Location: Sapientia Hungarian University of Transylvania, Department of Law, in the beautiful historical town of Cluj-Napoca, Romania.

Date: September 29, 2017.

Submissions are cordially invited for the conference "Post-Communist Restitution of Nationalized Property", an international scholarly conference devoted to the problems and present status of the restitution process of properties confiscated by the communist dictatorial regimes. The goal of this conference is to provide a forum where legal scholars and practitioners from Central and Eastern Europe gather together to present and discuss issues relevant to post-communist restitution of nationalized property from various perspectives. We welcome both theoretical and empirical submissions. Junior scholars are particularly encouraged to participate. The presentation proposals should include the name and contact information of the presenter and an abstract of the presentation (500 words maximum).

The proposed panels are:

- Legal History of Communist Nationalizations

- Restitution of Nationalized Church Property

- Restitution of Movable Property

- Restitution of Agricultural Lands

- Restitution of Residential Property

- Restitution of Industrial Property

- Compensation Mechanisms

Disability practitioner and scholar Stephen Rosenbaum proposes a radical change in the United States administrative adversarial adjudicatory process for resolution of special education disputes between educators and students with disabilities, looking for inspiration in part to Canada and the Commonwealth’s use of an inquisitorial approach. Adversarial adjudication has had many critics over the years. Typically, the dispute is over whether students are receiving an appropriate array of instructional interventions and services. The author’s blueprint calls for replacing the due process hearing with another model. Under current law, the hearing is usually conducted by an administrative jurist in which the parties present evidence, expert testimony and argument, if the parents and administrators have been unable to resolve their disagreement at a school-based team meeting, mediation or some other informal conference. In Rosenbaum’s proposal, disagreements would instead be reviewed by a special master whose expertise is in education or disability rather than law. Through a process of problem-solving or “active adjudication,” the master would attempt to quickly resolve the dispute by holding a conference, conducting a hearing or brief investigation, receiving more documents, consulting with experts or corresponding in some other mode with the parties. The master’s determination would be subject to judicial review in limited circumstances. (A version of this paper was delivered at a symposium at the University of California, Exploring Law, Disability and the Challenge of Equality in Canada and the United States (5 December 2014)).

A kötetet bemutatja: Hack Péter, habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK).

Előadást tart: Bárd Károly, a CEU professzora, valamint Tóth Mihály, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professzora.

Opponensek: Balogh Lídia és Kádár András Kristóf (ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

2017. január elseje óta öt éve hatályos Magyarország Alaptörvénye, alkalmazásának előkészítése azonban már hatályba lépése előtt, 2011-ben megkezdődött. Egy új alkotmány szükségképpen hatást gyakorol a jogrendszerre. Ahogy a rendszerváltó alkotmányozás eredményei az 1990-es évek első felétől magukkal hozták a jogági alkotmányosodást („alkotmányos büntetőjog”, „alkotmányos polgári jog” stb.), úgy az Alaptörvény is változásokat idézett elő a szakjogági szabályozásban és bírói gyakorlatban. A kari kutatási program az alkotmányjogon túli változásokat és komplex hatásokat térképezni fel. A kutatást orientáló kérdések az alábbiak:

A vizsgált jogterület / jogintézmény szabályozását illetően az utóbbi fél évtizedben történtek-e lényegi változások?

Az azonosított változás pozitív vagy negatív irányú?

A változás közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll az Alaptörvénnyel?

Befolyásolta-e az adott jogterület jogalkalmazói gyakorlatát akár közvetlen, akár közvetett módon (pl. alkotmánybírósági döntések hatására) az Alaptörvény? 

Változtak-e az alkotmányos követelmények az Alaptörvény előtti követelményrendszerhez viszonyítva adott jogterületen / jogintézményt illetően?

A kutatási eredményeket 2017. február 16-án műhelykonferencián mutatjuk be, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Részvételi szándékát kérjük, február 12-ig jelezze a konferencia@ajk.elte.hu e-mail címen.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tisztelettel meghívja Önt és barátait egy borkóstolóval egybekötött könyvbemutatóra.

Program

Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia
Bemutatják: Bíró Judit tanszékvezető habilitált egyetemi docens és Hack Péter tanszékvezető habilitált egyetemi docens

Kisfaludi András (szerk.): Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozásának elméleti alapjairól
Bemutatja: Sándor István habilitált egyetemi docens

Bányai Ferenc – Nagypál Szabolcs (szerk.): Közvetítés és vitarendezés a jogi és a vallási kultúrákban
Bemutatja: Kovács Ábrahám egyetemi docens, a Magyar Vallástudományi Társaság főtitkára

Martin Ahrens – Volker Lipp – István Varga (Hrsg.): Grundrechte im Zivilprozess
Bemutatja: Harsági Viktória tanszékvezető egyetemi tanár

Hamza Gábor: Magyar jogtudósok IV-V.
Bemutatja: Deli Gergely egyetemi docens

Sándor István (szerk.): Business Law In Hungary
Bemutatja: Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár

Opponens: Komáromi László (PPKE JÁK).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottsága Bűnügyi Tudományok Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a „A tőkepiac védelme” című tudományos ülésére.

Az ülés időpontja 2017. április 10. (hétfő) 17.00 óra

Az ülés helye: PAB Székház 7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.

Az ülés programja:

Vitaindító előadó és témája: Prof. Gál István, a PTE ÁJK Büntetőjogi és Kriminológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára: "A tőkepiac büntetőjogi védelme"

A társelőadó és témája: Prof. Zeller Gyula, a PTE KJK professzora, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese: „A tőkepiac gazdasági védelme”

További hozzászólások, vita, majd azok zárása. A téma interdiszciplináris jellegére tekintettel várjuk az összes tudományág (egyetemi kar) oktatóit, tudományos kutatóit, az érdeklődő jogalkalmazókat.

Feladatkör:

•Tudományos kutatómunka végzése az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében.

•Kutatási téma: Az Alaptörvény hatálybalépése és a közjogi intézményrendszer átalakulásának hatása az alapjogi bíráskodásra Pályázati feltételek:

•Felső korhatár 30 év (kivételes esetekben 35 év);

•Büntetlen előélet, cselekvőképesség;

•Jogtudományi (dr. jur.) diploma;

•Az angol nyelv magas szintű ismerete;

•Kutatási terv benyújtása; ​a tervnek tartalmaznia kell: a tervezett kutatás rövid összefoglalóját, a célok elméleti hátterét, a használandó módszereket és adatokat, tervezett publikációkat, valamint a megvalósítás ütemtervét három évre lebontva.

A HVG-ORAC Kiadó és a Családi Jog folyóirat szerkesztőbizottsága az Alapítvány az új Polgári Törvénykönyvért támogatása mellett – Szeibert Orsolya egyetemi docens kezdeményezésére – 2016 májusában írta ki a családjogi tanulmányírói pályázatot Weiss Emilia professzor emeritus emlékére. A 2016. november 30-ig beérkezett pályázatokat négytagú zsűri bírálta el. A zsűri elnöke Bencze Lászlóné, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke volt, tagjai pedig Sáriné Simkó Ágnes, az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének korábbi miniszteri biztosa, Kőrös András nyugalmazott kúriai tanácselnök, a Családi Jog folyóirat főszerkesztője és Szepesházi Péter, a BKKB bírája – egyetemistaként valamennyien Weiss Emilia tanítványai, később akár doktoranduszként, akár a Polgári Törvénykönyv előkészítése során közvetlen kollégaként vele kapcsolatban álló, a családjog iránt elkötelezett szakemberek.

Az ELTE ÁJK alapításának 350 éves jubileumához kapcsolódó beszélgetés-sorozatunk harmadik részében Mezey Barna rektor urat kérdeztük a Kar 1848–1945 közötti időszakával kapcsolatosan.