Konferencia felhívás - Call for Papers

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoport tisztelettel invitálja Önt következő konferenciájára.

A digitális technológiák rohamos fejlődése eddig még nem látott kihívások elé állítja a jogalkotót. Hogyan viszonyuljon ezekhez az új műszaki és üzleti megoldásokhoz? A jelenlegi szabályozási keretek, a jog évszázadok alatt kicsiszolt fogalmi készlete és szabályozási módszerei egyáltalán megfelelőek-e a felforgató digitális technológiák szabályozására? Esetleg új fogalmakat, jogintézményeket kell alkotni és kilépni a megszokott kerékvágásból? Ez idő alatt a digitális technológiák – és aktuálisan különösképpen a generatív mesterséges intelligencia – hamar megtalálták a helyüket az emberek mindennapjaiban, számos téren új távlatokat nyitva, azonban új kihívásokat támasztva és új veszélyforrásokat alkotva. Ebben a környezetben a jogalkotó csak próbál lépést tartani a műszaki fejlődéssel, de a technológia fókuszú jogalkotás mindig lemaradásban lesz. Konferenciánkon arra keressük közösen a választ, hogy emberközpontú megközelítésben hogyan viszonyulhat a jogrendszer, a jogtudomány, a jogalkotás és a jogalkalmazás a digitális technológiák által támasztott új kihívásokhoz.

A klasszikus tudományági struktúráktól szándékosan elszakadva várjuk nem csak a jogtudomány, hanem a társadalom- és gazdaságtudomány, valamint az informatikai és egyéb mérnöki tudományok minden olyan képviselőjét is, akinek releváns tudományos eredménye van a digitális szolgáltatások, a modern technológiák alapjogi kihívásai körében.

A konferencia időpontja: 2024. november 15.

Helyszíne: Széchenyi István Egyetem Jogi Kar épülete, Győr, Áldozat utca 12.

A konferenciára jelentkezni lehet: - 2024. november 1-ig küldött előadáscímmel és 800-2000 karakterszám hosszúságú absztrakttal, a karacsony@sze.hu email-címre megküldve. Kérjük, hogy a jelentkezésben tűntesse fel nevét, tudományos fokozatát, beosztását és intézményi affiliációját. - a szervezők 2024. november 7-ig értesítik a jelentkezőket az előadás befogadásáról - az előadások írásos tanulmányaiból egy lektorált, open access tanulmánykötet (nem konferencia-kötet!) készül. A kéziratok leadási határideje várhatóan: 2024. december 6.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tanulmánykötet tematikus szakkönyvként készül, tehát az előadás megtartása és a leadott kézirat nem kerül be automatikusan a tanulmánykötetbe! A szerkesztők ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a leadott tanulmányoknak megjelenési lehetőséget biztosítsanak, adott esetben Working Papers formátumban a Kar kiadványainak valamelyikében. A konferenciával kapcsolatos bármilyen kérdés esetén keressék bizalommal a konferencia főszervezőjét: Karácsony Gergely egyetemi docenst, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

The European Society of International Law invites abstracts for papers and proposals for panels curated by Interest Groups or it upcoming 20th Annual Conference.

The general theme: For the last decade, international law has gone through a period of turbulence. In response, it is time to move beyond crisis narratives and adopt a forward-looking approach. For such an undertaking, the year 2025 offers an appropriate context. It will mark the 80th birthday of the United Nations, the institutional centre of the international legal order. At the same time, 2025 is just five years away from 2030 when the future direction of the current blueprint for global social order, the Sustainable Development Goals (SDGs), will need to be decided.

The theme of “reconstructing international law” will be brought to life on various levels:

• institutional: Reconstruction will be a pressing issue on a practical level. The collective security system of the United Nations has had limited success in realizing its purpose in the war of aggression against Ukraine, the ongoing war in Gaza as well as in many other contexts. Reconstructing the authority of the UN's institutional structure will require creative thinking on the interplay of UN organs and the role of international law. Challenges of institutional reconstruction are not confined to the UN but also invite us to rethink institutional arrangements of other international organisations, including the WTO, the WHO, and the EU as well as their relationship with more informal governance arrangements.​

• normative: The SDGs have contributed to changing the understanding of what development requires, but their true potential of transforming our world in the Global South and beyond remains unrealized. Reconstructing the promise of international development without replicating earlier mistakes and without giving in to powerful new actors with wide-ranging conceptions for global development will require thinking about the role of international law in realizing a just future for the world's population. The conference will offer a venue to critically accompany as well as support other political processes leading to a new blueprint for development in 2030.​

• historical: How has international law fared after past major systemic crises? At various moments in the history of international law, it was necessary to embrace a new form of international law. What can we learn from institutional and normative projects of (re-)constructing "new" international law in the past?
   

• theoretical: Reconstructing international law cannot mean a return to outdated progress narratives. The insights from Critical Legal Studies and Third World Approaches cannot and should not be unlearnt. This implies that the authority and legitimacy of international law need to be reconstructed in a manner as inclusive as possible and with an input from a wide variety of theoretical approaches.

​

The theme of "Reconstructing International Law" offers a framework for creatively thinking ahead in institutional, normative, historical, and theoretical terms but also across the various legal regimes in international law. It also requires a dialogue with academics from other disciplines such as political science, history, and sociology.

A hollandiai székhelyű Kluwer Law International kiadónál megjelent Szente Zoltán Constitutional Law in Hungary című könyvének új, átdolgozott és kiegészített kiadása. A kötet az egyetlen, jelenleg a nemzetközi könyvpiacon elérhető, Magyarország alkotmányos rendszerét átfogóan tárgyaló mű.

Zoltán Szente, Constitutional Law in Hungary, Wolters Kluwer, Alphen aan den Rijn, 2024. p. 360.

Tudományos műhelyvita az uniós jog alkotmányjogiasodásának folyamatáról a Magyar Tudomány Ünnepén. Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, amelynek harmincéves évfordulóját, a Maastrichti Szerződés 1993. november 1-jei hatálybalépése okán 2023-ban ünnepelhettük. Orbán Endre (egyetemi adjunktus, NKE) megvitatandó kézirata a jövőre megjelenő Az uniós jog jogeset alapú áttekintése. Az Európai Unió Bíróságának 120 jelentős döntése című kötet bevezető fejezete, amely ezekhez a kiemelt évfordulókhoz szeretne hozzájárulni.

A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság (MTA ÁJTB) Bűnügyi Tudományok Albizottság Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (AIDP) Magyar Nemzeti Csoport

2024. november 28-án konferenciát szervez a “A mesterséges intelligencia szerepe a döntéshozatalban” címmel, melyre tisztelettel meghívja Önt és munkatársait!

Konferenciánk célja, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretein belül összehozza a tudományos közösség, a jogi szakemberek és az igazságszolgáltatás képviselőit egy közös párbeszédre. 

Join Zoom Meeting https://us06web.zoom.us/j/81856198906?pwd=gxlfsOokfRm16l2Bazff78lhUUJfC…

Meeting ID: 818 5619 8906

Passcode: 918663

14:00 Megnyitó
14:10-14:40 Előadás - Prof. Miskolczi Barna (Legfőbb Ügyészség): Az MI döntéshozatal a büntető igazságszolgáltatás társadalmi funkciója tükrében
14:40-15:10 Előadás - Ambrus István (ELTE ÁJK): A büntetéskiszabás néhány kérdése a mesterséges intelligencia felhasználása tükrében
15:10-15:40 Előadás - Prof. Herke Csongor (PTE ÁJK): A mesterséges intelligencia döntéshozatalával összefüggő büntető eljárásjogi kérdések
15:40-16:10 Előadás - Prof. Karsai Krisztna (SZTE ÁJTK): A büntetőbírói döntések algoritmikus támogatása
16:10 Kérdések és konferencia zárása

A Magyar Tudományos Akadémia 2024 novemberében 21. alkalommal rendezi meg a hazai tudományos élet kitüntetett eseményét. Az országos és határon túli programsorozatra az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar is számos programmal készül.

A kötetet bemutatja: Prof. Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Az azt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Kelemen Katalin projektvezető, Nordic Conreason; egyetemi docens, Örebro Egyetem, Svédország

Szente Zoltán kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet

Paczolay Péter  az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Fröhlich Johanna tudományos főmunkatárs, NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika és Államelméleti Kutatóintézet

Az esemény moderátora: Gárdos-Orosz Fruzsina igazgató, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet

A kötetről:

Milyen érvelési mintázatot mutatnak Latin Amerika legfontosabb alkotmányjogi esetei? Mennyiben térnek el ezen bíróságok alkotmányértelmezési módszerei egymástól, illetve a korábban már vizsgált országokétól, és mik lehetnek az eltérés lehetséges magyarázatai? 

A Jakab András  és szerkesztőtársai által szerkesztett Comparative Constitutional Reasoning (Cambridge, 2017) kötet folytatásaként idén a Hart Publishing gondozásában megjelent, Fröhlich Johanna által szerkesztett “Constitutional Reasoning in Latin America and the Caribbean” című kötet 15 joghatóság, köztük a regionális Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság és a Karib Commonwealth bíróságai esetjogának empirikus vizsgálatával gazdagított mélyelemzését adja az említett bíróságok érvelési gyakorlatának. Az eredmény egy sokrétű és komplex kép Latin Amerika érvelési gyakorlatairól.

The aim of the workshop is to examine how emergencies impact the methodology and practice of constitutional interpretation in Europe.

There has been a vast and growing literature over the last two decades on the legal theory of emergencies, regulatory regimes, and the scientific assessment of exceptional powers and rights-restrictions. However, less attention has been paid to the constitutional review of emergency legislation, despite the fact that the issue has been raised time and time again from Ex parte Milligan, 71 U.S. (4 Wall.) 2 (1866) to Korematsu v. United States, 323 U.S. 214 (1944), from A v. Secretary of State for the Home Department [2004] UKHL (the Belmarsh case) to the “COVID-19 case law” of the European Court of Human Rights. The primary reason for this scholarly gap may be that (constitutional) courts have traditionally been deferential to the executive in dealing with a crisis in times of emergency, and, since judicial review usually reacts to legal challenges with some delay and after the events, it is difficult to access the relatively limited information needed for normative assessment or even for broader comparative analysis.

Organisers

The workshop is organised as part of the project on Constitutional Interpretation in Emergencies in Europe (CINEM) and is supported by the Widening Europe Programme of the European University Institute, Florence, the HUN-REN Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies, Budapest, and the Research Group on Constitutional Interpretation of the International Association of Constitutional Law. The EUI Widening Europe Programme initiative, backed by contributions from the European Union and EUI Contracting States, is designed to strengthen internationalisation, competitiveness, and quality in research in Widening countries, and thus foster a more cohesive European Higher Education and Research area. The Principal Investigators of the framework project are Gráinne de Búrca, Professor of Law at the European University Institute, Florence; Fruzsina Gárdos-Orosz, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN Centre for Social Sciences and Professor of Law, ELTE Law School, and Zoltán Szente, Fernand Braudel Fellow, European University Institute and Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN Centre for Social Sciences.

Program

7 November, Thursday

9.30 – 9.45      Registration

9.45 – 10.00    Welcome speech by Zoltán Szente

Morning session

Chair: Zoltán Szente

10.00–10.20    Anna-Bettina Kaiser: Constitutional Interpretation in Emergency in Germany

10.20–10.40    Monika Florczak-Wątor: Interpreting the Constitution in Emergencies: The Polish Constitutional Court's Approach

10.40–11.00    Bianca Gutan: Constitutional Interpretation in Emergency in Romania (on-line)

11.00–11.20    Vaidotas Vaičaitis: Covid-19 case-law of the Lithuanian Constitutional Court

11.20–11.50    Discussion

11.50–12.00    Coffee break

12.00–12.20    Pavel Ondřejek: Justification of Extraordinary Measures Adopted Pursuant to the Pandemic Act in the Czech Republic (on-line)

12.20–12.40    Ðorđe Gardašević: Relevance of classical arguments in contemporary emergency interpretation

12.40–13.00    Fruzsina Gárdos-Orosz: Crisis and Law: Handling Covid-19 by emergency powers in the Central and Eastern European countries

13.00–13.30    Discussion

13.30–14.30    Lunch break

Afternoon session

Chair: Fruzsina Gárdos-Orosz

14.30–14.50    Cesare Pinelli: Constitutional Interpretation in Emergency in Italy (on-line)

14.50‒15.10    Francisco Balaguer Callejón: Constitutional Interpretation in Emergency in Spain

15.10- 15.30   Discussion

15.30–15.50    Konrad Lachmayer: Constitutional Interpretation in Emergency in Austria

15.50–16.10    Claudia Cinnirella: Emergency interpretation in European Union Law: a first attempt of systematisation

16.10–16.40    Discussion

16.40–17.30    Zoltán Szente-Fruzsina Gárdos-Orosz: Constitutional interpretation in emergency ‒ Closing remarks and discussion of further project plans

Participants:

Balaguer Callejón, Francisco, Professor of Law, University of Granada, Granada

Cinnirella, Claudia, Post-doc Researcher, University of Catania, Catania

de Búrca, Gráinne, Professor of Law, European University Institute, Florence

Florczak-Wątor, Monika, Professor of Law, Jagellonian University, Cracow

Gardašević Ðorđe, Professor of Law, University of Zagreb, Zagreb

Gárdos-Orosz, Fruzsina, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN; Professor of Law, ELTE Law School, Budapest

Gutan, Bianca, Professor, "Lucian Blaga" University of Sibiu, Faculty of Law

Kaiser, Anna-Bettina, Professor of Law, Humboldt University, Berlin

Lachmayer, Konrad, Professor of Law, Siegmund Freud University, Vienna

Ondřejek, Pavel, Associate Professor, Charles University, Prague

Pinelli, Cesare, Professor of Law, Sapienza University, Rome

Szente, Zoltán, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN, Budapest

Vaičaitis Vaidotas, Associate Professor, University of Vilnius, Vilnius

Megnyitó (9:00-9:10)

Lamm Vanda akadémikus, az MTA alelnöke, professor emeritus, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet, Széchenyi István Egyetem

I. panel: 20 éves a magyar EU tagság - elméleti és dogmatikai megközelítések (9:10-11:00)

A beszélgetést vezeti: Gárdos-Orosz Fruzsina, intézetigazgató, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI; egyetemi tanár ELTE ÁJK

9:10-9:25: A csatlakozáshoz vezető út | Varju Márton, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

9:25-9:40: Az EU jog és a magyar jog viszonya | Blutman László, tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE ÁJTK

9:40-9:55: A jogharmonizáció rögös útja - közjogi jogharmonizáció | Chronowski Nóra, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

9:55-10:10: A jogharmonizáció rögös útja - magánjogi jogharmonizáció | Papp Tekla, tanszékvezető egyetemi tanár, NKE ÁNTK

10:10-10:25: Az uniós polgárság jelene és jövője | Gyeney Laura, habilitált egyetemi docens, PPKE JÁK

10:25-11:00: Kérdések és vita

Kávészünet (11:00-11:30)

II. panel: Az Európai Unió Bírósága és a magyar bíróságok kapcsolata (11:30-13:15)

A beszélgetést vezeti: Papp Mónika, tudományos munkatárs, HUN-REN TK JTI; adjunktus ELTE ÁJK

11:30-11:45: Az előzetes döntéshozatali eljárás | Várnay Ernő, kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI

11:45-12:00: Közigazgatás és EU jog, avagy az iratbetekintési jog tanulságai a Glencore-ügy alapján | Dudás Dóra Virág, tanácselnök, Fővárosi Törvényszék

12:00-12:15: Büntető ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az EU-ban – a külföldi ítéletek elismerése a Balogh ügy tanulságai szerint | Szabó Judit, kollégiumvezető, EJSZH koordinátor-helyettes, Fővárosi Törvényszék; adjunktus, ELTE ÁJK

12:15-12:30: A Tibor-Trans-ügy, avagy joghatóság kartell perekben | Szabó Péter, bíró, Győri Ítélőtábla; elnök, OBT

12:30-12:45: A magyar bíróságok és az EUB kapcsolatrendszere | Somssich Réka, egyetemi tanár, ELTE ÁJK

12.45-13.15: Kérdések és vita

Ebédszünet (13:15-14:00)

III. panel; kerekasztalbeszélgetés: 20 év az Európai Unióban – szakértő szemmel (14.00-16.00)

A beszélgetést vezeti: Osztovits András, tanszékvezető egyetemi tanár, KRE ÁJK; külső kutató, HUN-REN TK JTI

Résztvevők:

Király Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK

Kiss György, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK, NKE ÁKK

Martonyi János, professor emeritus, SZTE

Vékás Lajos, akadémikus, professor emeritus, ELTE ÁJK

Vörös Imre, akadémikus, professor emeritus, HUN-REN TK JTI

Zárszó – Varju Márton osztályvezető, HUN-REN TK JTI

PROGRAM

10:20  Köszöntő - Smuk Péter dékán, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar

FŐELŐADÁSOK

Levezető elnök: Bencze Mátyás egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar

10:30-10:50        A digitális szolgáltatási koordinátor jogállása és jelentősége

Polyák Gábor, egyetemi tanár, intézetigazgató, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,

10:50-11:10        Az automatizált döntéshozatal ezer arca - a lex specialisok kora

Ződi Zsolt, tudományos főmunkatárs, Információs Társadalom Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

11:10-11:30        Az emberi méltóság lényeges tartalmának új elemei a mesterséges intelligencia szabályozásábanTörök Bernát, egyetemi docens, intézetvezető, Információs Társadalom Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

11:30-11:45        Vita

11:45-12:00        KÁVÉSZÜNET

ELŐADÁSOK (1. szekció)

Levezető elnök: Pődör Lea egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar

12:00-12:20        A Kúria közzétett határozata és ennek elérése

Tóth Andrea, egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar

12:20-12:40        A neomedievalizmus, a technofeudalizmus és a szuverenitás fogalmainak alkalmazhatósága az internet szabályozásának területén

 Gosztonyi Gergely, habilitált egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; Gyetván Dorina, PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

12:40-13:00        Automatizált döntéshozatal az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben – az alapjogok mércéjén

Mohay Ágoston, egyetemi docens, tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

13:00-13:20        Vita

13:20-14:00        EBÉDSZÜNET

ELŐADÁSOK (2. szekció)

Levezető elnök: Egresi Katalin egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar

14:00-14:20        A „regulation by design” és a kockázatalapú megközelítés a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában

Mezei Kitti, tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet

14:20-14:40        A hatalom tere

Nagy Réka, PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája

14:40-15:00        Korkép az online óriásplatformok és keresőprogramok problematikájáról

Joó Patrik Zsolt, PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

15:00-15:20        Vita

15:20-15:30        KÁVÉSZÜNET

ELŐADÁSOK (3. szekció)

Levezető elnök: Bencze Mátyás egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar

15:30-15:50        Permacrisis: Blockchain’s Plan to Fix the Normative Challenges in EU Data Protection Law

Mariam Pilishvili, PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola

15:50-16:10        Az MI lehetséges hatásai az igazságszolgáltatásban Az algoritmusok semlegessége és hatékonysága, mítosz vagy valóság?

Biczi Dorottya, PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája

16:10-16:30        A Szentszék nemzetközi politikai szerepe és az internet

Margittay-Mészáros Árpád, PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája

16:30-16:50        Vita