versenyjogra is alapvető hatást gyakorló digitalizációra és technikai fejlődésre, ezért a könyv ennek versenyjogi vetületeit is vizsgálja (például a Digital Markets Actet).

A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke és a HUN-REN TK Jogtudományi Intézete Tisztelettel meghívja Önt

„A történeti alkotmány (...) jogtörténetbe váltott át.”
Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről
valamint
„...aki bátor és odaadó hazafi volt.”
Emlékkötet Irínyi József (1822-1859) tiszteletére
című kötetek bemutatójára

A rendezvényt köszönti:

Herger Cs. Eszter (PTE ÁJK)
Gárdos-Orosz Fruzsina (HUN-REN TK Jogtudományi Intézet)

A könyvbemutatón közreműködik:

Korsósné Delacasse Krisztina (PTE ÁJK)
Szente Zoltán (HUN-REN TK Jogtudományi Intézet)
Schweitzer Gábor (HUN-REN TK Jogtudományi Intézet)

valamint

Niklai Patrícia Dominika (PTE ÁJK)
Szentgáli-Tóth Boldizsár (HUN-REN TK Jogtudományi Intézet)

L’année 2025 marquera les dix ans après l’Accord de Paris, traité international juridiquement contraignant sur les changements climatiques, visant à maintenir le réchauffement mondial à 1,5-2°C, par rapport aux niveaux préindustriels, conformément aux préconisations du Groupe d’experts intergouvernemental sur l’évolution du climat (GIEC). Alors que les objectifs fixés peinent encore à se traduire en actions suffisamment ambitieuses, la justice climatique s’affirme comme un levier stratégique dans la lutte contre le changement climatique. En mobilisant les instruments du droit environnemental,ó et en saisissant les juridictions nationales et internationales, citoyens, ONG et avocats participent à redéfinir les contours de la responsabilité environnementale. Les procès climatiques, devenus emblématiques, interrogent à la fois les limites du droit existant et son potentiel à répondre à l’urgence écologique. Dans le cadre des activités liées à la journée de l’Europe, ce colloque, organisé par l’Université Eötvös Loránd, l’Institut juridique HUN REN et l’Institut Français en Hongrie, entend croiser les approches autour de plusieurs axes structurants : la hiérarchie des normes en termes de droit environnemental en Europe, la judiciarisation croissante de l’action climatique, ou encore la participation de la société civile à l’élaboration des normes environnementales en Europe, en réunissant des spécialistes français et hongrois du droit environnemental et de la justice climatique. Cette mise en dialogue des expertises permettra de faire émerger des points de convergence, de valoriser les spécificités nationales et de construire une réflexion commune sur l’avenir du droit au service de l’environnement.

8h30

Arrivée des participants

9h00
Discours d’ouverture de M. Vilmos Bárdosi, professeur des universités chargé de mission du recteur pour les relations francophones de l’Université Eötvös Loránd (ELTE) de Budapest

9h05
Discours de M. Jonathan Lacôte, Ambassadeur de France en Hongrie ou de M. Matthieu Berton, Conseiller de Coopération et d’Action Culturelle et directeur de l’Institut français en Hongrie

TABLE RONDE N°1 : DROIT DE L’ENVIRONNEMENT ET EUROPE

Modérateur : M. István Balázs, professeur de recherche au sein du Département de droit constitutionnel et administratif de l’Institut d’Études Juridiques – HUN REN Centre des Sciences Sociales

9h15
Mme Emilie Chevalier, Maître de conférences en droit public, membre de l’Observatoire des Mutations Institutionnelles et Juridiques (OMIJ)
Normes internationales et européennes en matière d’environnement – Convention d’Aarhus, Traité sur le fonctionnement de l’Union européenne (TFUE) - consécration des droits et libertés fondamentales

9h30
Mme Laurianne Allezard, chercheuse à la Faculté de droit de l’Université de Lund, Suède
Etude comparée de la transformation de la justice constitutionnelle en Europe au regard de l’urgence climatique et environnementale, avec une attention particulière à l’impact de la jurisprudence de la Cour européenne des droits de l’homme

9h45
Dóra Dudás, PhD, juge administrative, et formatrice judiciaire en matière de droit européen
La CJUE et la protection du climat

10h00
Mme Réka Somssich, professeur et vice-doyenne de la faculté de droit de ELTE
L’impact du Green deal européen sur la réglementation du marché intérieur

10h15
Discussion modérée entre les participants et questions réponses

10h45
Pause

TABLE RONDE N°2 : JUSTICE CLIMATIQUE : LES PROCÈS DANS LA LUTTE CONTRE LE CHANGEMENT CLIMATIQUE

Modérateur: M. Ernő Várnay, professeur de recherche au sein du Département de droit de l’Union européenne et de Droit International de l’Institut d’études juridiques – HUN REN Centre des Sciences Sociales

11h15
Mme Marta Torre-Schaub, directrice de recherche en droit du climat au CNRS, rattachée à l’Institut des sciences juridique et philosophique de la Sorbonne (à distance, par visio conférence)
Les spécificités des contentieux climatiques – 10 ans après l’accord de Paris

11h30
Mme Ildikó Marosi, juge à la Cour Constitutionnelle
La protection du climat et de l’environnement à travers les affaires de la Cour constitutionnelle en Hongrie

11h45
Mme Clio Mordivoglia, associate at Peter&Kim, Zürich and doctorand á l’École Doctorale Juridique de l’ELTE
Le statut normatif des obligations des États en matière de changement climatique en droit international (à distance, par visio conférence)

12h00
Mme Krisztina Rozsnyai, professeur et vice-doyenne de la faculté de droit de l’université ELTE
Pourquoi n’y a-t-il pas encore de litiges climatiques en Hongrie?

12h15
Discussion modérée entre les participants et questions réponses.

12h45
Fin du colloque

Der Kurs zeigt zunächst die primärrechtlichen Grundlagen des europäischen Arbeitsrechts auf. Anschließend sollen die wichtigsten Felder einfacher europäischer Gesetzgebung im Arbeitsrecht beleuchtet werden. Dabei bilden im Individualarbeitsrecht die sog. Antidiskriminierungsrichtlinien einen gewissen Schwerpunkt; im kollektiven Arbeitsrecht steht die Beteiligung der Arbeitnehmer an unternehmerischen Entscheidungen im Vordergrund. Abschließend gilt es, die Perspektiven des europäischen Arbeitsrechts aufzuzeigen. Ziele des Kurses in diesem Teil: Die Teilnehmer sollen einen Überblick über die Grundlagen und die wichtigsten Felder des europäischen Arbeitsrechts gewinnen. In ausgewählten Materien geht es darüber hinaus auch um vertiefte Kenntnisse und ein erhöhtes Problembewusstsein. Auf diesen Feldern ist deshalb auch Einblick in die maßgebliche Judikatur des EuGH zu gewinnen.

Párbeszéd az EU Bírósága és a magyar bíróságok között Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa május 9-én, a Pázmány-napon doctor et professor honoris causa címmel tünteti ki Koen Lenaerts professzort, aki ebből az alkalomból angol nyelvű előadást tart az ELTE ÁJK-n „Judicial Dialogue between the Court of Justice of the European Union and Hungarian Courts” címmel. Az előadás fókuszában az előzetes döntéshozatali eljárás, az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerének kulcseleme áll. Ez az eljárás az elsőbbség és a közvetlen hatály elvével együtt biztosítja az uniós jog egységes értelmezését, az uniós jogból fakadó jogok hatékony bírói védelmét, valamint a tagállamok és polgáraik jog előtti egyenlőségét. Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatából vett számos példa, különösen a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások alapján Koen Lenaerts amellett érvel, hogy a nemzeti bíróságok az EU alkotmányos szerkezetének alapvető építőkövei.

Based at the Centre for Criminology at the University of Oxford, Border Criminologies is an international network of researchers, practitioners, and those who have experienced border control. Established in 2013, with funding from the Leverhulme Trust and the European Research Council, Border Criminologies has become the primary global platform and network for research and knowledge exchange on the intersections between criminal justice and border control. It has also given rise to a new academic subfield that bears its name: border criminology. Through showcasing and facilitating interdisciplinary research from around the world, Border Criminologies contributes to a greater understanding of immigration law and policy, with a particular focus on immigration detention and deportation.

The postholder will oversee the creation of multimedia resources such as infographics and documentaries; review existing Border Criminologies content and reformat it to be of practical use to organisations working with migration and individuals experiencing migration; responsible for the organisation’s monthly newsletter and annual report; ensure that press releases are written and published in reaction to relevant current affairs, in collaboration with the Border Criminologies team; contribute to project planning, the design of research materials, and make arrangements for data gathering and manage their own research and administrative activities, within guidelines provided by senior colleagues.

A pályázat célja a Magyarországon kiemelkedő tanulmányi eredményt és közéleti teljesítményt felmutató joghallgatók anyagi megbecsülése, valamint a közigazgatás személyi állományának utánpótlása.

A pályázat benyújtására az a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmény osztatlan jogász képzésén tanulmányokat folytató hallgató jogosult.

Every year, the Swiss Institute of Comparative Law (SICL) awards several van Calker scholarships so as to allow Swiss and foreign researchers to carry out scientific work in the field of comparative law, as well as in foreign and international law. The duration of the stay is generally between 2 and 3 months.

These scholarships are open to researchers from all over the world. We particularly encourage applications from those for whom opportunities and funding for research are limited and who are often under-represented in this type of programme.