Témavezető: Árva Zsuzsanna

Témavezető: Jakab Éva

Témavezető: Lamm Vanda és Milassin László

András Jakab: What Can Constitutional Law Do Against the Erosion of Democracy and the Rule of Law? On the Interconnectedness of the Protection of Democracy and the Rule of Law

Sulyok Katalin, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa kapta az Institut de Droit International (Nemzetközi Jogi Intézet) Henry Wheaton-díját, amelyet a legjobb angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelven írott, nemzetközi környezetjogi tárgyú PhD-disszertációnak ítél oda a nemzetközi zsűri.

A 2018. január 1-jén hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) alapvető változásokat hozott a polgári jogviták elbírálása terén. A Pp. számos új, korábban nem ismert eljárásjogi megoldást vezetett be, amelyek alkalmazása a törvény hatálybalépésének első évében valamennyi jogalkalmazó számára nagy kihívást jelentett. A mai napig számos jogintézmény alkalmazása terén tapasztalható bizonytalanság és vetődnek fel lényeges kérdések a joggyakorlat oldaláról. Ezek megválaszolásához, az új kódex szabályainak magabiztos alkalmazásához kíván segítséget nyújtani a Kommentár a polgári perrendtartáshoz című kiadvány. A kommentár valamennyi szerzője a polgári eljárásjog elismert szaktekintélye, döntő többségük bíróként, ügyvédként, ügyészként, közjegyzőként, végrehajtóként nap mint nap alkalmazza a Pp.-t. Megtalálhatók közöttük „Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó kúriai konzultációs testület” és a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának (CKOT) tagjai is, jelentős részük egyben aktív résztvevője volt a jogszabály kodifikációjának. A törvény szerkezeti felépítését követő mű így egyszerre nyújt  biztos dogmatikai alapot, továbbá a formálódó eljárásjogi gyakorlatot is bemutatja a konzultációs testület, illetve a CKOT állásfoglalásainak olykor kritikus elemzésével. Az olvasó ezáltal komplex szemléletmódban kaphat képet olyan, megannyi kérdést felvető tárgykörökről, mint az osztott perszerkezet működése, a keresetlevél formai-tartalmi követelményei vagy az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása a polgári perben. A kommentár elengedhetetlen munkaeszköz a gyakorló jogászok, nemkülönben a polgári eljárásjogot oktatók, kutatók számára. Nagyban segítheti a joghallgatók vagy jogi szakvizsgára készülők felkészülését, mindemellett jó szívvel ajánljuk a polgári eljárásjog iránt egyéb indíttatásból érdeklődőknek is.

This open access book offers an analytical presentation of how Europe has created its own version of collective actions. In the last three decades, Europe has seen a remarkable proliferation of collective action legislation, making class actions the most successful export product of the American legal scholarship. While its spread has been surrounded by distrust and suspiciousness, today more than half of the EU Member States have introduced collective actions for damages and from those who did, more than half chose, to some extent, the opt-out system.This book demonstrates why collective actions have been felt needed from the perspective of access to justice and effectiveness of law, the European debate and the deep layers of the European reaction and resistance, revealing how the Copernican turn of class actions questions the fundamentals of the European thinking about market and public interest. Using a transsystemic presentation of the European national models, it analyzes the way collective actions were accommodated with the European regulatory environment, the novel and peculiar regulatory questions they had to address and how and why they work differently on this side of the Atlantic.

Program:
9:30–9:40 Megnyitó – FÁBIÁN Adrián, dékán (PTE ÁJK)
I. szekció, levezető elnök: SZALAYNÉ SÁNDOR Erzsébet (PTE ÁJK)
9:40–9:55 LAMM Vanda (SZIE DFÁJK / MTA TK JTI): Ami az ENSZ főtitkárának nem adatott meg
9:55–10:10 VALKI László (ELTE ÁJK): Trump és az iráni atomalku (JCPOA) sorsa
10:10–10:25 BLUTMAN László (SZTE ÁJK): A nemzetközi jog fragmentációja: utóirat egy kifulladó vitához
10:25–10:40 MOHAY Ágoston (PTE ÁJK): Külső fórumok és az uniós jog autonómiája
10:40–11:00 Kávészünet
II. szekci, levezető elnök: MACZONKAI Mihály (PTE ÁJK)
11:00–11:15 PÁNOVICS Attila (PTE ÁJK): Lépések egy globális környezetvédelmi paktum felé
11:15–11:30 KECSKÉS Gábor (SZIE DFÁJK / MTA JTI): A környezeti felelősségi irányelv átültetése Magyarországon – tapasztalatok, tanulságok
11:30–11:45 HORVÁTH Zsuzsanna (PTE ÁJK): A környezeti megfelelés és irányítás új eszközei az Európai Unióban
11:45–12:00 CSAPÓ Zsuzsanna (NKE ÁNTK / KRE ÁJK): Szóló disputa a nemzetközi környezetjogi bíróság tervének létjogosultságáról
12:00–13:00 Ebédszünet
III. szekci, levezető elnök: PÁNOVICS Attila (PTE ÁJK)
13:00–13:15 KOVÁCS Péter (PPKE JÁK): Kisebbségi helyzetek a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt
13:15–13:30 SULYOK Gábor (SZIE DFÁJK / MTA JTI): Humanitárius intervenció, békekikényszerítés és robosztus békefenntartás: elhatárolási kérdések
13:30–13:45 KIS KELEMEN Bence (PTE ÁJK): Humanitárius intervenció? Az Egyesült Államok 2017–2018-as szíriai légicsapásainak jus ad bellum elemzése
13:45–14:00 Kávészünet
IV. szekci, levezető elnök: MOHAY Ágoston (PTE ÁJK)
14:00–14:15 TÓTH Norbert (NKE ÁNTK): Hatékony részvétel a közéletben? A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok esete
14:15–14:30 SZALAYNÉ SÁNDOR Erzsébet (PTE ÁJK): A megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód követelményének eltérő értelmezése a strasbourgi bíróság gyakorlatában
14:30–14:45 KOMANOVICS Adrienne (BCE): Európai jogrend? Gondolatok a Mammadov-ügy kapcsán
14:45–15:00 A konferencia zárása MOHAY Ágoston (PTE ÁJK)
Részvételi szándékát, kérjük, jelezze Spengler Veronika tanszéki adminisztrátornál: spengler.veronika@ajk.pte.hu

A rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából az 1989-es események tanúi és szereplői elevenítik fel a rendszerváltás fontosabb eseményeit. A beszélgetés résztvevői: Kónya Imre ügyvéd, volt belügyminiszter;  Kukorelli István egyetemi tanár (SZE ÁJK, ELTE ÁJK); Stumpf István egyetemi tanár (SZE ÁJK). Moderátor: Smuk Péter egyetemi tanár, tanszékvezető (SZE ÁJK)

Die Wirtschafts- und Währungsunion (WWU) erlebt seit der Finanz- und Wirtschaftskrise turbulente Zeiten. Ein Gebiet, das früher nur wenige Spezialisten interessierte, rückte ins Zentrum der politischen und ökonomischen Diskussion. Unter Federführung der Universität Salzburg untersuchte ein interdisziplinäres und internationales Team im Rahmen eines Horizon 2020 Projektes die ökonomischen, politischen und juristischen Grundlagen der WWU und die Präferenzen und Positionen der EU Mitgliedsstaaten in der Reformdebatte. Das Projekt widmete sich der Politik der wirtschaftlichen und fiskalischen Integration, und damit den Konfliktstrukturen zwischen den Mitgliedsstaaten. Sonja Puntscher Riekmann war Leiterin dieses Projekts (https://emuchoices.eu/), und wird die wichtigsten Ergebnisse darstellen. Sonja Puntscher Riekmann ist Universitätsprofessorin für Politische Theorie und Europäische Politik und Leiterin des Salzburg Centre of European Union Studies.

PROGRAM:
10.00–11.45 Plenáris ülés, kerekasztal-beszélgetés (nagyelőadó): A rendszerváltás alkotmánya
Kukorelli István volt alkotmánybíró, egyetemi tanár (ELTE ÁJK, SZE ÁJK)
Somogyvári István címzetes egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
Moderátor: Stumpf István volt alkotmánybíró, egyetemi tanár (SZE ÁJK), tudományos főmunkatárs (TK PTI, NKE Amerika Tanulmányok Kutatóközpont)
12.30–14.30 Szekcióülések
I. Alkotmányos elvek és eljárások
Szekcióelnök: Schanda Balázs alkotmánybíró, egyetemi tanár (PPKE JÁK)
Varga Zs. András alkotmánybíró, egyetemi tanár (PPKE JÁK): Bírósági igazgatás és függetlenség a gyakorlatban
Szentpéteri-Nagy Richárd mb. oktató (NKE ÁNTK): A kormányforma 30 éve
Wiener György nyugalmazott egyetemi docens (DE ÁJK): Alaptörvény és történeti alkotmány
Horváth Attila adjunktus (NKE ÁNTK): Érdekek és ellenérdekek. A választási rendszer reformjai a V4 államokban
T. Kovács Júlia adjunktus (NKE ÁNTK), kutató (NKE MFÖJI): Minősített törvényalkotási tárgykörök összehasonlító jogi vizsgálata
Löffler Tibor egyetemi docens (SZTE ÁJT): Államcsíny – forradalom – ellenforradalom. A magyar közjogi berendezkedés politikai dekonszolidációja)
II. Alapjogok
Szekcióelnök: Somody Bernadette adjunktus (ELTE ÁJK)
Kollarics Flóra tanársegéd (ELTE ÁJK): Alapjogvédelem a strasbourgi bíróság előtt
Dojcsák Dalma mb oktató (ELTE ÁJK): Stratégiai pereskedés az alapjogok védelmében
Hajas Barnabás egyetemi docens (PPKE JÁK): Párhuzamos „életrajzok”? Két gyülekezési törvény keletkezéstörténete és intézményei
Orosz Tímea tudományos segédmunkatárs (RETÖRKI), PhD-hallgató (SZE ÁJDI): Média-rendszerváltás: a tartalomszabályozásról szóló politikai viták tanulsága
Kocsis Miklós egyetemi docens (PTE ÁJK), tudományos főmunkatárs (NKE ÁNTK): A tudomány és művészet szabadságának alkotmányos fejlődése a rendszerváltoztatástól napjainkig – és tovább (?)
Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens (PPKE JÁK, NKE ÁNTK): Az eljárási jogok hatályosulásának egyes kérdései
14.45–15.30 Kerekasztal-beszélgetés: A rendszerváltás öröksége a fiatal alkotmányjogászok szemével
Csink Lóránt egyetemi docens (PPKE JÁK)
Gárdos-Orosz Fruzsina intézetigazgató (TK JTI), egyetemi docens (ELTE ÁJK)
Smuk Péter egyetemi tanár (NKE ÁNTK, SZE ÁJK)
Moderátor: Erdős Csaba adjunktus (SZE ÁJK, NKE ÁNTK)

A rendezvényre jelentkezni az ezen a linken elérhető űrlap kitöltésével lehet 2019. szeptember 24-én 12 óráig.