Témavezető: Szabó Marcel, egyetemi tanár, PPKE JÁK

Társ-témavezető: Gurbai Sándor, Validity Alapítvány

Bottlik-Granyák Lívia: A szervezetek alapjogi jogalanyisága című PhD-értekezésének nyilvános vitája

A jelölt témavezetője: Somody Bernadette egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)

A bíráló bizottság elnöke: Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

A bíráló bizottság tagjai:

Köbel Szilvia intézetvezető habil. egyetemi docens (KRE ÁJK)

Orbán Endre egyetemi adjunktus (NKE ÁNTK)

A disszertáció hivatalos bírálói:

Erdős Csaba egyetemi docens (SZE DFK) 

Zeller Judit habil. egyetemi docens (PTE ÁJK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Titkárságán: 1053 Bp., Kecskeméti u. 10-12. I. em. 103. szoba.

Témavezető: Kártyás Gábor, habilitált egyetemi docens, PPKE JÁK

Tervezett témakörök

• A parlamentek helye a politikai- alkotmányos rendszerben

• A parlament felépítése, működése

• Választások és választási rendszerek

• Pártrendszer és frakciók

• Kormányalakítás,

• kormányválságok, kormányzati stabilitás

• Jogalkotási folyamatok és alkotmányos felülvizsgálatuk összehasonlító elemzése

• Egyéb, a törvényhozással kapcsolatos kutatás

Immáron 35 éve, 1990. május 2-án alakult meg az első demokratikusan megválasztott törvényhozás Magyarországon. A több mint négy évtizedes kommunista diktatúra után rövid időn belül az összes közép- európai országban demokratikusan választott parlamentek váltak a politikai élet középpontjává.

A 35. évforduló köré épül a győri Széchenyi István Egyetemen működő Parlamenti Kutatások Központja konferenciája, amely Parlamentarizmus Napja alkalmából kerül megrendezésre. A konferencián - ahogy az elmúlt években hagyománnyá vált - a parlamentekkel, parlamentarizmussal foglalkozó különböző tudományágak képviselői mutatják be kutatásaik eredményét. Terveink szerint a konferencián különböző aspektusokból, külön panelekben mutatjuk be a parlamentarizmussal kapcsolatos legfontosabb kortárs kihívásokat.

Konferenciánk online formátumban kerül megszervezésre. Várjuk mindazok jelentkezését, akiknek kutatási területe a parlamentekkel kapcsolatos, doktori hallgatókat és tapasztaltabb kutatókat egyaránt. Különösen várjuk azok kutatók munkáit, akik Kelet-Közép-Európa parlamentáris rendszereit helyezték kutatásuk középpontjába.

Az előadások absztraktjait március 31-ig várjuk az alábbi linken:

https://forms.gle/KWaieiKWRwfHUEv3A

Publikáció

Lektorálás után lehetőséget biztosítunk előadóink számára tanulmányaik publikálására a Parlamenti Szemle című folyóiratban. A tanulmányok terjedelme 30 és 60 ezer leütés közötti lehet, a Parlamenti Szemle által támasztott formai követelmények szerint elkészítve.

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszéke, a Károli Gáspár Református Egyetem Kereskedelmi Jogi Tanszéke és a Pécsi Akadémiai Bizottság Gazdasági Jogi Munkabizottsága nemzetközi online konferenciát hirdet az alábbi témakörben:

„Adózás, Gazdaság, Befektetések”

Szeretettel várjuk minden, a konferencia iránt érdeklődő egyetemi oktató, doktorandusz jelentkezését.

A konferencia dátuma: 2025. április 7. (hétfő) 13:00-16:00 óra. A konferencia hibrid formában kerül megrendezésre. Online a Microsoft Teams alkalmazáson keresztül, illetőleg jelenléti formában a PTE-ÁJK Holub József Előadóteremben.

MS Teams link: https://teams.microsoft.com/l/channel/19%3AiqRfHyjnzqKnLyzqcHA77tohcX3s…

Jelentkezni a mellékelt regisztrációs űrlap kitöltésével és legfeljebb 2000 karakterszámú absztrakt egyidejű megküldésével lehet, amelyet legkésőbb 2025. március 22.-ig (éjfélig) kell elküldeni szende.marton@edu.pte.hu címre.

A jelentkezési határidő leteltét követően, e-mailben tájékoztatjuk a jelentkezőket a részletes programról.

A konferencia nyelve: magyar. Az előadások tervezett időtartama maximum 15 perc.

A konferencia résztvevőinek lehetősége van publikálni az elektronikusan megjelenő konferenciakötetben. A konferenciakötet várható megjelenési ideje 2025 ősze.

A publikációkkal szemben támasztott követelményeket, a melléklet tartalmazza.

A tanulmányokat a fenti e-mailcímre várjuk, a beküldési határidő 2025. május 31. (éjfélig)

Tájékoztatás: A programváltozás jogát a szervezőbizottság fenntartja!

2025. február 28. napján került megrendezésre a JÖSz Intézet idei „Digitalizáció a jogban. Jog a digitalizációban” konferenciája, amelynek zárásaként átadták a JÖSz Innovatív Jogászképzésért Díjat.

A JÖSz Intézet által alapított díj célja, azon személyek teljesítményének elismerése, akik munkájukkal hozzájárultak a hazai és határon túli jogászképzés fejlesztéséhez, modernizálásához, valamint a jogi tudatosság növeléséhez. A Díjat a JÖSz Intézet három kategóriában adja át 2025-től kezdődően a „Digitalizáció a jogban, Jog a Digitalizációban” konferencia keretei között:

Mentor kategória: Azon személyek, akik munkásságukkal jogászok generációit készítették fel a folyton változó világ modern kihívásaira, és ezen kihívások etikus, és hatékony kezelésére. A mentor többet jelent az oktatónál: inspirál, segít és támogat. A kategória idei díjazottja: Menyhárd Attila Deák Ferenc-díjas jogász, egyetemi tanár, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, az NKE ITKE kutatója.

Újító kategória: Azon személyek, akik valami újat, valami különlegeset hoztak a hazai és határon túli magyar nyelvű jogászképzésbe, amely példaértékű és egyben inspiráló. A kategória idei díjazottja: Tóth András, a Versenytanács Elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.

Példakép kategória: Azon személyek, akik szakmai karrierjükkel, elhivatottságukkal példát mutatnak, és nap mint nap inspirálnak minket egy egyre inkább változó világban. A kategória idei díjazottja: Koltay András, az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Elnöke.

A díjakat Bánházi Enikő, a JÖSz Szakkollégium elnöke, Kolláth Mihály Gábor, a JÖSz Intézet főigazgatója és Losteiner Cecília, a JÖSz Alapítvány operatív igazgatója adták át.

A díjátadóról készült beszámoló itt érhető el.

The accelerating changes of the 21st century have brought countries closer together, resulting in an increasing number of cross-border legal relationships. It is no longer difficult to go abroad to purchase goods or services, or to study or work there. It is therefore increasingly important to understand different legal systems and to recognise their similarities and differences. The legal system is part of a country's cultural heritage and knowledge of it can help to build and strengthen mutual trust between countries.

The Department of European Law and Private International Law of the Károli Gáspár Reformed University has launched the Budapest Comparative Law Seminars series with the aim of providing an insight into the national legal systems and judicial practices of foreign countries. The invited speakers are all experts in a particular field of law, academics and researchers who are known and respected not only in their own countries but also abroad. Their presentations and question and answer sessions guarantee that the objectives of the seminar series will be achieved.

Prof. Peter Varga - Cooperation Between National Courts and EU Institutions in Competition Law Cases: Challenges and Opportunities

Abstract: The peresentation explores the interplay between national courts and European Union institutions in the context of competition law enforcement of rules enshrined in Articles 101 and 102 TFEU. Cooperation between national competition authorities and national courts on one hand and EU institutions on the other hand is crucial for ensuring the effective and consistent application of competition rules. The presentation deals with the mechanisms of this cooperation. It examines the role of the European Commission and the Court of Justice of the European Union (CJEU) in providing guidance to national competition authorities and national courts. It underscores the importance of a cohesive approach to competition law enforcement that is applied by national institutions of the EU member states.

A konferencián Leuveni Egyetemmel közösen a kiszolgáltatott társadalmi csoportok védelmére fókuszáltan vizsgálják a képviseleti keresetekről szóló irányelv implementációját az egyes tagállamokban.

A részletes program itt érhető el.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán két előadást tart Geoffrey Loomer professzor, az University of Victoria oktatója, a nemzetközi adójog szakértője. Az előadások témái a nemzetközi adójogban felmerülő feszültségek, kihívások, illetve az OECD BEPS 2.0. I-II. pillérek (digitális szolgáltatások adózása és a globális minimumadó kérdése) lesznek.

A nemzetközi adójog sok izgalmas problémát és megoldatlan kérdést hordozó, rendkívül érdekes jogterület. A nemzetközi adótervezés és adóelkerülés problematikája rengeteg gyakorlati és elméleti szakembert foglalkoztat. A jogterület legfontosabb kérdései közé tartoznak a digitális szolgáltatások adózásának kérdései, illetve a globális minimumadó kérdése, amelyekkel az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) is foglalkozott és megoldásokat dolgozott ki a területeken felmerülő problémák megoldására (ezek a megoldások lettek az OECD I-II. pillérek).

Az első előadás március 20-án, csütörtökön 16:00 órától kerül megrendezésre a IV. tanteremben, amelynek címe: OECD BEPS 2.0. Pillar I-II.: Digital Services Taxes and Global Minimum Taxes. 

A második előadás március 21-én, pénteken 8:00 órától kerül megtartásra az I. tanteremben, amelynek címe: The International Tax System Under Strain.

Az előadások ingyenesek, azonban március 20-án a 16 órakor kezdődő előadás, a helyek korlátozott létszáma miatt, regisztrációhoz kötött. Jelentkezni (név és titulus megadásával) a konferencia@ajk.elte.hu e-mail címen lehet. 

The basic aim of the proposed project is to provide a comprehensive overview of criminality of on cryptocurrency markets. Cryptocurrency markets now have a market capitalization of around 2,7 trillion USD and are increasingly integrated with legacy securities markets. They have also been traditionally significantly infected by criminality. Despite these developments, criminality on the cryptocurrency markets have so far received little academic attention.

The project has 4 main research questions and consists of 4 distinct subprojects.

1. The first concerns definitional issues. Comprehensive attempts to define crypto crime are so far lacking in academic literature. As a first step, the project will thus develop an own conceptual frame and classification of crimes on the cryptocurrency markets.
2. The second reserch question refers to the characteristics of crypto markets that facilitate criminality. Building on the PI’s previous theoretical work, the project considers cryptocurrency markets as embedded markets in three aspects. They are technologically embedded as the technological features of crypto intrinsically define everyday market action, criminal offenses among them. They are socially and culturally embedded as investor behavior is fundamentally shaped by shared cultural understandings and ideologies of market participants. And finally, they are also politically embedded as state reaction, including regulation and enforcement now elementally shape market action. Based on these considerations, the project also aims to develop a comprehensive theoretical framework that explains both the institutional as well as the individual factors that shape criminality and victimization in the crypto space.
3. The third research question concerns the the factors influencing victimization in various forms of investment fraud. Based on the theoretical framework, and building on recent works in criminology describing the crypto investor community as a distinct subculture, the project formulates the hypothesis that retail investor behavior, and through this, everyday market interactions, are fundamentally influenced by cultural and ideological factors, and these play a central role in investor victimization as well. The question is investigated empirically, combining qualitative content analysis of self-reported victimisation posted to dedicated social media platform such as the r/CryptoScams on reddit, with online ethnography, inclduing interviews with fraud victims. Based on this, the project hopes not only to identify the major forms of crimes affecting individual investors as victims, but also to provide an empirically well-founded theory of their victimization.
4. The fourth and final question concentrates on a form of fraud which can have systemic effects on price finding and volatility on crypto markets and beyond: “pump and dump”, a form of market manipulation. A unique feature of cryptocurrency markets is that such schemes are openly coordinated by social media chanels by ordinary investors. The research project will methodologically employ a two tiered-approach, and combine social media content analysis with a machine learning-based model analysing blockchain transaction data in order to identify instances of market manipulation and the connected social media discourses.

The project is a novel undertaking in several aspects. So far, there exists no comprehensive, theoretically grounded account of criminality on cryptocurrency markets. The project is also innovative in the sense that it combines qualitative methods with advanced, quantitative machine learning-based analysis. Its results also have practical applicability: on the one hand, it develops a complex algorithm which can be used to identify pump and dump schemes as they are unfolding, and in a more general sense, can also deliver insights for institutional investors into the factors that shape the behaviour of retail investors on cryptocurrency markets.

The Max Planck Institute for the Study of Crime, Security and Law (MPI-CSL) is inviting applications for its Barbara Huber Scholarship Program. The Research Scholarship program is open to outstanding academics from foreign research institutions for particularly innovative research projects that contribute significantly to scientific progress through new perspective, questions, or findings in the subject areas of Criminology, Public Law, or Criminal Law. Each department may award one Barbara Huber Scholarship per calendar year.

The scholarships are awarded for a research stay at the Max Planck Institute for the Study of Crime, Security and Law for a period of two to a maximum of six months. The scholarship amounts to EUR 1,365.00 per month for doctoral candidates, EUR 2,500.00 for postdocs, and EUR 3,000.00 for professors and experienced researchers. In addition to the monthly scholarship, a grant can also be awarded for expenses in connection with participation in an academic event or further research activities in Germany or other (European) countries.

Az ELSA Hungary a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal együttműködve Országos Perbeszédmondó Versenyt hirdet egy izgalmas és aktuális témában: internetes gyermekvédelem.

Időpont: április 3. (csütörtök) 9.00-14.30
Helyszín: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Ostrom utcai épülete (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.)
Részvétel: 2 fős csapatokban.

Jelentkezni az alábbi forms kitöltésével lehetséges: https://docs.google.com/.../1FAIpQLSdXlacc9qnWtl.../viewform

Fontos: A jelentkezés a Forms kitöltésével indul, de véglegessé csak az írásbeli perbeszéd megadott email címre történő elküldésével válik, amelynek határideje március 31. A Forms kitöltése ettől függetlenül is lehetséges.

A jelentkezéshez a csapatoknak mind alperesi, mind felperesi oldalról be kell nyújtaniuk egy-egy írásbeli perbeszédet. A verseny során véletlenszerű sorsolás dönti el, melyik oldalt kell képviselniük, így végül csak az egyik oldalról fognak érvelni. Mindkét kategóriában első helyezést hirdetünk, emellett egy különdíj is kiosztásra kerül.

The rule of law has been under pressure in recent years. Several EU Member States have taken measures that undermine the independence of the judiciary or the protection of fundamental rights. Disciplinary procedures have, for example, been introduced in Hungary and Poland against judges, coupled with questionable appointment processes of new judges. Such rule of law backsliding has gone hand in hand with unrestricted political and media attacks against the judiciary as well as NGOs. Also in other European countries, the rule of law requires constant maintenance and attention. The Council of Europe’s Venice Commission, for instance, held that the resilience of the Dutch rule of law system needs to be strengthened.

This course addresses the question how it can be ensured that the rule of law is sufficiently protected: what role do EU standards and EU institutions play in the protection of these values?