Életének 71. évében elhunyt Bragyova András, Intézetünk tudományos tanácsadója, korábbi alkotmánybíró. 
Bragyova András 1950. március 1-jén született Budapesten. 1968-ban a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatott jogi tanulmányokat, ahol 1975-ben summa cum laude minősítéssel végzett. 
1977-től dolgozott az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársaként, előbb a nemzetközi jogi osztályon, majd az összehasonlító jogi, valamint az alkotmányjogi osztályon. 1992-től az Intézet tudományos titkára volt, ezt követően tudományos főmunkatársként majd tudományos tanácsadóként dolgozott. Jelentős nemzetközi kutatómunkát végzett, 1978-tól két éven át a Faculté internationale de droit comparé (Strasbourg) kurzusain vett részt, ahol közjogból szerzett diplomát, majd 1980-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia hallgatója volt. 1982-ben a salzburgi American Seminar kurzusán vett részt. 1989 folyamán Rómában alkotmányjogi és jogfilozófiai kutatásokkal foglalkozott, majd 1990-ben Alexander von Humboldt ösztöndíjjal a Freiburgi Albert Ludwig Egyetemen vendégkutatóként európajogi és alkotmányjogi kutatásokkal foglalkozott.
1988-ban védte meg állam- és jogtudományi kandidátusi értekezését, 2001-ben habilitált a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán , majd 2003-ban szerezte meg az MTA doktora (DsC) címet. 
Bragyova András jogtudományi munkái a rendszerváltást követően érdemi hatást gyakoroltak a demokratikus rendszer megformázására, különösen legismertebb művei révén: Az alkotmánybíráskodás elmélete (1994), Az új alkotmány egy koncepciója (1995), Constitution of the Republic of Hungary (1997). 
Tudományos kutatómunkája mellett jelentős szerepet vállalt az újabb jogásznemzedékek nevelésében: 1984-től a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatott. Kezdetben a Nemzetközi Jogi Tanszéken dolgozott, majd az 1998/1999. tanévtől a Nemzetközi Jogi Tanszék megbízott vezetője volt. 
1994 és 2004 között a Közép-európai Egyetem politikatudományi tanszékének állandó vendégtanára. 2001-től a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék oktatója, majd 2002 és 2005 között az Alkotmányjogi Tanszék vezetője.
1999-től vett részt a Miskolci Egyetem doktori programjában, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola alapító törzstagja, 2001-től a Doktori Iskola vezetője volt.
Egyetemi oktatóként, tárgyjegyzőként, témavezetőként tevékenykedett, több témavezetésére bízott hallgató is PhD fokozatot szerzett.
Bragyova Andrást az országgyűlés 2005-ben kilenc évre alkotmánybíróvá választotta. Mandátumának lejárta után, 2014-ben egy interjúban fogalmazta meg, hogy szükséges volna a jogi alkotmányfogalom elsődlegességének elfogadása. „E nélkül igazi alkotmánybíráskodás sem létezhet. A jogi alkotmányfogalom elfogadása ugyanis a jog elsődlegességét jelenti a hatalommal, akár a demokratikus hatalommal szemben is.”
Tudományos érdeklődéséről saját maga így nyilatkozott: „Tudományos tevékenységem kezdetén főleg nemzetközi jogi tanulmányokat publikáltam, többek között a környezetvédelem nemzetközi joga, a nemzetközi jog elméleti kérdései, a nemzetközi jog és a belső jog viszonya, az emberi jogok nemzetközi jogi védelme, az állami immunitás kérdéseiről. Kandidátusi értekezésem a nemzetközi konfliktusok rendezésének elméleti kérdéseivel foglalkozik, ideértve nemzetközi tárgyalások elméletét és nemzetközi bíráskodást is; külön foglalkozva a nemzetközi jogi érvelés elméletével is. Az 1980-as évek végétől érdeklődésem az alkotmányjog felé fordult. Először összehasonlító alkotmányjogi munkákat publikáltam választójogi kérdésekről, a kétkamarás parlamentekről, illetve a köztársasági elnök jogállásáról a parlamentáris kormányzati rendszerekben, majd az 1990-es évek elejétől tudományos érdeklődésem középpontjában az alkotmányjogon belül az alkotmánybíráskodás kérdései kerültek, mégpedig kettős értelemben: egyrészt az alkotmánybíráskodás elmélete, másrészt az alkotmánybíráskodásban felmerülő alkotmányjogi kérdések. Az alkotmánybíráskodás elméletéről monográfiát és több tanulmányt publikáltam, ezekben az alkotmánybíráskodás elméletét a jogrendszer elmélete alapján dolgoztam ki. Az alkotmánybíráskodásban felmerülő jogtudományi kérdésekkel, legtöbbször a nyugat-európai és az Egyesült Államokbeli alkotmánybíróságok gyakorlatával összevetve többször foglalkoztam. Az 1990-es években tudományos munkámban többször visszatértem a rendszerváltással kapcsolatos alkotmányjogi kérdésekre. Az utóbbi években tudományos munkám fő területe a jogrendszer korábban nagyvonalakban kidolgozott elméletének továbbfejlesztése és alkalmazása főleg alkotmányos kérdésekre, mint az alkotmányértelmezés, alapjogok elmélete, valamint az Európai Unióval kapcsolatos elméleti és alkotmányos kérdések. Magyar és idegen nyelven (angol, német, orosz, francia) folyamatosan tudományos és publikációs tevékenységet folytatok.”
Mindezeken túl tudományszervező tevékenysége is kiemelkedő volt: Szerkesztőbizottsági elnöke volt a Miskolci Jogi Szemle folyóiratnak, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának, továbbá 2012-től 2019-ig az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának. Részt vett több hazai és nemzetközi tudományos szervezet tevékenységében, így a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete, az International Law Association (Hungarian Branch), Internationale Vereinigung für Rechts- und Sozialphilosophie, European Academy of Sciences and Arts működésében, valamint titkára volt az International Association of Legal Science (IALS) magyar nemzeti bizottságának.
Számos alkalommal adott elő nagy jelentőségű nemzetközi konferenciákon, tudományos fórumokon.
Műveltsége messze túlterjedt a jogtudományi olvasottságon, valódi polihisztorként folyosói beszélgetések alkalmával is lenyűgözött minket egyedülálló szépirodalmi olvasottságával és zenei műveltségével. Bragyova Professzor Úr a legutóbbi időkig részt vett Intézetünk szakmai munkájában csakúgy, mint a tudományos autonómia jelentőségéről szóló szakmai és közéleti diskurzusban.
Halálával elvarratlan gondolatszálak, félbemaradt kéziratok maradtak hátra…
Mély megrendüléssel búcsúzunk és kívánjuk, legyen neki könnyű a föld.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az International Society of Public Law Közép- és Kelet-Európai Szervezete közös szervezésében online workshopra kerül sor „The state of constitutionalism in the Central and Eastern European region” címmel. A workshopon a 2019 I·CONnect-Clough Center Global Review of Constitutional Law közép- és kelet-európai országokról szóló fejezeteit ismertetik és vitatják meg a szerzők az érdeklődőkkel.

Megjelent Hoffmann Tamás tanumánya 'The crime of genocide in its (nearly) infinite domestic variety' címmel a Routledge Kiadónál megjelenő The Concept of Genocide in International Criminal Law - Developments after Lemkin című kötetben.

Hoffmann Tamás fejezete a népirtás bűncselekményének belső jogi definícióit vizsgálja. Valamennyi állam büntetőjogi definíciót összevetve megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a népirtás elméletileg a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmény, "a bűncselekmények bűncselekménye", az államok nemzeti jogalkotásában mégis rendkívül jelentős különbségeket lehet felismerni.

Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díj – a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének jogtudományi PhD disszertáció díja
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete meghirdeti a kétévente odaítélt Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amely negyedik alkalommal kerül kiosztásra. Pályázni lehet olyan jogtudományi témájú, magyar, angol, német vagy francia nyelven írt PhD-értekezéssel, amelyet Magyarországon működő egyetemen védtek meg 2018. november 1. és 2020. október 31. között. A díjazott a Jogtudományi Intézet által kiállított oklevelet kap, valamint ünnepi előadás keretében márciusban, a Jogtudományi Intézet közönsége előtt ismerteti eredményeit, amely előadás videófelvételét az intézeti YouTube-csatornán elhelyezzük.