A Pro Futuro - A jövő nemzedékek joga (profuturo.lib.unideb.hu) folyóirat 2017. évi első lapszámába még a hónap végéig várja a kéziratokat.

Tanulmányokat, joggyakorlat-elemző írásokat és recenziókat egyaránt küldhetnek a szerkesztőség e-mail címére: profuturo@law.unideb.hu.

A lap szerkesztési elveit itt olvashatják: http://profuturo.lib.unideb.hu/sjk/197/szerzoink_figyelmebe.pdf

Örömmel tudatjuk a Tisztelt Szakmai Olvasóközönséggel, hogy az Eljárásjogi Szemle negyedik lapszáma hamarosan olvasható a lap internetes oldalán is. A szaklap elektronikus formában a www.eljarasjog.hu weboldalon érhető el, nyomtatott formában a HVG-ORAC Kiadónál megrendelhető. Reméljük, hogy széles szakmai közönség forgatja majd haszonnal az immáron egyéves folyóiratot. A második évfolyam első lapszámába továbbra is különböző műfajú írásokat várunk: tudományos szakcikkeket, jogesetek kritikai elemzését, esetlegesen recenziókat, konferencia beszámolókat. Kérjük, hogy kézirataikat 2017. február 28-ig – idegen nyelvű összefoglaló kíséretében – a következő e-mail címre küldjék el: harsagi.viktoria@jak.ppke.hu A formai követelményeket az alábbi oldalon találják: www.eljarasjog.hu/szerzoknek/ Prof. Dr. Harsági Viktória főszerkesztő

The Italian Society for Research in Comparative Law – SIRD is pleased to invite the submission of papers from young comparative scholars for the Workshop to be held on the 5th of April 2017, at the State University of Milan. The purpose of the Workshop is to highlight and promote the scholarship of younger comparatists.

Budapest, 8-9 June, 2017 The Centre for Social Sciences of the Hungarian Academy of Sciences will hold a conference on the 8-9th of June 2017 in Budapest on issues related to institutional reforms in ageing societies.

Population ageing poses important challenges for societies in general and their public finances in particular. One way to restore the financial sustainability of welfare states would be to reform welfare programmes that involve intergenerational redistribution, such as the pension system. However, pensions systems are difficult to reform as the elderly constitute an increasing proportion of the electorate. There is thus a possibility that ageing countries will continue to accumulate public debt, which shifts the burden of financing welfare-state provisions on future generations. This is problematic in an ethical sense since most accounts of intergenerational justice regard this as unjust. As an alternative to reversible policy measures countries might adopt more fundamental solutions to the problem of financial sustainability. Countries might decide to defend the interests of future generations in the constitution, might extend voting rights to children or their representatives, or adopt solutions which decrease democratic control over policy (e.g. independent pension management organization, automatic stabilizers in the pension system).

We invite papers from all related disciplines (sociology, political science, legal studies, philosophy, economics) dealing with one of the following topics (or related issues): intergenerational conflict in ageing societies, intergenerational redistribution in European welfare states, political economy of pension reform, intergenerational justice, constitutional responses to the sustainability challenge, Demeny-voting and related proposals.

Confirmed keynote speakers:

Prof. Axel Gosseries (Université Catholique de Louvain)

Prof. Rainer Grote (Max Planck Institute for Comparative Public Law, Heidelberg)

Prof. Pieter Vanhuysse (Syddansk Universitet, Odense)

Submission: Abstracts (between 300-500 words) should be submitted by 20 February 2017 to the following email address: institutional.reform@tarki.hu. Authors will be notified about acceptance of their abstract by 15 March 2017.

Local organizers: Márton Medgyesi (TARKI and HAS, Institute for Sociology), Attila Bartha (HAS, Institute for Political Science), Róbert Gál (Hungarian Demographic Research Institute), András Jakab (HAS, Institute for Legal Studies)

Az óév utolsó napjaiban megjelent a Pro Futuro 2016/2. száma.

A lapszám tartalma rovatonként:

(Jog- és államtudomány)

Hamza Gábor: Jogtörténeti áttekintés a muszlimok magyarországi helyzetéről.

Hermann Veronika: Egészséges környezethez való jog az elméletben.

Fazekas Ágota: A gyermeki jogok érvényesülése az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében.

Pusztahelyi Réka: Igényhalmazatok a szerződésszegési jogkövetkezmények rendszerében, különös tekintettel a Ptk. 6:145.§-ára.

Udvarhelyi Bence: Az uniós jog nemzeti büntetőjogra gyakorolt hatásai.

Molnár Judit: A peres eljárás új kódexe – a fizetési meghagyásos eljárás nézőpontjából.

(Jogpolitika)

Udvary Sándor: A jövő polgári perrendtartása madártávlatból.

Pfeffer Zsolt: Az adólikviditás kérdése és eszközei az adójogban.

Kecskés András: A szuverén alapok jogi háttere és nemzetgazdasági szerepvállalása.

Rónay Zoltán: Az autonómia újraértelmezése vagy eltörlése, avagy tendenciák és javaslatok a felsőoktatás rendszerszintű válságának idején.

(Joggyakorlat)

Bányai Orsolya: Egy elszalasztott lehetőség: a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete Nicaragua és Costa Rica környezetvédelmi vonatkozású jogvitájában.

Mészáros Gábor: Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga.

Monori Zsuzsanna Éva: A veszélyes fenyegetéssel elkövetett zaklatásról. A zaklatás második alapesetének joggyakorlata, különös tekintettel a halmazati és elhatárolási kérdésekre.

(Szemle)

Czina Veronika: Fenntarthatóság – jog és közösségi döntések (recenzió).

Pongó Tamás: A követendő példa, avagy milyen a jó cyberbullying kézikönyv.

Szalma József: A magyar jogrendszerről és a magyar vállalkozói jogról – egy angol nyelvű könyv fényében.

(Bibliográfia)

A 2014-ben megjelent jog- és államtudományi tárgyú könyvek annotált bibliográfiája – 2. rész.

Nótári Tamásnak, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársának a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 2016. december 16-án odaítélte „A kora középkori jogrendszer a Lex Baiuvariorum tükrében” című, 2016. november 15-én megvédett disszertációja (megjelent: Szeged, Lectum Kiadó, 2014) alapján az MTA doktora címet.

A disszertációról a bírálóbizottság az alábbi értékelést adta: „Nótári Tamás akadémiai doktori értekezése a Bajor Népjog (Lex Baiuvariorum) alapján vizsgálja a kora középkori bajor jogrendszert, módszere jogtörténeti és filológiai. Fontos megállapítása a korábbi kutatás 737–747 közötti datálásával egyetértve a keletkezési helyszín Regensburgba való helyezése. Ugyanilyen fajsúlyos megállapítása, hogy a vizigót és az alemann jogrendszerek egy közös, Meroving-kori forráson át hatottak a kollekcióra. A disszertáció bő terjedelemben tárgyalja a népjogi gyűjtemény büntetőjogát, magánjogát, e két utóbbi aspektusból a szolgaság kérdését, filológiai elemzést nyújt a germán nyelvi elemekről, majd esettanulmányként a sírrablás összehasonlító elemzését végzi el. Értékes az orvoslás, sérülés, betegség jogi vonatkozásainak vizsgálata. A következőkben pedig egy későbbi kánonjogi kollekció, Benedictus Levita, majd a Szent István-i dekrétumok és a Lex Baiuvariorum kapcsolatát veszi górcső alá. Ez utóbbinál pontosítja a korábbi megállapításokat, megerősítve a két jogi textus szoros kapcsolatát, a népjog mintaadó szerepét. A disszerens megbízható fordítást is készített a jogforrásról. A bírálóbizottság nagyra értékelte a jelöltnek a vita során elhangzott kérdésekre adott meggyőző és kimerítő válaszadását.”

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

A férőhelyek pontos tervezhetősége érdekében részvételi szándékát jelezze a skula@juris.u-szeged.hu email címen.
 

The University of Notre Dame’s Keough School of Global Affairs invites applications for a senior level (associate or full professor) faculty position in Human Rights, with a preference for scholars whose work focuses on international human rights law, broadly defined to include international humanitarian law and international criminal law relating to human rights. Human rights scholars from a variety of disciplines – law, political science, sociology, and others – will be considered. Applicants should have an interest in interdisciplinary cooperation. Ph.D., J.D., or equivalent degree required at the time of hire. The successful hire will be based in the Keough School of Global Affairs. Joint or concurrent appointments in the appropriate departments are possible.

This position is part of the founding of the first new school at Notre Dame in nearly a century. Oriented toward research, teaching, and service dedicated to the advancement of integral human development, the Keough School promotes interdisciplinary research on critical issues in global affairs, offers a master’s degree, and supports undergraduate and doctoral programs. We are seeking scholars interested in playing a leading role in shaping the initial trajectory of the Keough School and establishing it as a significant new initiative in global affairs.

„Az elsőfokú vörösiszap-ítélet értékelése” címmel 2017. január 12-én megtartott pódiumbeszélgetés felvétele. A rendezvényt az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete szervezete.

Helyszín: ELTE ÁJK Kari Tanácsterem (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.).

A beszélgetés résztvevői: Hollán Miklós (moderátor, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársa); Sándor Zsuzsa (nyugalmazott bíró, volt bírósági szóvivő, az „Elsodortak – a vörösiszap-katasztrófa utóélete: a per” című könyv szerzője); Tóth Mihály (büntetőjogász, az MTA TK JTI tudományos tanácsadója); Fodor László (környezetjogász, egyetemi tanár DE ÁJK); Kecskés Gábor (nemzetközi [környezet]jogász, az MTA TK JTI tudományos munkatársa).

A tíz halálos áldozatot követelő és jelentős anyagi kárt előidéző, 2010-ben bekövetkezett katasztrófa kapcsán büntetőeljárás és számos polgári peres eljárás indult, utóbbiak elsősorban a lakhatatlanná vált ingatlanok tulajdonosai részéről. A büntetőeljárásban a Veszprémi Törvényszék előtt valamennyi vádlott esetében felmentő ítélet született 2016 januárjában. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, így az ügy másodfokon a Győri Ítélőtábla előtt folytatódik.

Jeles évfordulót ünnepel ebben az esztendőben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara. A Kar vezetése a 2017. január másodikától 2018. június harmincadikáig tartó időszakot jubileumi ünnepi évvé nyilvánította, és különböző eseményekkel emlékezik a Kar alapítására. Ebből az alkalomból elsőként Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanárral, a Kar dékánjával beszélgettünk.