A nemzetközi politikatudományban több mint egy évtizede kezdtek „populista korszellemről” beszélni, és azóta a populizmus tanulmányozása az egyik legdinamikusabban növekvő kutatási területté vált. A populizmust értelmezték, mint sajátos kommunikációt, mint politikai stratégiát és mint ideológiát. A populizmus kutatása figyelmet fordít a politikai vezetők szerepére, hiszen bár alapvetően elitellenes jelenségről van szó, a populista mozgalmak élén tipikusan karizmatikus vezetők állnak, akik – paradox módon – maguk is inkább az elit részének, mintsem eliten kívülinek tekinthetők. A populista pártok és mozgalmak tanulmányozásával párhuzamosan fókuszba kerültek a radikalizmus és a radikalizálódás jelenségei is, ugyanis, bár a populizmus és a radikalizmus közé semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni, Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben többnyire a radikális jobboldalhoz kötötték a populizmust. Az utóbbi évek dél-európai fejleményei ugyanakkor a baloldali populizmusra problematikájára is ráirányították a figyelmet. A populisták továbbá a mai liberális demokráciák kritikusai – miközben a populizmus alapvetően demokratikus jelenség, sőt egyes értelmezések szerint a demokrácia lényegét jeleníti meg. Kérdés tehát, hogy a populizmus a politikai rendszert is átalakítja, vagy csupán egy „kiigazításnak” tekinthető a modern demokráciák történetében. Ugyancsak kérdés, hogy a populizmus mit jelent a kormányzás, avagy a közpolitika-csinálás vonatkozásában. Van-e populista kormányzás, vannak-e populista közpolitikák és ha igen, ezek hogyan határozhatóak meg? Pártok, politikusok, mozgalmak, ideológiák, kommunikáció; politikai rendszer és intézmények; kormányzás és közpolitikák; történeti vonatkozások és aktuálpolitikai fejlemények; elméleti és empirikus elemzések; normatív és leíró perspektívák – a populizmus kutatása érinti a politikatudomány számos területét és megközelítését.

A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlésének cím- és témaválasztásával reflektálni kívánunk a hazai és a nemzetközi politika egyes friss fejleményeire is, miközben úgy véljük, a téma gazdagsága lehetőséget biztosít a hazai politológiai kutatások széles körének bemutatására. Ugyanakkor a tematikus fókusz mellett meg kívánjuk őrizni a vándorgyűlések seregszemle jellegét, így az egyes szekciók témájának megfelelően a populizmushoz szorosan nem kapcsolódó kutatási eredmények bemutatására is mód nyílik. A konferencia nyelve: magyar és angol.

Keynote speaker: Cas Mudde Cas Mudde politológus, a populizmus témájának elismert nemzetközi szakértője. Jelenleg a University of Georgia School of Public and International Affairs oktatója, az ECPR Standing Group on Extremism & Democracy társalapítója és az IPSA Standing Group on Extremism & Democracy elnökségi tagja. Legújabb kötetei:  On Extremism and Democracy in Europe. London: Routledge, 2016; Populism: A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford, 2017 (Cristobal Rovira Kaltwasserrel).

Jelentkezési határidők:

- szekció-javaslattal 2017. február 28-ig lehet jelentkezni Boda Zsoltnál, a konferencia szakmai igazgatójánál (boda.zsolt@tk.mta.hu). Felhívjuk a figyelmet, hogy szekcióvezető kizárólag a Magyar Politikatudományi Társaság tagja lehet.

- az előadók 2017. március 31-ig jelentkezhetnek a tervezett előadás összefoglalójával (absztraktjával) a választott szekció vezetőjénél. Kérjük, hogy a szekcióvezetőkhöz küldendő jelentkezéskor az email tárgyában a Vándorgyűlés 2017 cím legyen feltüntetve!

A Jogtudományi Intézet blogja folyamatosan várja a bejegyzéseket. Az Intézet aktuális és a szélesebb közvélemény érdeklődését is felkeltő témakörökben tudományos igényességgel feldolgozott, rövid, könnyen érthető posztokat kíván közzétenni – magyar és világnyelveken. A JTI küldetésének megfelelően olyan írásokat fogadunk be, amelyek nemcsak az adott hír, jogszabály vagy bírósági ítélet puszta ismertetését tartalmazzák, hanem azok gyors, összefogott és pártatlan értékelését is. Ambíciónk az, hogy a magyar jogtudomány egészére kiterjedően megkerülhetetlen platformot hozzunk létre mind az elméleti, mind a gyakorlati jogászi hivatást űzők számára. A szerkesztőség a honlapon korábban közzétett blogposztokra adott választ, reakciót is közzé kíván tenni, ezzel is hozzájárulva a jogi vitakultúra fejlődéséhez. További információk elérhetők a blog szerzői útmutatójában.

A bejegyzések kéziratát a jtiblog@tk.mta.hu, illetve a szilagyi.emese@tk.mta.hu címre várjuk. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy témajavaslatokat vagy elkészült bejegyzéseket visszautasítson.

Meghívó

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság néhány napja nyilvánosságra hozott határozata kimondja, hogy a Miskolcon működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház megvalósította a zaklatás tényállását, illetve megsértette az egyenlő bánásmód követelményét egy nővel szemben, akit gyermeke világrahozatala során a kórház két dolgozója roma származására utaló, illetve emberi méltóságát sértő megjegyzésekkel illetett.

Of course, we know better than to be shooting at each other; but the post-23 June relationship between the United Kingdom and the European Union is woefully bellicose, and increasingly so. In tone and mood, diplomatic niceties are barely maintained and in content positions seem to be hardening. I am mostly concerned with attitudes and positions of and within the Union and its 27 remaining Member States. Handling Brexit cannot be dissociated from the handling of the broader challenges facing the Union. I will readily accept that the UK leadership bears considerable responsibility for the bellicosity and the escalating lawfare. But the inequality of arms so strikingly favours the Union that its attitude and policies can afford a certain magnanimous disregard of ongoing British provocations.

Peschka Vilmos a magyar jogtudomány II. világháborút követő évtizedeinek egyik legnagyobb hatású alakja. Munkássága alapvetően befolyásolja a jog elméleti megközelítése kapcsán követett hazai gondolkodást. Peschka folytatható elméleti és módszertani hagyatéka sok szempontból ma is támaszként szolgálhat, mégpedig azért, mert hagyomány, recepció és kreativitás egysége érvényesült szemléletmódjában.

Ügyvédi hivatás és pro bono tevékenység – nemzetközi és hazai szereplők

Előadók:
Prof. Dr. Farkas Ákos, dékán – Miskolci Egyetem ÁJK
Dr. Sahin-Tóth Balázs, vezető ügyvéd – Lengyel Allen & Overy Ügyvédi Iroda/PILnet Alapítvány
Dr. Szabó Dániel, jogtanácsos – Hewlett Packard
Böngyikné dr. Sós-Tóth Adrienn, szakterületi koordinátor – Igazságügyi Minisztérium
Torma Judit, ügyvédháló-koordinátor – Társaság a Szabadságjogokért
Dr. Bieber Ivóna, jogi előadó – Magyar Helsinki Bizottság

13.00 órától Kerekasztal a jogi tanácsadással kapcsolatos felelősségi kérdésekről.

Résztvevői:

Dr. Gaál Nóra, ügyvéd – Az Év Pro Bono Ügyvédje, 2013
Dr. Hegyi Szabolcs, egyetemi docens – ME, Jogi Tanácsadó és Jogklinika Központ elnöke
Dr. Hronszky Regina, ügyvéd – Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referense
Dr. Rácz Zoltán, ügyvéd, egyetemi docens – B.-A.-Z. Megyei Ügyvédi Kamara,
Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság elnöke

Meghívó Tóth András tanszékvezető, egyetemi docens (KRE-ÁJK), a GVH elnökhelyettese a Versenytanács elnöke: Versenyjog és határterületei. A versenyszabályozás jogági kapcsolatai c. HVG-Orac által kiadott könyvének bemutatójára.

A könyvet bemutatja: Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke.

Köszöntőt mond: Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

Regisztráció: 15.30-tól.

Kérjük, részvételi szándékát 2017. február 22-ig szíveskedjék jelezni a rendezveny@gvh.hu e-mail címre.

Program 9:00 Megnyitó – Székely György, Schanda Balázs és Jakab András

Elméleti alapok – moderál: Tattay Szilárd

9:10–9:30 Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges?

9:30–9:50 Antal Attila: A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota

9:50–10:10 Farkas Ádám: A jogállamon túl a jogállam megmentésért. Gondolatok a különleges jogrend természetéről, jelentőségéről és helyéről a modern jogállamban

10:10–10:30 Fejes Erik: A különleges jogrend büntetőjogi vetületei

10:30–10:50 Mészáros Gábor: A kivételes állapot elméleti alapjai

10:50–11:20 Vita

Kávészünet (11:20–11:40)

A különleges állapot fokozatai – moderál: Patyi András

11:40–12:00 Tóth Andrea Noémi: A magyar jogrendszer lehetséges válaszreakciói egy (esetleges) terrorcselekményre

12:00–12:20 Till Szabolcs: A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei

12:20–12:40 Mirczik Ádám – Dornfeld László: A különleges jogrend alkalmazásának speciális formái

12:40–13:00 Vita

Ebédszünet (13:00–14:00)

A különleges jogrend egyes dogmatikai kérdései – moderál: Kádár Pál

14:00–14:20 Gulyás Attila: A különleges jogrend kapcsán felmerülő szervezeti kérdések

14:20–14:40 Keszely László: A különleges jogrend a védelmi igazgatás gyakorlati, jogalkalmazói szemszögéből

14:40–15:00 Sabjanics István: Ágazati-szakmai érdekek alakulása a különleges jogrendben

15:00–15:20 Schweickhardt Gotthilf: Emberi élet, egészség és vagyon, valamint a környezet védelmének megjelenése különleges jogrendi időszakok szabályozásában

15:20–15:40 Vita

Kávészünet (15:40–16:00)

Jogtörténeti kérdések – moderál: Varga Attila

16:00–16:20 Kelemen Roland: Alapjogok korlátozása az első világháborús kivételes hatalmi törvény árnyékában – különös tekintettel a sajtószabadság korlátozására

16:20– 6:40 Szabó István: Különleges jogrend a Weimari Alkotmányban (a fogalmak pontossága – az alkalmazó mérlegelési jogköre)

16:40–17:00 Tóth J. Zoltán: A rögtönbíráskodás története Magyarországon a XIX–XX. században

Nemzetközi jogi és jogösszehasonlító kitekintés – moderál: Jakab András

17:00–17:20 Ságvári Ádám: A különleges jogrend a francia jogban

17:20–17:40 Ádány Tamás: Az alapjog-korlátozások nemzetközi jogi rezsimje és a különleges jogrend

17:40–18:00 Lattmann Tamás: A háborús helyzet és a hadijog mint különleges jogrend

18:00–18:20 Vita

Tattay Levente egyetemi tanár: „Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban” c. könyvének bemutatójára és az azt követő állófogadásra.

Köszöntőt mond:

Prof. Bándi Gyula prodékán, a Doktori Iskola vezetője

A könyvet bemutatja:  

Milassin László, egyetemi docens és Pintz György, szabadalmi ügyvivő

Moderátor: Pogácsás Anett, tudományos segédmunkatárs

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tisztelettel meghívja Önt és barátait egy borkóstolóval egybekötött könyvbemutatóra.

Program

Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia
Bemutatják: Bíró Judit tanszékvezető habilitált egyetemi docens és Hack Péter tanszékvezető habilitált egyetemi docens

Kisfaludi András (szerk.): Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozásának elméleti alapjairól
Bemutatja: Sándor István habilitált egyetemi docens

Bányai Ferenc – Nagypál Szabolcs (szerk.): Közvetítés és vitarendezés a jogi és a vallási kultúrákban
Bemutatja: Kovács Ábrahám egyetemi docens, a Magyar Vallástudományi Társaság főtitkára

Martin Ahrens – Volker Lipp – István Varga (Hrsg.): Grundrechte im Zivilprozess
Bemutatja: Harsági Viktória tanszékvezető egyetemi tanár

Hamza Gábor: Magyar jogtudósok IV-V.
Bemutatja: Deli Gergely egyetemi docens

Sándor István (szerk.): Business Law In Hungary
Bemutatja: Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár

Die EMRK hat auf die österreichische Rechtsordnung bedeutenden Einfluss, sie hat Verfassungsrang und determiniert die innenstaatliche Rechtsprechung weitestgehend. Die Fragen der Auslegung und Anwendung der EMRK kommen vor den österreichischen Gerichten oft vor. Professor Katharina Pabel ist eine international anerkannte Expertin dieser Entwicklung, und Autorin des gemeinsam mit Christoph Grabenwarter verfassten Lehrbuchs zur Europäischen Menschenrechtskonvention und Mitherausgeber der Internationalen Kommentar zur Europäischen Menschenrechtskonvention.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Általános Közigazgatási Jogi Intézete az Université de Nantes-al, a Magyarországi Francia Nagykövetséggel, a Budapesti Francia Intézettel és a Városfejlesztés Zrt-vel együttműködve konferenciát rendez.

Városaink belső városrészeinek vonzóvá tétele a fenntartható urbanizáció egyik legfontosabb kihívása. Megválaszolása elválaszthatatlanul összefonódik építészeti és városi örökségünk megőrzésével. Műemlékeinktől a város arculatát meghatározó jellegzetes építészeti együttesekig terjedő építészeti örökségünk integrált védelme nem csak nehéz és összetett feladat, hanem a helyi fejlődés lehetséges motorja is. Az, hogy be tudja-e tölteni a húzóerő szerepét, alapvetően azon múlik, sikerül-e a településfejlesztés és az értékvédelem szempontjait összehangolni, és a közösség építő tevékenységének szolgálatába állítani. Ezért döntő jelentőségű városaink sorsának alakulása szempontjából a műemlékek és az építészeti örökség védelme, valamint a szabályozáson és a közszféra építési beavatkozásán alapuló - operatív - városrendezés-városfejlesztés eszköztára. Hatékony és rendeltetésszerű használata nagymértékben elősegítheti, hogy építészeti örökségünk olyan városi szövetbe integrálódjon, amely a dinamikusan fejlődő városi élet anyagi hordozója, és ezáltal városaink fenntartható fejlődésének biztosítéka. A szinkrontolmácsolással megrendezésre kerülő francia-magyar konferencia ennek érdekében nyújt bepillantást az építészeti örökség védelmének legkorszerűbb franciaországi és magyarországi szabályozási eszközeibe, a hazai tapasztalatokba, a 2014-2020-as fejlesztési időszak körvonalazódó gyakorlati eredményeibe és a 2020 utáni perspektívákba, valamint a Franciaországban és Magyarországon egyaránt bevált, operatív városfejlesztési eszköztárba. Az előadók a téma elismert képviselői. A konferencia különösen hasznos lehet a közszféra döntéshozói, örökségvédelmi valamint településfejlesztési tervezéssel és megvalósítással foglalkozó szakemberei számára.

A magyar villamos energia-rendszer jövőbeli pályájának modellezése fontos feladat. A most működő nagyerőművek többsége 2035-ig eléri élettartalma végét. Paks I 2037-es bezárása, illetve az atomerőmű tervezett bővítése további új elemet jelent a rendszerben.

Az ösztöndíjprogram elsődlegesen doktoranduszokat és fiatal tudósokat kíván megszólítani, célja a közép- és kelet-európai demokráciák erősítése. Az ösztöndíj keretein belül a hallgatóknak lehetősége nyílik a PRuF intézetben egy saját demokráciakutatási projektet megvalósítani, mindemellett egy három hónapos szakmai gyakorlaton keresztül betekintést nyernek a tartományi parlament és képviselői munkájába.

Legkorábban 2017 nyarától három új ösztöndíj válik elérhetővé, az ösztöndíjas időszak tényleges kezdetének meghatározása a jelölttel közösen történik. Jelentkezési határidő: 2017. március 31.

Elsődlegesen magasan képzett, kiemelkedő tanulmányi átlaggal rendelkező hallgatókat várnak az alábbi területekről: jogtudomány, politikatudomány, szociológia. Az ösztöndíj további előfeltétele a sikeres záróvizsga, amellyel a hallgatónak legkésőbb az ösztöndíj kezdetkor rendelkeznie kell. A hallgató kutatási célja hozzá kell, hogy járuljon a származási ország hosszú távú demokráciafejlődéséhez. A jelentkezés során a tanulmányi eredményeken kívül két ajánlólevelet is figyelembe vesznek, az ösztöndíj további felvétele a felsőfokú német nyelvtudás és ennek igazolása. A jelentkező hallgatók maximális életkora 32 év lehet.

19-30 June 2017.

3-14 July 2017.