New deadline: 07 February 2018
With this call for papers we invite presentations for the PolText Incubator Workshop in Budapest, Hungary. The workshop is hosted by the PolText Incubator project of the Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences. The aim of the event is to attract researchers from the social sciences and beyond, to present their current research or methodological innovations and/or software solutions in the field of text mining and related big data approaches. While the focus is on political and legal textual sources (such as legislative and administrative documents or media reports) proposals from related fields will also be considered. Major streams of the workshop include Topics in Political Text Mining, Topics in Legal Text Mining, and Applied Text Mining Methods.

With this call for paper we invite presentations for the kick-off workshop of the project ‘Lack of Rights Consciousness in the Legal Cultures of Central-Europe and Balkans. Myth or Reality?’. This project started in October 2017 and it is financed by a three-year grant of the National Research, Development and Innovation Office (NKFI FK-125520).
The main goal of the project is to reexamine a broadly accepted thesis of Socialist Hungarian sociology of law. Experts of legal sociology – for instance András Sajó or Kálmán Kulcsár – agreed that Hungarian legal culture was deeply pervaded by the lack of rights consciousness in the 80’s. That is, the relevance of legal arguments in ordinary disputes was drastically reduced, and people only referred to law if they intended to invite the state, as a strong source of authority in this period. One of the most intriguing questions of today’s socio-legal studies in Hungary is whether or not this already detected distortion still exists. If so, it may explain some deficiencies (like the low level of public trust in law, the pessimism in the work of the judiciary) of the post-transitory Hungarian legal culture. In addition, the question if this feature may be regarded as a regional peculiarity is also worthy of discussion as Central-European societies share rather similar experiences in this field.

Megjelent a Magyar Jogi Nyelv folyóirat második száma a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékén folyó OTKA-kutatás támogatásával, a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. 2017 nyarán a szerkesztők szándéka szerint nem alaptudományi, hanem olyan alkalmazott tudományi igényt támasztó periodikát indítottak útjára, amely szakmai-közéleti fórumként szélesebb – nemcsak jogász, hanem nyelvész – közönséghez szeretne eljutni. A megjelenő írások, tanulmányok színvonalát anonim lektorok bevonásával biztosítják. A szerkesztők folyamatosan várják a nyelvészek, jogászok és a jogi nyelv iránt érdeklődők rövidebb-hosszabb írásait, tanulmányait, konferenciabeszámolóit. A második lapszám elérhető a joginyelv.hu/20172-2/ oldalon vagy nyomtatott változatban előfizethető a kiadónál.

Az Állam- és Jogtudományi Kar tisztelettel meghívja Önt Frank Schorkopf professzor, a Göttingeni Egyetem Közjogi és Európai Jogi Intézete munkatársának angol nyelvű előadására.

A Jó Állam Jelentés 2017 versenyképességi indikátorként (H 2.2.) határozza meg a cégalapítás gyorsaságát. A Világbank Doing Business jelentése rendszeresen méri azokat az indikátorokat, amelyek a cégalapítás gyorsaságát megítélik, és ezek alapján rangsorolja az egyes nemzetállamokat. A magyar jogalkotó 2006-ban alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek a cégalapítás versenyképességét javították. Több mint tíz évvel e szabályok bevezetése után érdemes megvizsgálni ezt a kérdéskört. Vajon gyorsabb lett-e a cégalapítás? Vannak-e olyan jogi kockázatok, amelyek árnyalják ezt a gyorsaságot? A jogszabálykörnyezet kapcsán milyen változások voltak, milyen de lege ferenda javaslatok lennének ezen a területen?

A pályázat célja, hogy a legelismertebb külföldi és hazai egyetemek valamelyikén tudományos fokozatot szerzett, nemzetközi szinten is jelentős önálló eredményekkel és kimagasló színvonalú kutatási programmal rendelkező fiatal kutatók számára lehetőséget biztosítson kutatási programjaik megvalósítására a legjobb hazai tudományos műhelyekben; felkészülési lehetőséget nyújtson más kiválósági programokban való sikeres részvételre (pl. ERC, Lendület program); támogassa a fiatal kutatógeneráció mobilitását: külföldi kutatók hazai kutatásokba való bevonását és külföldről hazatérő fiatal kutatók bekapcsolódását a hazai kutatóhelyek munkájába.