Two-day international conference 21–22 March 2018, Keble College, Oxford.

Book by 1 January 2018 for ‘early bird’ rates.

Our relationship with justice is complex. Justice and the systems for delivering (criminal) justice are often criticised but rarely is there a credible, achievable challenge to the status quo proposed: most want to tinker around the edges. We are witnessing a global climate of mistrust and challenge to the establishment, political elites as well as justice leadership. The time is right to consider the way we do justice and what we want the justice system to achieve.

In January 2016, the European Commission activated its new mechanism to combat systemic deficiencies in the rule of law in certain Member States of the EU, the “EU Framework to strengthen the Rule of Law ”, for the first time. Its addressee is Poland, where the government is undertaking substantial changes regarding the Constitutional Tribunal, the media and several other areas of law which are of key importance to the rule of law. Since then, an uneasy dialogue on the situation in Poland has been under way between the European Commission and the Polish Government. As of December 2016, the Rule of Law Framework has reached its final stage concerning Poland without considerable results. It is currently unclear how either party will proceed. The European Commission may decide to invoke, also for the first time in its history, Article 7 TEU or resort to other measures yet to be fully explored, such as a modified version of the infringement action under Art. 258 TFEU. The Polish Government, on the other hand, appears to go ahead with the changes to the Constitutional Tribunal without any leeway for negotiation.

At this stage, it is unclear where this new pre-Article 7 mechanism may lead to. It poses many questions for EU lawyers but the domestic issues in Polish constitutional law are also very complex. To the non-Polish academic community, the latter is a particular challenge.

For these reasons, the Chair of European Law at the Faculty of Law and Administration, Warsaw University and the Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law, Heidelberg , have teamed up to bring together for the very first time experts in EU law and Polish public law to discuss the issue. Although the whole topic is politically very sensitive, we think that a legal and academic analysis is due.

What in fact do we value, is it a matter or manifestation? If we consider manifestation to be morally and legally relevant than it is more than crazy to argue that something so small as an electron has inner life and that we should radically rethink our understanding of matter. Why should we bother with truth of matter if it cannot oblige us?

Digital Divide in the Danube Region: Is it still significant in explaining ICT adoptions in eDemocracy and eGovernment? Digital Divide is traditionally seen as the old vs. young, poor vs. wealthy, less educated vs. highly educated and South-East Europeans s vs. West Europeans with the latter using internet, mobile devices etc. frequently and voluntarily whilst the former have obstacles in accessing these technologies. When looking at practical cases like the acceptance of eInvoices by governments in the Danube Region, doubts arise: German authorities do not need to accept e-invoices whilst they are mandatory in Austria and accepted in Moldova. Free WiFi is available at Hungarian and Macedonian State Railways whilst Germany struggles to introduce it on its railways. Can we still uphold the significance of the Digital Divide in the light of these phenomena? The conference aims to explore to what extent the Danube Region is digitally divided, what the driving forces of these divisions are and what factors determine them. Understanding the Digital Divide is pivotal to promote cohesion in the Danube Region and to design effective policies to enhance regional integration. The conference addresses public sector practitioners and policy makers, industry professionals and academia alike. The disciplines covered are primarily information sciences, law and administrative science, political science, sociology and economics. Conference language: English

The panel discussion is part of the Central and Eastern European eGovernment and eDemocracy Days 2017 and is open to the public. For more information on the CEE eGov and eDem Days, please visit http://eeegov.ocg.at/

A résztvevők az Európai Bizottság „Paks II”- ügyben lefolytatott eljárásának az uniós állami támogatási joggal kapcsolatos kérdéseit, továbbá a döntés energiapolitikai, gazdasági és gazdaságpolitikai, valamint környezetvédelmi jogi összefüggéseit vitatják meg. Résztvevők: Fabók Márton (energiapolitikai szakértő, Energiaklub); Kaderják Péter (igazgató, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont); Kecskés Gábor (tudományos munkatárs, MTA TK JTI); Papp Mónika (tudományos munkatárs, MTA TK JTI) Moderátor: Horváthy Balázs (MTA TK JTI) és Varju Márton (MTA TK JTI).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A logisztikai tervezés megkönnyítése érdekében az alábbi programban szereplő személyeken kívül minden résztvevőtől előzetes regisztrációt kérünk legkésőbb 2017. április 10-ig az argyelan.zsuzsa@tk.mta.hu címre.

Program

9:00 Megnyitó – Székely György, Schanda Balázs és Jakab András

Elméleti alapok – moderál: Tattay Szilárd

9:10–9:30 Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges?

9:30–9:50 Antal Attila: A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota

9:50–10:10 Farkas Ádám: A jogállamon túl a jogállam megmentésért. Gondolatok a különleges jogrend természetéről, jelentőségéről és helyéről a modern jogállamban

10:10–10:30 Fejes Erik: A különleges jogrend büntetőjogi vetületei

10:30–10:50 Mészáros Gábor: A kivételes állapot elméleti alapjai

10:50–11:20 Vita

Kávészünet (11:20–11:40)

A különleges állapot fokozatai – moderál: Patyi András

11:40–12:00 Tóth Andrea Noémi: A magyar jogrendszer lehetséges válaszreakciói egy (esetleges) terrorcselekményre

12:00–12:20 Till Szabolcs: A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei

12:20–12:40 Mirczik Ádám – Dornfeld László: A különleges jogrend alkalmazásának speciális formái

12:40–13:00 Vita

Ebédszünet (13:00–14:00)

A különleges jogrend egyes dogmatikai kérdései – moderál: Kádár Pál

14:00–14:20 Gulyás Attila: A különleges jogrend kapcsán felmerülő szervezeti kérdések

14:20–14:40 Keszely László: A különleges jogrend a védelmi igazgatás gyakorlati, jogalkalmazói szemszögéből

14:40–15:00 Sabjanics István: Ágazati-szakmai érdekek alakulása a különleges jogrendben

15:00–15:20 Schweickhardt Gotthilf: Emberi élet, egészség és vagyon, valamint a környezet védelmének megjelenése különleges jogrendi időszakok szabályozásában

15:20–15:40 Vita

Kávészünet (15:40–16:00)

Jogtörténeti kérdések – moderál: Varga Attila

16:00–16:20 Kelemen Roland: Alapjogok korlátozása az első világháborús kivételes hatalmi törvény árnyékában – különös tekintettel a sajtószabadság korlátozására

16:20– 6:40 Szabó István: Különleges jogrend a Weimari Alkotmányban (a fogalmak pontossága – az alkalmazó mérlegelési jogköre)

16:40–17:00 Tóth J. Zoltán: A rögtönbíráskodás története Magyarországon a XIX–XX. században

Nemzetközi jogi és jogösszehasonlító kitekintés – moderál: Jakab András

17:00–17:20 Ságvári Ádám: A különleges jogrend a francia jogban

17:20–17:40 Ádány Tamás: Az alapjog-korlátozások nemzetközi jogi rezsimje és a különleges jogrend

17:40–18:00 Lattmann Tamás: A háborús helyzet és a hadijog mint különleges jogrend

18:00–18:20 Vita

A DE ÁJK Államelméleti Műhelye és a Somló Bódog Társaság „A Jogtudományi gondolkodás értékelkötelezettsége” címmel rendez konferenciát 2017. április 22-én Debrecenben.  A konferencia résztvevői arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen értékelkötelezettséggel jár együtt a jogtudósi perspektíva vállalása, és miként befolyásolja e perspektíva a jogtudomány tudományos pozícióját.

The Programme is characterised by a common interdisciplinary approach to the themes of protection of the individual person in modern society, in the following areas:

private law;

comparative private law;

european and comparative public law;

constitutional and public law;

theory of law;

criminal law.

The Programme requires attending of 120 course hours in the 1st year and attending of at least 80 course hours in the 2nd year, in addition to the seminars and events organised as part of the PhD, as well as active participation in the ongoing research activities at the School, at least one project at year for each year of course. At 1st year, students are also required to publish at least one original scientific essay; at 2nd year at least two. Part of the courses are run in English, the other part in Italian.

A Közép-európai Egyetem rendelkezik Magyarországon a legnagyobb és legszínvonalasabb idegen nyelvű könyvtárral: bőséges kézikönyv- és szakkönyvállományán kívül rendkívül gazdag a folyóirat-gyűjteménye, mely szinte teljesen lefedi a régió folyóirat-választékát, valamint komoly adatbázisokhoz való hozzáférést tesz lehetővé. Intézetünk számára különösen fontos az önálló jogtudományi könyvtári részleg. Ennek a könyvtári anyagnak a hiányát jelenleg egyetlen magyarországi intézmény sem tudná pótolni.

A CEU olyan kiemelkedő színvonalat képvisel, amely a nemzetközi egyetemi rangsorokban is a vezető egyetemek közé helyezi (például a politikatudomány területén), ami a magyar egyetemi oktatásra és a társadalomtudományi, benne a jogtudományi kutatásokra is nagyon erőteljes pozitív húzóhatást gyakorol.

Nincs kétségünk afelől, hogy a régió számos országa szívesen befogadná a CEU-t, anyagi, presztízs- és egyéb szempontokat is figyelembe véve. Mi azonban azon a veszteségen túl, amit ez személyes kutatómunkánkban jelentene, a hazánk iránt érzett felelősségtől hajtva is sajnálatosnak tartanánk, ha azt a kapacitást és pozitív hatást, amelyet a CEU ittléte jelent, nem Magyarország élvezhetné.