A Széchenyi István Egyetem Kereskedelmi, Agrár-és Munkajogi Tanszék és az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ezúton tisztelettel meghívja Önt és munkatársait Kovács Viktória A tengeri fuvarozói felelősség változásai történeti vetületben című értekezéstervezetének munkahelyi vitájára.

A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék és az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ezúton tisztelettel meghívja Önt és munkatársait Knapp László Az Európai Unió jogi személyisége című értekezéstervezetének munkahelyi vitájára.

A Széchenyi István Egyetem Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék és az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ezúton tisztelettel meghívja Önt és munkatársait Gyurita Erzsébet Rita A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete című értekezéstervezetének munkahelyi vitájára.

A Pro Futuro folyóirat elméleti tárgyú és joggyakorlat-elemző tanulmányokat, recenziókat közöl az állam- és jogtudományok köréből. Az online és nyomtatott kiadásban egyaránt megjelenő folyóirat 2019. évi lapszámaiba folyamatosan várjuk a kéziratokat a profuturo@law.unideb.hu címen. A folyóirat a jövőben új online felületen jelenik meg, a szerkesztési követelmények is ott érhetők el. Határidő: folyamatos. A lap alapítása óta első ízben idén arra vállalkozik a szerkesztőség, hogy angol nyelvű számot állítson össze. Ehhez a kéziratokat 2019. november 15-ig várjuk. Kérjük, hogy aki e lehetőség iránt érdeklődik, szeptember végéig jelezze nekünk. 

A program célja az 1989/90-es alkotmányos fordulatra emlékezésnek (történeti vonal) és az alkotmányos intézményfejlődés elemzésének párhuzamos, egymásra reflektáló megjelenítése. Jelentkezési határidő: előadással: szeptember 13., előadás nélkül, hallgatóként: szeptember 20.

Elkészült és mindkét formátumban megjelent a Pro Futuro folyóirat 2018/4. száma. A folyóirat elektronikus változata a jövőben a megszokott helytől eltérő, új felületen érhető el.
A 2018/4. szám tartalma:
Örökkévaló identitás? Lehetséges kapcsolat az alkotmányos identitás és az örökkévalósági klauzulák között (Szakály Zsuzsa–Tribl Norbert)
Az európai nyomozási határozat mint a büntetőeljárás hatékonyságát fokozó eszköz (Jánosi Andrea)
Right to disconnect – Jog a kikapcsol(ód)áshoz (Rácz Ildikó)
A Bécsi Vételi Egyezmény Tanácsadó Testületének a vevő megvizsgálási és értesítési kötelezettségének határidejével, az általános szerződési feltételekkel, valamint a kamattal kapcsolatos véleményei és a nemzeti bíróságok gyakorlata (Víg Zoltán)
Jogértelmezési kérdések a szakszervezet jogállásával kapcsolatban (Szabó Imre Szilárd)
Kelet és Nyugat között: Örményország és Szerbia az európai és eurázsiai integrációban (Haitas, Daniel)
A mozaik színes üvegkockái. Recenzió Józsa Zoltán „Közigazgatás a 21. század elején” című kötetéről (Antal Tamás)
A 2016-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 2. rész (szerzők: a Debreceni Egyetem jogi karának oktatói-hallgatói munkaközössége)

Timár Balázs: Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?
„A napokban jelent meg egy sajtó-helyreigazítási eljárás nyomán született helyreigazító közlemény, amely egy szinte napra pontosan négy hónappal korábbi cikk állításait cáfolta. A helyreigazító közlemény az eredeti cikk több mint 90 százalékát annulálta. Felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e az effektív jogvédelemre egy olyan rendszer, amelyben végső soron bő negyedévvel később következik a jogsérelem orvoslása.”

Bartha Attila – Fekete Balázs – Gajduschek György: A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogok azonosításának komponense
„Előző blogbejegyzésünkben a jogosultságtudat (rights consciousness) első elemét, a jogi éberség (rights awareness) komponensét elemeztük friss magyar adatfelvételünk alapján. Ebben a részben a jogosultságtudat második tényezőjével, a jogok azonosításának (rights identification) komponensével foglalkozunk.”

Bartha Attila – Fekete Balázs – Gajduschek György: A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi éberség komponense
„A kutatás elméleti és módszertani alapjainak tisztázásánál már utaltunk arra, hogy a jogosultságtudat (rights consciousness) fogalma közvetlenül nem alkalmazható empirikus elemzési célokra, elsősorban komplexitása, többdimenziós tartalmi jellege miatt. Ezért a jogosultságtudat fogalmát három olyan komponensre bontottuk fel, amelyek együttes vizsgálatával lehetséges a jogosultságtudat tudományos igényű meghatározása és operacionalizálása, empirikus megközelítése. Ez a három komponens: (i.) a jogi éberség komponense (rights awareness component), (ii.) a jogok azonosításának komponense (rights identification component), valamint a jogi mobilizáció komponense (legal mobilization component). E blogbejegyzésben az első komponensre vonatkozó magyar adatok elemzésével foglalkozunk.”

Bartha Attila – Fekete Balázs – Gajduschek György: A jogosultságkultúra empirikus elemzése: elméleti és módszertani előfeltevések
„2017 októberében indult kutatási programunkban (NKFI FK 125520) a magyar jogi kultúra egy szeletét, a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáljuk. Kutatásunkat nemzetközi összehasonlító perspektívában, párhuzamosan készülő holland és szerb elemzésekkel együtt végezzük. Az első évben a kutatás elméleti alapjainak tisztázásával foglalkoztunk, különös tekintettel a nemzetközi eredmények megismerésére és hasznosítására.”

Kovács Ágnes: Ki védi meg a magyar bíróságok függetlenségét? Személyzeti politika a központi igazgatásban
„A teljes szöveg eredetileg a Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga című folyóiratban jelent volna meg, ám 2019 nyarán arról tájékoztattak, hogy a közlésre korábban már elfogadott tanulmány mégsem szerepel a következő lapszámban. A publikálás utólagos visszautasítását a szerkesztőség azzal indokolta, hogy a szöveg már a megjelenése előtt nem várt, a szakmai körökön túlmutató, politikai színezetű viták forrásává vált, ami veszélyeztetheti a semlegességre törekvő folyóirat szakmai megítélését.
*
A bíróságok függetlensége az egyéni jogosultságokat védő és a társadalmi konfliktusok igazságos rendezését biztosító jogalkalmazás egyik legfontosabb garanciája. Az ítélkezés függetlenségét a politikai hatalmi ágak igazolhatatlan beavatkozása nyíltan veszélyezteti, ugyanakkor a függetlenség feltételeit a bírósági szervezet belső viszonyai is kikezdhetik. A magyar bírósági szervezetrendszerben jelentős igazgatási hatalom összpontosul a bírósági vezetők kezében, így a kinevezési eljárásnak a bírósági szervezet függetlensége szempontjából komoly tétje van. A jelenleg hatályos szabályok szerint a törvényszékek és ítélőtáblák igazgatási vezetőit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nevezi ki, akinek döntéseit az elmúlt időszakban kitüntetett szakmai és közéleti érdeklődés kíséri és olykor heves vita övezi. Ez a tanulmány a vezetői pályázatok elbírálását elemzi, és a bírói függetlenséget fenyegető veszélyekkel szembeni jogvédelem – esetlegesen bírói önvédelem – lehetőségeit keresi.”

Előadások: Fekete Balázs (TK JTI): A jogosultságtudat szerkezete. Elmélet és empíria
Bartha Attila (TK PTI): A jogosultságtudat kutatásának módszertani dilemmái
Gulya Fruzsina (ELTE ÁJK): A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése. Az interjúk tanulságai
Gajduschek György (TK JTI): Az összehasonlító adatelemzés lehetőségei​
Felkért hozzászólók: Fleck Zoltán (ELTE ÁJK), Szabó Andrea (TK PTI), Venczel Tímea (TK JTI)​

A Karátson Gábor Kör és az ELTE humánökológia mesterszak rendezvénysorozata. „Van-e politikai válasz az ökológiai válság kihívására? Van-e ökológiai válasz a politika kiüresedésére, a rendszerváltozás kudarcára, a zsákmányszerző politikára, a cinizmusra és a beletörődésre? Olyan válaszokat keresünk, amelyek túlmutatnak álbal és alsójobb vendettaháborúin. Az immár megkerülhetetlen ökológiai belátások fényében megpróbáljuk újraértelmezni a zöld szín helyét a hazai politikai palettán.”
Szeptember 27.: És mi, zöldek, hova álljunk? (Európa válaszúton) A nemzetek Európáját akarjuk vagy a multikét? Van-e alternatívája a globalizációnak? Kapitalizmust akarunk vagy szocializmust? Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyünk?
Lányi András filozófus, ny. egyetemi docens és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő előadása
Moderátor: Szücs László Gergely filozófus

Die Wirtschafts- und Währungsunion (WWU) erlebt seit der Finanz- und Wirtschaftskrise turbulente Zeiten. Ein Gebiet, das früher nur wenige Spezialisten interessierte, rückte ins Zentrum der politischen und ökonomischen Diskussion. Unter Federführung der Universität Salzburg untersuchte ein interdisziplinäres und internationales Team im Rahmen eines Horizon 2020 Projektes die ökonomischen, politischen und juristischen Grundlagen der WWU und die Präferenzen und Positionen der EU Mitgliedsstaaten in der Reformdebatte. Das Projekt widmete sich der Politik der wirtschaftlichen und fiskalischen Integration, und damit den Konfliktstrukturen zwischen den Mitgliedsstaaten. Sonja Puntscher Riekmann war Leiterin dieses Projekts (https://emuchoices.eu/), und wird die wichtigsten Ergebnisse darstellen. Sonja Puntscher Riekmann ist Universitätsprofessorin für Politische Theorie und Europäische Politik und Leiterin des Salzburg Centre of European Union Studies.