Az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle (AKV Európa) elnevezésű online folyóirat az Igazságügyi Minisztériumnak a jogászképzés színvonala emelését célzó programja keretében a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány közös kiadványaként került életre hívásra a 2016/17-es tanév II. félévében. A projekt célja volt egy tudományosan is jegyzett, a magyarországi kritériumoknak e tekintetben is megfelelő, ugyanakkor a gyakorlati szakembereknek és a téma iránt érdeklődő „laikusoknak” is szóló folyóirat alapítása. Az AKV Európa évente kétszer megjelenő magyar és idegen nyelvű tanulmányokat tartalmazó szaklap. A folyóirat több tartalmi egységből áll, a gyakorlati szakembereknek szóló „Gyakorlat” rovattól egészen a tudományos blokkig („Tanulmányok”). A folyóiratba szánt lektorált tanulmányokkal szembeni kívánalmakat a szerzők számára készített tájékoztató foglalja össze, amely a folyóirat honlapján elérhető.

A Pro Futuro (A jövő nemzedékek joga) című jog- és államtudományi folyóirat az MTA IX. Osztályának követelményei szerint „A” kategóriás periodika, amely elméleti tárgyú és joggyakorlat-elemző tanulmányokat, recenziókat közöl. Az online és nyomtatott kiadásban egyaránt megjelenő folyóirat ettől az évtől kezdve évi négy lapszámmal jelentkezik, a szerkesztőség ennek megfelelően a korábban megszokott évi két határidővel ellentétben folyamatosan várja a kéziratokat a profuturo@law.unideb.hu címen. A szerkesztési követelmények ezen a linken érhetők el: http://profuturo.lib.unideb.hu/oldal/index/szerzoinknek

Guest editors: Mate Paksy, Edina Vinnai
The guest editors for the International Journal for the Semiotics of Law invite scholars to submit to Special Issue: Hungarian Language and Law: Developing a Grammar for Social Inclusion, a Vocabulary for Political Emancipation.
Submissions on the following topics are particularly welcome:

• An Early Attempt to Develop a Multicultural Law: Assessing the Statute on Nationalities (1868)
• Codification as Socio-linguistic Phenomenon in Hungary: Between Paternalism and Libertarianism
• Lost in Transition because Lost in Translation: Transplanting Vague Western Legal Concepts into Hungarian Public Law
• Linguistic Representations of Vulnerability: Children, Women, Sexual Minorities, Disabled and Elderly People
• Social Inclusion through Law and Language: How to Fight against Discrimination if a Member of the Roma Population Involved in Legal Adjudication?
• Legacies in Competition: Turkish, German, Russian and Anglo-Saxon influences on Hungarian Legal Language (in one specific law-field)
• Multimodality in Hungarian Law: Transfer between Written and Spoken Media in Legal Contexts

Megjelent a KÖZJAVAK folyóirat 2018/1. száma. Az MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által alapított, a MTA IX. osztályának besorolása alapján „D” kategóriás folyóirat negyedévente, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg a kozjavak.hu/kozjavak oldalon. E mellett a folyóirat tanulmányait interaktív formában a kozjavak.hu blog oldalon is közzéteszi a szerkesztőség, lehetőséget teremtve az online szakmai vitára. A 2018/1. különszám tanulmányai a közpénzek fogalomkörét és annak védelmét járják körül az egyes jogágak tükrében. Ajánljuk továbbá figyelmükbe a Közjavak blogon megjelent legfrissebb tanulmányokat. Nagy Zoltán a pénzügyi fogyasztóvédelem alapkérdéseit veti fel (http://kozjavak.hu/ved-vagy-kived-penzugyi-fogyasztovedelem), Agócs-Kiss János tanulmánya a bürokrácia csökkentésének kérdését járja körül (http://kozjavak.hu/utak-es-zsakutcak-burokracia-csokkentesere), Kanyuk Petra Ágnes a kapcsolati erőszak önálló tényállásáról értekezik (http://kozjavak.hu/favagasra-kardot-gondolatok-kapcsolati-eroszak-onallo-tenyallasarol), míg Budai Balázs Benjamin a blockchain hype alkalmazhatóságát vizsgálja a közigazgatásban (http://kozjavak.hu/blockchain-hype-es-kozigazgatasi-realitas). A folyóirat továbbra is várja a megjelentetésre szánt tanulmányokat a bordas.peter@law.unideb.hu címre.

A tartalomból:

KAJTÁR Gábor: Vonakodik vagy nem képes? Az önvédelem jogának újabb paradigmaváltó kísérlete (SZABADON HOZZÁFÉRHETŐ A KIADÓ HONLAPJÁN!)
SZALAYNÉ SÁNDOR Erzsébet: A nemzetközi jogi kisebbségvédelem színe és fonákja – 20 éves a Kisebbségi Keretegyezmény
SZAJBÉLY Katalin – TÖRÖK Tamás: Az Európai Unió második felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről – tények és tanulságok
CSATLÓS Erzsébet: Az EU konzuli védelmi politikája a jó közigazgatás szemszögéből
HOFFMAN István: A helyi önkormányzatok által ellátott kulturális feladatok főbb modelljei
ZACCARIA Márton Leó: Perspektívák és kihívások – a Szociális Jogok Európai Pillérének potenciális hatása a magyar munkajogra
CHRONOWSKI Nóra: Ivancsics Imre emlékére

A jogi szaknyelv német nyelven történő oktatásához többnyire „szürke” tankönyvek állnak rendelkezésre. A szókincs elsajátítására és gyakorlására alkalmasak, de használatuk nem nyújt esztétikai élményt, nem szerethetőek, nem ébresztik fel a nyelvtanulási kedvet. A győri Német Jogi Centrum alternatív gyakorlókönyvet ad most a nyelvtanulók kezébe, amely képekkel, illusztrációkkal és érdekes hanganyagokkal teszi élménnyé a száraz szaknyelv megismerését, tanulását és gyakorlását. A könyv első fejezete bemutatja a német jogi szaknyelv sajátosságait, négy fejezet foglalkozik a polgári jog általános részével, a dologi joggal és a kötelmi joggal, az utolsó rész pedig feleletválasztós tesztek segítségével ismételteti az elvégzett anyagot. A tananyag egy egyetemi félévre tervezett, heti 4 órában (48 tanóra). A nyelvtanulók középfokú általános nyelvtudását feltételezi (KER B1) és szakmailag a KER C1 szintre kívánja eljuttatni őket. Önálló tanulásra is alkalmas, mert a hozzá tartozó fekete-fehér füzet tartalmazza a feladatok megoldását, a CD-re felvett hangzó anyag szövegeit és egy német-magyar szószedetet. A feladatok minden témában a négy nyelvi készség fejlesztése köré vannak csoportosítva (hallás utáni értés, beszédkészség, írott szöveg értése, íráskészség), és külön gyakorlatok bővítik a szókincset, illetve gyakoroltatják a jogi szaknyelv sajátos nyelvtani szerkezeteit. Legfontosabb újítása a szép vizuális megjelenés, vagyis színes, ízléses kivitel, gazdag színvilág.  A gyakorlókönyv megrendelhető a kiadónál: wirhabenrecht@gmail.com

A Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékén 2014 óta zajló OTKA-kutatás „A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés” című zárókonferenciájára 2018. május 25-én, pénteken kerül sor a Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában (Erzsébet tér 3.)

• Program: 10.00–10.30: Megnyitó
• 10.30–10.50: Vincze Veronika: A Miskolc Jogi Korpusz jellemzői
• 10.50–11.10: Dobos Csilla: Állítmányi szerkezetek a magyar jogi nyelvben
• 11.10–11.30: Balogh Dorka: Alanyi szerkezetek a magyar jogi nyelvben
• 11.30–11.50: Kurtán Zsuzsa: Mellérendelés a magyar jogi nyelvben
• 11.50–12.10: Sajgál Mónika: Alárendelés a magyar jogi nyelvben
• 12.10–12.30: Kurtán Zsuzsa: Központozás a magyar jogi nyelvben
• 12.30–13.00: Kérdések, hozzászólások
• 13.00–14.00: Ebédszünet
• 14.00–14.20: Gedeon Magdolna: A magyar jogi nyelv története
• 14.20–14.40: Szendi Attila: A jogi nyelv érthetőségének történeti dimenziói új elemzésmódszertani megközelítésben
• 14.40–15.00: Farkasné Puklus Márta: Tolmácsolás a tárgyalóteremben
• 15.00–15.20: Markovich Réka: A jogszabályok logikai mélystruktúrája
• 15.20–15.50: Kávészünet
• 15.50–16.10: Ződi Zsolt: A Plain English Movement és a jogi szövegek érthetőségének határai
• 16.10–16.30: Pázmándi Kinga: A jog nyelvi dimenziói és a fogyasztóvédelem
• 16.30–16.50: Vinnai Edina: „Megértette a figyelmeztetést?” A figyelmeztetések és tájékoztatások közlése a büntetőeljárásokban
• 16.50–17.10: Szabó Miklós: A szavak ura: Pragma vs. praxis
• 17.10–18.00: Kérdések, hozzászólások – a konferencia zárása

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: regisztráció.

The Smart Cities concept is a focal point for a number of digital government initiatives: It requires state-of-the-art citizen interaction in mobile- and web-based services as well as a widely-accepted electronic ID. It also hinges on the availability of an Internet-capable infrastructure and the corresponding cloud services as well as the business intelligence to use the data stream for real-time decision making and adaptability. Finally, conventional eGovernment services still constitute the backbone of public ICT. The smart city can therefore be seen as a yardstick for the technological maturity of a society and its public administration. The panel debate will inquire what are the political, administrative and legislative conditions for the success of smart cities. Conference language: English For more information and a detailed conference programme please click here.: http://eeegov.ocg.at/