Témavezető: Gellén Klára

Témavezető: Kecskés László

Témavezető: Udvary Sándor

The Hague Yearbook of International Law is organising a symposium on “Territory in International Law”, due to be published in Volume 39 (2026). They welcome contributions on all topics relating to the broadly defined topic: What is (a) territory under international law? Contributions could be theoretical in nature or focus on a particular practical problem. They are currently inviting paper proposals of max 600 words in length to be submitted to hagueyearbook {at} gmail(.)com by 30 June 2025. The deadline for full-length articles based on the selected paper proposals will be in February 2026.

Hasselt University’s Faculty of Law is pleased to announce the sixth edition of the Young Legal Researchers Conference, which will take place on Friday 5th of December 2025. The conference will take place in person at the city campus of Hasselt University. The aim of the conference is to bring together young researchers (primarily PhD and postdoctoral researchers) to share, discuss and exchange ideas on their research with one another.

This conference will mark the 25th anniversary of the new millennium by critically examining the trajectory of legal systems, reforms, and developments across various legal fields and disciplines. Over the past decades, the legal landscape has undergone significant transformation, spurred by globalization, technological advancements, shifting political landscapes, and evolving social norms. This conference will reflect on the progress made and the challenges faced, drawing attention to key milestones that have shaped contemporary legal thought and practice.

We invite researchers to submit an abstract from all areas of law, including interdisciplinary legal research, to present their findings, critiques, ideas and solutions related to the following theme: “Quarter-Century Milestones: The Next Generation's Reflections on Legal Breakthroughs and Drawbacks”. Topics may include but are not limited to:

• Monodisciplinary topics such as Law of persons and family law, Environmental and climate change law, Constitutional and human rights law, Labour and social security law, Data, technology and AI or Corporate and financial law.

• Interdisciplinary topics such as Law and criminology, Law and economics, Law and ethics or Law and social sciences.

I. Rész: Jogi tanulmányok

Kolláth Mihály Gábor: Gondolatok a videójáték-ipar bevételszerzési stratégiáinak jogi megítéléséről

Kormos Krisztián: A Kúria közzétett határozatára hivatkozás a polgári peres eljárásban

Németh Olívia: Az Európai Unió nemzetközi felelősséggel kapcsolatos álláspontja az uniós jog és a nemzetközi jog viszonyának tükrében

Schrem Blanka: A 2022/2523 EU irányelv elfogadásának folyamata és legitimitása – Újabb lépés a közvetlen adók harmonizációja felé

Sipos Alexandra: Kábítószer-fogyasztás a társadalom peremén

Tengölics Zsófia Márta: A jogi személyek mint aktív mezőgazdasági termelők és támogatási jogosultságuk a magyar agrárjogban, kitekintéssel a hazai birtokstruktúrára

II. Rész: Politikatudományi tanulmányok

Ferencz Gábor: Az essexi iskola: Ernesto Laclau diskurzuselmélet

Tanulmány

Kussinszky Anikó – Stánicz Péter: Kompetencia-határok és döntési helyzetek az élet végén. Az orvosilag haszontalan kezelés megítélése és a közös döntéshozatal lehetőségei

Taskó Lilla: Az örökbefogadás és az emberi reprodukciós eljárások. A gyermekvállalás lehetőségei a különböző családmodellekben

Ujlaki Anikó: Az azonos nemű párok családjogi helyzetéről

Szemle

Lovas Dóra – Pella Sebestyén Márk: Újabb válasz a válságra? Az inflációkövető adók Magyarországon

Jogirodalom

Sápi Edit: A szellemi tulajdon jogharmonizációjáról másképpen

Mezei Péter és szerkesztőtársai tematikus kötetéről Makács Adrienn: A jogharmonizáció kezdeti lépései az európai öröklési ügyekben. Szőcs Tibor könyvéről

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma júniusi ülésén, a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatok eredményéről. Az elismerésben idén is több ELTE-s kutató részesült, köztük Rozsnyai Krisztina, az ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanára, aki „A közigazgatási perrendtartás hatályosulásának vizsgálata” című pályázatával nyerte el a rangos elismerést.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj célja, hogy támogassa a hazai kutatók önálló tudományos munkáját, valamint elősegítse szakmai pályafutásuk további kibontakozását. Rozsnyai Krisztina kutatási tevékenysége hosszú évek óta a közigazgatási eljárásjog és perjog aktuális kérdéseire, illetve a közigazgatási jogvédelem hatékonyságára irányul. Korábbi munkáiban a magyar közigazgatási perrendtartás európai fejlődési tendenciákhoz való megalkotásának lehetőségeit, valamint a hatékony jogvédelem elvének elméleti és gyakorlati aspektusait vizsgálta. A most induló kutatás célja, hogy feltárja a közigazgatási perrendtartás 2018. évi hatályba lépése óta szerzett tapasztalatokat, különös hangsúlyt fektetve a Kp. által megkövetelt, a bírói szerepfelfogást érintő változások alakulására.

Az ösztöndíj odaítélését tanúsító oklevél ünnepélyes átadására várhatóan szeptemberben kerül sor.

Reflexiók: Gajduschek György (HUN-REN TK JTI), Szabó Andrea (HUN-REN TK PTI).

Felhívás

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2025. augusztus 27-én és 28-án Miskolcon, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának társszervezésével megrendezi az

Alkotmányjogászok Ötödik Országos Vándorgyűlését,

amelyre várja az alkotmányjoggal oktatóként, kutatóként vagy hivatásszerűen foglalkozó érdeklődők jelentkezését.

A Vándorgyűlés fő témája:

A demokratikus közélet alkotmányjogi korlátai Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása után

- jogegyenlőség, egyesülési és gyülekezési jog; véleménynyilvánítás szabadsága, kampány- és sajtószabadság?

Az egyes alapjogok, így az politikai szabadságjogok mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezés, az egyesülés joga, a sajtószabadság stb. tartalmát absztrakt módon nehéz leírni, ezek az alkotmányjog-tudomány örökzöld kérdései. Arról könnyebb alkotmányjog-szakmai vitát folytatni, hogy mi az, ami sérti ezeket a jogokat. A magyar alkotmányjogászok ötödik vándorgyűlésének témája azt járja körül, hogy az Alaptörvény tizenötödik módosítását és az úgynevezett „átláthatósági törvényjavaslat" előterjesztését követően milyen feltételekkel érvényesülhetnek a közélet demokratikus alakításához szükséges alapjogok.

A vándorgyűlés első napján három kétórás beszélgetésre kerül sor 11 órától, amelynek vitaindítóját a szervezők 2025. augusztus 15-ig elküldik a jelentkezők számára. Az első vita a politikai kampány és a demokratikus választások, ennek alapjaként a szabad sajtó alkotmányjogi környezetét vitatja meg. A második beszélgetés témája a gyülekezési és egyesülési jog, a vita célja az új alkotmányjogi rendelkezések elemzése és értékelése. A harmadik vita a jogegyenlőség kérdését járja körül a kommunikációs természetű jogok vonatkozásában, tekintettel az Alaptörvény tizenötödik módosítása által elfogadott alapjogi hierarchia kérdéskörére is.

A vitaindítókat a szervezők tartják, amelyhez rövid vitaindító írást küldenek kérdésekkel a résztvevők számára augusztus 15-ig. A vitaindító gondolatokat követik a kollégák hozzászólásai a szervezők moderálása mellett.

A Vándorgyűlés alkalmat biztosít a hazai (alkotmány)jogász szakma képviselőinek e kérdések és más aktuális alkotmányjogi problémák személyes és kötetlen formában történő megvitatására. A moderált vitákat esti beszélgetések követik, a vándorgyűlés második napján Miskolc, az egyetem és környéke megismerésére lesz lehetőség.

Idén a részvételre 2025. július 15-ig várjuk a jelentkezéseket a jti.titkarsag@tk.hu és az alkjogegyesulet@gmail.com e-mailcímeken, mindkét cím másolásával. A részvétel ingyenes, az étkezésről a szervező partnerek gondoskodnak, a szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ingyenes kollégiumi szálláshelyet biztosítanak a helyszínen, a jelentkezéssel együtt előterjesztett igénybejelentés alapján.

A részletes programról, a résztvevők névsoráról a szervezők (TK JTI, MAE, ME) 2025. július 30- ig küldenek értesítést. A rendezvény szakmai programjának helyszíne az ME ÁJK campusa.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy indokolatlan volt Martinez Benitóné kötelező pszichiátriai gyógykezelése, akit kollégánk képviselt a nemzetközi bíróság előtt. Az akkor 83 éves, demenciával küzdő panaszost egy egészségügyi probléma miatt kivizsgálásra szállították kórházba. Ezután ahelyett, hogy hazabocsátották volna családja gondozásába, zavartsága miatt a pszichiátriai osztályra utalták, ahol akarata ellenére hat napig fogva tartották. A hazai bíróság jóváhagyta kötelező gyógykezelését egy nagyon aggályos eljárásban. A strasbourgi EJEB döntésében eljárási kérdésekre összpontosított, mert ennyi is elég volt a jogsértés megállapításához: a panaszos nem tudta képviselni az álláspontját a hazai bírósági felülvizsgálat során, mert a kórházban leszedálták a tárgyalás előtt, és a hivatalból kirendelt ügyvéd semmit nem tett az érdekében.

Az Excellence – Szabad Elmék kutatási program alapkutatási feladataihoz kapcsolódóan a per a téma társadalmi jelentőségére mutat rá, hiszen nem egyedi esetről van szó.  A tárgyalás előtt leszedált betegek, a passzív kirendelt ügyvédek, a formális bírósági felülvizsgálat sajnos a mindennapi gyakorlat része. Ezek miatt is a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelések több, mint 99%-át jóváhagyják a bíróságok, sokszor teljesen abszurd, a jogi feltételeknek egyáltalán nem megfelelő helyzetekben is. A kutatási program célja, hogy új jogi alapokra helyezze a nem önkéntes pszichiátriai gyógykezelést, javaslatot téve olyan szabályokra, amik az emberi jogi elvárásokkal összhangban lennének képesek elválasztani az indokolt és indokolatlan gyógykezeléseket. Ez nem csak magyarországi jelenség, globális problémáról van szó, amiben a magyar kutatás és jogi gyakorlat úttörő szerepet játszik.