The Faculty of Law at the University of Szeged hosts this year's conference in downtown Szeged. CICL – a joint venture involving the University of Turku Faculty of Law (Finland), UEF Law School (Finland), the University of Louisville Law School (USA), Michigan State University College of Law (USA), Texas A&M University School of Law (USA) and IPR University Center – explores legal issues involving intellectual property law, communications law, and issues related to the intersection of the two.

The organizers of CICL 2017 invite papers on the theme

Innovation, Communication and IP in a Versatile Age: Need for Balance or Rebalance?

Intellectual property law has faced countless challenges since the emergence of digital technologies and information society. Rightholders, international intermediaries, social media and end-users have all developed new business models that hypnotize us with the possibility of unlimited and immediate access to, sharing as well as creation of content. Linking, streaming and smart technologies as well as technological and legal reactions to them (e.g. geo-blocking, ancillary rights of news publishers, right to be forgotten etc.) globally test the boundaries of a predictable IP regime. Foreseeing the future of supply and demand of content is hard, if not impossible. Notwithstanding law should be ready to manage such challenges. Is the current legal framework ready to meet that demand? Do the doctrines and concepts (e.g. making available to the public, L&Es), as well as methods of law enforcement (safe harbors, injunctions, statutory damages etc.) fit the digital age? Has the formerly envisioned balance of IP rights and social interests been overturned? Is overprotection or under-protection the case today? Information and communications technologies are wide spread, and fundamental rights are also well-publicized. Is the importance of IP protection similarly well-perceived and known? Should IP literacy be strengthened in order to strike a balance of exclusive rights and L&Es? How shall people be educated for supporting the creative minds behind protectable subject matter? Whose task is it to teach that?

We invite papers on legal issues relating to

1) innovations law, e.g. 3D printing; digital patents; future of content supply and consumption; intermediaries; social media; UGC; digital preservation of cultural heritage by public institutions and private entities; digital single market (DSM);

2) communications law, e.g. geo-blocking; ancillary right of news publishers; linking; streaming; right to be forgotten; image rights;

3) doctrinal revival, e.g. rights vs. limitations & exceptions; safe harbors vs. liability of intermediaries; law enforcement;

4) IP literacy, e.g. formal and informal education of IP (classrooms v. blogosphere); public and private projects; awareness of IP rights in developed and developing countries.

Abstracts are reviewed by the consortium on a rolling-basis. Submit your abstract for consideration by March 31, 2017 to Prof. Péter Mezei at cicl2017@juris.u-szeged.hu.

Az Intézet aktuális és a szélesebb közvélemény érdeklődését is felkeltő témakörökben tudományos igényességgel feldolgozott, rövid, könnyen érthető posztokat kíván közzétenni – magyar és világnyelveken. A JTI küldetésének megfelelően olyan írásokat fogadunk be, amelyek nemcsak az adott hír, jogszabály vagy bírósági ítélet puszta ismertetését tartalmazzák, hanem azok gyors, összefogott és pártatlan értékelését is.

Ambíciónk az, hogy a magyar jogtudomány egészére kiterjedően megkerülhetetlen platformot hozzunk létre mind az elméleti, mind a gyakorlati jogászi hivatást űzők számára. A szerkesztőség a honlapon korábban közzétett blogposztokra adott választ, reakciót is közzé kíván tenni, ezzel is hozzájárulva a jogi vitakultúra fejlődéséhez.

További információk elérhetők a blog szerzői útmutatójában.

A bejegyzések kéziratát a jtiblog@tk.mta.hu, illetve a szilagyi.emese@tk.mta.hu címre várjuk.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy témajavaslatokat vagy elkészült bejegyzéseket visszautasítson.

A 2015 óta megváltozott magyar menekültpolitikát korábban is kritizálták.

A magyar kormány újabb reformtervezete visszaállítaná a menedékkérők idegenrendészeti őrizetét, melyekre a határ menti zárt táborokban kerülne sor a kérelmek elbírálásáig.

A terv egyértelműen ellentétes az EJEB esetjogával és az uniós menekültügyi jogszabályokkal, azonban a kormány utóbbiak felülbírálására számít.

Akötet a versenyjog szerteágazó jogági kapcsolatait kívánja bemutatni a versenyjoggal ismerkedő olyan olvasók számára, akik már találkoztak a versenyjog magvához tartozó versenykorlátozó megállapodások jogával és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés szabályaival. Néhány jogterület, amellyel a versenyjog izgalmas interakcióba kerülhet: adatvédelem, közbeszerzés, szellemi tulajdon, emberi jogok, alkotmányjog, polgári jog, büntetőjog. Ezek közül számos jogterületi vonatkozás az utóbbi időben kifejezetten a versenyjog homlokterébe került és intenzív diskurzust váltott, illetve vált ki a szakma képviselői körében Európa- és világszerte. Sőt azt lehet mondani, hogy a  versenyjoggal kapcsolatos legizgalmasabb kérdések manapság a jogági vonatkozások kapcsán merülnek fel. Elegendő, ha csak a tisztességes eljárásra, a technológiafejlődésre és a magánjogi jogérvényesítésre gondolunk. Az ezekkel kapcsolatos jogkérdéseket mutatja be a kötet, és azt, hogy miként zajlik szemünk előtt továbbra is a versenyjog fejlődése és ezzel együtt járó terjeszkedése, amely jelzi e viszonylag fiatal jogterület jelentőségének további erősödését.

Az ELTE ÁJK jubileumi konferenciasorozatának 2017. március 9-i programja a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék rendezésében.

Program

10.00–12.30: Délelőtti ülés

• Dékáni köszöntő (Menyhárd Attila dékán)
• Hamza Gábor (ELTE): Magyar jogtudósok és a brazil magánjogi kodifikáció
• Jakab Éva (SZTE): A hibás teljesítés dogmatikai útvesztői
• Földi András (ELTE): A Draft Common Frame of Reference és a római jogi tradíció
• Szabó Béla (DE): Egy „feltalált” pactumtól egy utaló szabályig – A zálogtárgy használata szabályainak történeti színeváltozásai
• Pókecz Kovács Attila (PTE): A kivitelezési szerződés szabályozása az új Ptk.-ban –a római építési szerződési praxis fényében
• Sándor István (ELTE): A fiducia cum amico jogi konstrukciójának továbbélése napjaink bizalmi vagyonkezelési modelljeiben

12.00–12.30 Vita

12:30–14.00: Szünet

14.0016.30: Délutáni ülés

• Boóc Ádám (KRE): Római jogi elemek az új magyar Ptk. öröklési jogi szabályaiban – kitekintéssel a gyakorlat várható alakulására
• Siklósi Iván (ELTE): A jogügylet fogalmának történetéhez és jelentőségéhez dióhéjban
• Jusztinger János (PTE): Tulajdonátruházás adásvétel alapján az új Ptk.-ban és az antik római jogi kazuisztika
• Kelemen Miklós (ELTE): Hivatalvásárlás vagy korrupció? A suffragium útján történő hivatalszerzés magánjogi vonatkozásai
• Rigó Balázs (ELTE): A római történelem mint legitimációs eszköz a kora újkori angol politikai gondolkodásban
• Csizmazia Norbert (ELTE): Quibus modis constituitur ususfructus? – Haszonélvezet alapítása a római jogban és a mai magyar bírói gyakorlatban

16.00–16.30 Vita

A részvételi szándékot legkésőbb 2017. március 16-ig kell jelezni az alábbi linken: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSf-2ZRKH3F5ytLO1YaUa70y118xRmOu-qOHO92K4Z8-fWi2Iw/viewform

A konferencia a Miskolci Egyetem Jogtörténeti és Jogelméleti Intézete és az MTA Miskolci Területi Bizottságának Jogtörténeti és Jogelméleti Munkabizottsága szervezésében, a miskolci egyetemi szintű jogászképzés 35. jubileumi tanévének alkalmából kerül megrendezésre. A rendezvényen 15 történelmi perről hallhatunk előadást  az ókortól az újkorig.

A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A logisztikai tervezés megkönnyítése érdekében az alábbi programban szereplő személyeken kívül minden résztvevőtől előzetes regisztrációt kérünk legkésőbb 2017. április 10-ig az argyelan.zsuzsa@tk.mta.hu címre.

Program

9:00 Megnyitó – Székely György, Schanda Balázs és Jakab András

Elméleti alapok – moderál: Tattay Szilárd

9:10–9:30 Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges?

9:30–9:50 Antal Attila: A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota

9:50–10:10 Farkas Ádám: A jogállamon túl a jogállam megmentésért. Gondolatok a különleges jogrend természetéről, jelentőségéről és helyéről a modern jogállamban

10:10–10:30 Fejes Erik: A különleges jogrend büntetőjogi vetületei

10:30–10:50 Mészáros Gábor: A kivételes állapot elméleti alapjai

10:50–11:20 Vita

Kávészünet (11:20–11:40)

A különleges állapot fokozatai – moderál: Patyi András

11:40–12:00 Tóth Andrea Noémi: A magyar jogrendszer lehetséges válaszreakciói egy (esetleges) terrorcselekményre

12:00–12:20 Till Szabolcs: A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei

12:20–12:40 Mirczik Ádám – Dornfeld László: A különleges jogrend alkalmazásának speciális formái

12:40–13:00 Vita

Ebédszünet (13:00–14:00)

A különleges jogrend egyes dogmatikai kérdései – moderál: Kádár Pál

14:00–14:20 Gulyás Attila: A különleges jogrend kapcsán felmerülő szervezeti kérdések

14:20–14:40 Keszely László: A különleges jogrend a védelmi igazgatás gyakorlati, jogalkalmazói szemszögéből

14:40–15:00 Sabjanics István: Ágazati-szakmai érdekek alakulása a különleges jogrendben

15:00–15:20 Schweickhardt Gotthilf: Emberi élet, egészség és vagyon, valamint a környezet védelmének megjelenése különleges jogrendi időszakok szabályozásában

15:20–15:40 Vita

Kávészünet (15:40–16:00)

Jogtörténeti kérdések – moderál: Varga Attila

16:00–16:20 Kelemen Roland: Alapjogok korlátozása az első világháborús kivételes hatalmi törvény árnyékában – különös tekintettel a sajtószabadság korlátozására

16:20– 6:40 Szabó István: Különleges jogrend a Weimari Alkotmányban (a fogalmak pontossága – az alkalmazó mérlegelési jogköre)

16:40–17:00 Tóth J. Zoltán: A rögtönbíráskodás története Magyarországon a XIX–XX. században

Nemzetközi jogi és jogösszehasonlító kitekintés – moderál: Jakab András

17:00–17:20 Ságvári Ádám: A különleges jogrend a francia jogban

17:20–17:40 Ádány Tamás: Az alapjog-korlátozások nemzetközi jogi rezsimje és a különleges jogrend

17:40–18:00 Lattmann Tamás: A háborús helyzet és a hadijog mint különleges jogrend

18:00–18:20 Vita

Opponens: Szente Zoltán.

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

A Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díj átadása és a díjazottak előadásai.

Burai Petra: Facing and Overcoming the Limitations of Anti-corruption Legislation

Farkas Krisztina: Az eljárás gyorsításának lehetőségei a német, a svájci és az olasz büntető igazságszolgáltatásban

European Journalism in the Digital Age (EJDA) is a unique training program designed to give journalists, activists and everyone involved in the field of publishing in the public interest the tools they need to understand the myriad challenges arising from the digital revolution and from illiberal rollbacks.

The Center for Media, Data, and Society at the Central European University, in Budapest, is announcing an open call for candidates for this certificate-based legal training program for journalists, civil society advocates and media lawyers in Central and Southeastern Europe. The EJDA is a unique ‘hybrid’-style online and offline course that focuses on providing participants with the fundamentals of media and freedom of expression law in the digital age and practical solutions for combatting threats from litigants, hackers, and hostile governments.

The course features an intensive two-day workshop in Belgrade on the weekend of May 20-21, 2017, followed by nine weeks of top-level online instruction.

A Lendület-HPOPs Kutatócsoport közzétette a gazdasági tevékenyég magyarországi jogi környezetéről szóló szakértői jelentését

A Lendület-HPOPs Kutatócsoport közzétette jogász szakértői jelentését a gazdasági tevékenység végzésének jogi szabályozási környezetéről Magyarországon. A jelentés általában és szektorokra lebontva vizsgálta – alapvetően a törvényi szabályozás szintjén – a jogi szabályozási környezet minőségét, annak pozitívumait és hiányosságait. Értékelésének alapját az Európai Unió jogából eredő kötelezettségek jelentették, így a jelentés elsősorban a magyar piachoz való hozzáférés, az egyenlő piaci esélyek biztosítása, valamint a diszkrimináció tilalma követelményeinek érvényesülésére koncentrált. Az egyes szektorok átvilágításának eredményeképpen a jelentés jól átlátható rendszerben azonosítja a piacra lépes releváns korlátait, az egyenlő piaci esélyek fennállását biztosító szabályokat, a gazdasági tevékenység végzésének jelentősebb jogszabályi korlátozásait, az állami szerepvállalás mértékét és formáit, valamint a kapcsolódó adminisztratív környezet fontosabb jellemzőit. A jelentés elektronikus formátumban a következő címen érhető el: http://hpops.tk.mta.hu/atvilagitas

A Polgári Jog folyóirat pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára a lap Jogesetelemzés rovatában való publikálásra. A pályázónak egy szabadon választott, polgári jogi szempontból releváns témát vizsgáló jogerős vagy felülvizsgálati eljárásban született ítéletet vagy alkotmánybírósági határozatot kell bemutatnia 20–50000 karakterben. A sikeres tanulmányok lektorálást és szerkesztést követően megjelennek a lapban, és a szerzőket a Wolters Kluwer Kft. értékes könyvcsomaggal jutalmazza. A pályázatok benyújtási határideje 2017. május 7., eredményhirdetés 2017. június 9-ig.

A pályázatról részletes információ itt érhető el: http://wolterskluwer.hu/wp-content/uploads/2017/02/wolterskluwer.hu_palyazati_felhivas_polgari-jog.pdf

A Wolters Kluwer által 2016 januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: Csehi Zoltán, Gárdos Péter, Kisfaludi András és Parlagi Mátyás. A februári számban Csöndes Mónika tanulmánya elemzi az előreláthatósági korlát szabályát, Molnár Hella jogesetelemzése pedig a nagykorú személyek cselekvőképességét részlegesen korlátozó hatállyal történő gondnokság alá helyezésének gyakorlatát vizsgálja.

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról részletes információk a következő címen érhetők el: https://wolterskluwer.hu/szerzoknek/polgari-jog/