A Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda pályázatot ír ki Gárdos István, az Iroda alapítójának és vezetőjének szellemi öröksége ápolására.

Gárdos István szakmai pályafutása alatt a bankügyletek jogi tartalmának minél alaposabb megértésére, ennek alapján a banki szerződések, biztosítékok és az azok alapjául szolgáló polgári jogi szabályok egyértelmű kidolgozására törekedett. Fáradhatatlan kíváncsisággal kutatta a bankügyletek alapjául szolgáló közgazdasági viszonyok jogi vetületét, a pénz jogi természetét, és megalkuvás nélkül ragaszkodott a szabályozás logikájának és teljes harmóniájának megteremtéséhez.

A pályázati felhívással a célunk az, hogy Gárdos István ezen törekvései méltó folytatásáról – az Iroda működésének keretein túl is – gondoskodjunk.

A pályázat témája
Pályázni lehet minden olyan, máshol még nem publikált tanulmánnyal, amely a bankügyletek (így például hitel- és kölcsönszerződések, számlaszerződések, dologi és személyi biztosítékok, a pénz jogi jellege) jogi kérdéseit vizsgálja.

A pályázók köre
A pályázatra olyan joghallgatók és jogászok jelentkezését várjuk, akik a 2020/2021. tanévben jogász osztatlan képzésben vagy doktori képzésben vesznek részt vagy akik a jogi záróvizsgájukat legkorábban a 2017/2018. tanévben tették le.

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke tudományos műhelyvitát rendez Somody Bernadette és Stánicz Péter „Autonómia és önrendelkezés az élet végén” című kéziratáról.

Opponensek: Csikós Ágnes, Vissy Beatrix, Zakariás Kinga

A vitát vezeti: Dezső Márta

A műhelyvitára a járványhelyzet aktuális állapotára tekintettel hibrid (jelenléti és online) vagy online formában kerül sor. A műhelyvita nyilvános, de regisztrációt igényel. A regisztráltak emailben megkapják a vita alapjául szolgáló kéziratot. A programra regisztrálni szükséges.

Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszéke az őszi szemeszterben is folytatja a tudományos műhelyvita-sorozatát, amelynek keretében tudományos közlésre szánt kéziratok, tanulmányok kerülnek megvitatásra. A minden hónap első keddjén 16 órától tartott műhelyviták lehetőséget biztosítanak a tanszéki műhelyben készülő kéziratok, illetve az alkotmányjog aktuális témáinak megvitatására. A műhelyviták a tanszék munkatársai és doktoranduszai mellett az oktatók, kutatók, hallgatók és a szélesebb közönség számára is nyilvánosak. A műhelyvitákat Dezső Márta professor emerita vezeti. Minden érdeklődő kollégát szeretettel várunk!

Az online könyvbemutatóhoz előzetes regisztráció nélkül az esemény időpontjában az alábbi YouTube csatornára kattintva lehet csatlakozni: www.youtube.com/user/ppkeitkvizmu

Facebook esemény

16.00-16.10 Köszöntő - Szabó István egyetemi tanár, dékán (PPKE JÁK, Jogtörténeti Tanszék)
16.10-16.20 Bevezető - Sólyom László egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság és Magyarország volt elnöke
16.20-16.40 Polgári jogi kötet bemutatása - Landi Balázs egyetemi docens (PPKE JÁK, Polgári Jogi Tanszék)
16.40-17.00 Alkotmányjogi kötet bemutatása - Csink Lóránt egyetemi docens (PPKE JÁK, Alkotmányjogi Tanszék)
17.00-17.20 Közéleti kötet bemutatása - Könczöl Miklós egyetemi docens (PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék)

A konferencia az Ereky Kutatóközpont művelődési joggal foglalkozó munkájának harmadik kari eleme. A rendezvény ONLINE lesz megtartva. Az első a 2016-os nemzetközi konferencia volt, a második a 2019-es oktatási ombudsmannal közösen rendezett konferencia. A rendezvény alkalmat ad arra, hogy a neves külföldi szakértőkkel a School Conflict Management témakörét megvitassuk, valamint letegyük az alapjait egy olyan nemzetközi hálózatnak, amely szorosabb együttműküdést jelent a konfliktuskezeléssel foglalkozó szervezetek között. A konferenciára meghívjuk az ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió vezető oktatási jogi szertőit, társegyetemek kutatóit.

A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között A kutatás azt vizsgálja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos és technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra hogyan képes reagálni a magyar jogrendszer a 2010-2018 közötti időszakban. A vizsgálat a jogalkotáson keresztül a jogalkalmazásig és jogkövetésig a fő jogterületekről reprezentatív módon, teljes körű mapping típusú adatbázis-építés és arra épülő kvalitatív elemzés alapján kiválasztott esettanulmányok készítésével elemzi azt, hogy a jogrendszer mikor, hogyan és milyen eredményességgel reagál a kihívásokra a szabályozó, társadalomirányító szerepének megőrzése érdekében (reagálóképesség). Azaz a jogrendszer képes-e asszimilálni az új jelenségeket a már létező dogmatikai rendszerbe, vagy megfigyelhető a rendszer lényeges változása, akkomodációja. A jogi adatbázis építése, majd a bevett jogtudományi módszerekkel (történeti, analitikus, dogmatikai és összehasonló) történő elemzés során a rész-kutatócsoportok meghatározzák, hogy a jogterületükön melyek voltak a legfontosabb változások a jogban akár a jogalkotás, akár a bírósági vagy hatósági jogalkalmazás szintjén. A szakértő elemzést és kiválasztást követően a legfontosabb esetekből esettanulmányok készülnek, illetve a kutatás kísérletet tesz a „reakcióidő” mérésére is, valamint ennek magyarázó változókhoz kapcsolására. A kutatás célkitűzése, hogy a reprezentativitásra törekvő alapkutatás során, tudományos igénnyel foglalkozzon a hazai társadalomtudományi kutatások által az elmúlt években azonosított társadalmi szintű kihívások magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival, arra összpontosítva, hogy hogyan írható le a magyar jogrendszer általános adaptációs és asszimilációs tanulási képessége.