Az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Európai Szemle (AKV Európa) c. on-line folyóirat az Igazságügyi Minisztérium Jogászképzés színvonalának emelését célzó programja keretében - oktatásfejlesztési és kutatási alprogram részeként - a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány közös kiadványaként került életre hívásra a 2016/17-es tanév II. félévében. A projekt célja volt egy tudományosan is jegyzett, a magyarországi kritériumoknak e tekintetben is megfelelő, ugyanakkor a gyakorlati szakembereknek és a téma iránt érdeklődő „laikusoknak” is szóló folyóirat alapítása. Az AKV Európa évente kétszer megjelenő magyar és idegen nyelvű tanulmányokat tartalmazó szaklap. A folyóirat több tartalmi egységből áll, így a gyakorlati szakembereknek szóló „Gyakorlat” rovattól egészen a tudományos blokkig („Tanulmányok”). A folyóiratba szánt lektorált tanulmányokkal szembeni tudnivalókat a szerzők számára készített tájékoztató foglalja össze, amely a folyóirat honlapján elérhető.

A Wolters Kluwer által 2016 januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: Csehi Zoltán, Gárdos Péter, Kisfaludi András és Parlagi Mátyás.

A szeptemberi számban Benke József többrészes tanulmánya a jogalap nélküli gazdagodással, Csitei Béla tanulmánya a személyiségi jogok egészségügyben való érvényesülésével foglalkozik. Haberényi Darinka cikke a jogszabályba ütköző szerződések régi és új Ptk. szabályai szerinti semmisségét mutatja be. A lapszám két polgári jogi tárgyú döntvényt tartalmaz, amelyek a személyiségvédelemmel és az orvossal szemben támasztott gondossági mércével foglalkoznak. A Fórum rovatban Szabó Csilla cikke a sérelemdíj új bírósági gyakorlatát mutatja be, Vadász Vanda többrészes cikke pedig az idei Wolters Kluwer jogi konferenciáról számol be.

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését.

Sólyom Péter: A parlamenti mentelmi jog és az emberi jogok

Vincze Attila: Alanyi jog és jogos érdek – az ügyfélképesség a monarchiától a legújabb kodifikációig

Juhász Zoltán: A jog és a bíráskodás változásáról – társadalmi integrációt biztosító funkciójuk tükrében

Wiener György: Jogfolytonosság és megszakítottság a történeti alkotmányosság rendjében

Mélypataki Gábor: A közszolgálati jog és a politika kapcsolata

Derived from the renowned multi-volume International Encyclopaedia of Laws, this practical analysis of the law of property in Hungary deals with the issues related to rights and interests in all kinds of property and assets – immovable, movable, and personal property; how property rights are acquired; fiduciary mechanisms; and security considerations. Lawyers who handle transnational disputes and other matters concerning property will appreciate the explanation of specific terminology, application, and procedure.

Karunk jubileumi konferenciasorozata „Az egyetemek szerepe a büntetés-végrehajtás tudományosságának fejlesztésében” című rendezvénnyel folytatódik, az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, a Magyar Tudományos Akadémia Büntetés-végrehajtási Jogi Albizottsága és a Magyar Börtönügyi Társaság közös szervezésében. A hazai büntetés-végrehajtás tudományos jellegű fejlesztése csak jelentős késéssel, a 20. század 70-es éveiben kezdődött meg. Ettől kezdve a következő évtizedekben egyre markánsabb szerepe lett a felsőoktatási intézményeknek, amelyek sorra kapcsolódtak be először oktatási, majd kutatási tevékenységükkel. Elsőként a törvényi szintű szabályozás megjelenésével a büntetés-végrehajtási jog művelése indult meg jogtörténeti, majd komparatív elemzésekkel (ebben a tudományfejlesztésben az egykori Rendőrtiszti Főiskolának, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének, majd a szegedi, a pécsi jogi karoknak, később a miskolci jogi karnak szerepe emelhető ki). A rendszerváltást követően a büntetés-végrehajtási jognak mint jogágazatnak elfogadása után valamennyi jogi karon a tantárgy főkollégiumi, illetve kollégiumi szintre emelkedett, egyidejűleg a társtudományok, mint a pedagógia, a pszichológia és a szociológia érdeklődését is felkeltette a büntetés-végrehajtás mint sajátos szakterület. A konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe 2017 rendezvénysorozat keretében az egyetemek közreműködésének és elért eredményeinek rövid áttekintését szorgalmazza.

Registration: zodi.zsolt@tk.mta.hu

10-12:30 English and German presentations
•10:00-10:05 Zsolt Ződi (Institute for Legal Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences): Welcome speech
•10:05-10:25 Andreas Funke (Friedrich-Alexander-University, Erlangen-Nürnberg): What’s left? Felix Somló’s impact on legal theory and on legal doctrine
•10:25-10:55 Trevor Wedmann (University of Leipzig): The Concept of Law and its Meaning in the Juristische Grundlehre
10:55-11:10 Coffee break
•11:10-11:30 Péter Sólyom (University of Debrecen): Der staatsrechtliche Positivismus und die Juristische Grundlehre
•11:30-11:50 Zsolt Ződi: Somló and Austin. Building blocks of two analitical theories
11:50-12:30 Discussion
12:30-13:30 Ebéd
13:30-15:00 Magyar nyelvű előadások
•13:30-13:50 Nagy J. Endre (Semmelweis Egyetem): Formálszociológiai alaptan: Somló „jogi alaptanának” geneziséhez
•13:50-14:10 Szabó Miklós (Miskolci Egyetem): Párhuzamos pályarajzok. Somló és Hohfeld jogosultság/kötelezettség koncepciója
•14:10-14:30 Takács Péter (Széchenyi István Egyetem): Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz. Szladits tanúvallomása a népbiztos perben (1920). Kommentárok a szövegközléshez
14:30-15:00 Vita, hozzászólások
15:00 A műhelykonferencia zárása

Regisztráció: 9:30-10:00

Megnyitó: 10:00-10:10 (Prof. Bándi Gyula, FIDE Magyar Tagozat Elnöke, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes)

I. rész

10:15-10:35 – Martonyi János (egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Magánjogi Tanszék, korábbi külügyminiszter) Differenciáció vagy dezintegráció. Megújítva megőrizni

10:35-10:55 – Czuczai Jenő, (EU Tanácsa jogi tanácsadója, a brugge-i Európa Egyetem vendégprofesszora) A 'Pour l'Europe' elvének jogi tartalma, célja és értéküzenete több mint 60 év távlatából

10:55-11:15 – Varga Zs. András (egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi kar, Alkotmányjogi Tanszék, Alkotmánybíró) Az alkotmány bíróságok szerepe a nemzeti/alkotmányos identitás védelmében

11:15-11:35 – Király Miklós (tanszékvezető egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék) A Római Szerződéstől a Római Nyilatkozatig: Az Európai Unió jövőképei

Hozzászólások, vita (11:35-11:55)

Kávé szünet 11:55-12:20

II. rész

12:20-12:40 – Somssich Réka (egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék) Az előzetes döntéshozatal közel hat évtized távlatából

12:40-13:00 – Tóth Tihamér (egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi kar, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék) A Római Szerződés versenyjogi rendelkezései: ami változott, ami nem, s ami kimaradt

13:00-13:20 – Németh Anita (ügyvéd, megbízott oktató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar) és Török Ágota (jogtanácsos NISZ Zrt.) A közbeszerzési politika akkor és most. Fordulatok a közbeszerzési jogharmonizációban

13:20-13:40 – Törő Csaba (dékán, intézetvezető egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete) Az EU külkapcsolatai az uniós jogrendben: dimenziók, célok és eszközök

Hozzászólások, vita, zárszó (13:40-14:00)

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola meghívja Önt és érdeklődő munkatársait a 2017. október 27-én 10.00 órai kezdettel megrendezésre kerülő doktorandusz konferenciára. A rendezvényt az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programja támogatja. A konferencia helye: Miskolci Egyetem, A/6. épület Kérjük, hogy részvételi szándékát 2017. október 20-ig szíveskedjen jelezni a jogdokis@uni-miskolc.hu címen.

2018. január 1-jétől új szabályokat kell alkalmazni a polgári perekben. Az új Pp. elmélyült megismerését az ELTE Jogi Továbbképző Intézete 2017. október 20. és 27-én pénteken 9:00 órai kezdéssel kétnapos intenzív tanfolyammal segíti elő. Előadóink az új Pp. kodifikációjának előkészítésében vezető szerepet vállalt szakemberek, egyben az új Pp. készülő kommentárjának szerzői.

This event brings together representatives from academia to discuss the delicate relationship between the Rule of Law and academic freedom illustrated by the CEU affaire in Hungary. This event is co-organised between the Centre for European Policy Studies (CEPS) in Brussels, and CEU Legal Studies Department, Budapest.

Vor 25 Jahren schrieben die Staaten Europas in Maastricht Geschichte. Mit der Unterzeichnung der »Maastrichter Verträge« wurde aus einer wirtschaftspolitischen Gemeinschaft eine politische Union. Anlässlich des Jubiläumsjahres veranstaltet die Baden-Württemberg Stiftung mit der Andrássy Universität Budapest gemeinsam eine wissenschaftliche Tagung, welche die Bedeutung der Maastrichter Verträge für Europa beleuchtet und mit Blick auf die jüngsten Ereignisse in einem weiteren Rahmen diskutiert. Die Verträge markieren den Startpunkt für das heutige Europa. Sie schufen den Euro und legten den Grundstein für eine engere Zusammenarbeit zwischen den Staaten in der Außen- und Sicherheitspolitik sowie der Justiz- und Innenpolitik. Darüber hinaus ebneten die Maastrichter Verträge den Weg der Länder Mittel- und Osteuropas in die Europäische Union.

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

Opponens: Szente Zoltán (MTA TK JTI).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

Az elmúlt négy év kutatásainak fényében szeretnénk bemutatni azt, hogy 1. hogyan kutatható egyáltalán a magyar jogi kultúra  és 2. szerintünk melyek a magyar jogi kultúra lényeges vonásai (jogismeret, attitűdök és preferenciák). Egyfajta összegzését szeretnénk adni annak, ahol tartunk, és ahonnan az új OTKA-ban folytatjuk a munkát.

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetével együttműködésben rendezte meg 2017. október 5-én „Az állam szerepe magánjogi jogviszonyokban” című konferenciát.

Konferencián emlékezett meg a magyar polgári jog meghatározó alakjáról, az ELTE egykori rektoráról, Eörsi Gyuláról halálának 25. évfordulóján az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Jogász Egylet.