A Pro Futuro - A jövő nemzedékek joga (profuturo.lib.unideb.hu) folyóirat 2017. évi második lapszámába 2017 július végéig várjuk a kéziratokat. Tanulmányokat, joggyakorlat-elemző írásokat és recenziókat egyaránt küldhetnek a szerkesztőség e-mail címére: profuturo@law.unideb.hu. A lap szerkesztési elveit itt olvashatják: http://profuturo.lib.unideb.hu/sjk/197/szerzoink_figyelmebe.pdf.

The European Journal of Legal Studies (EJLS) and the Academy of European Law are delighted to invite submissions for the EJLS 10th anniversary conference to be held on Thursday, November 16, 2017 at the European University Institute (EUI) in Florence, Italy.

Sixty years after the Treaty of Rome and twenty-five years after the Treaty of Maastricht being signed, the European Union is at a crossroads. A critical assessment of the EU integration process, as well as new perspectives and innovative views on its future are needed now more than ever. The anniversaries of the Rome and Maastricht Treaties coincide with the 10th anniversary of the EJLS which, throughout the last decade, has provided a platform for young scholars engaging in innovative and critical legal research. On this occasion, the EJLS invites young scholars to submit papers that reflect on the sixty years of legal integration, discuss new ways to think about the European project or present innovative responses to current challenges of the EU.

2017-ben az MTA TK JTI Interdiszciplináris jogi kutatások csoportja szervezi meg a VI. „jog és irodalom” szimpóziumot, melyre ezúton meghívunk minden érdeklődőt előadás tartására. A 2006 óta folyamatosan szervezett jog és irodalom szimpóziumok lehetőséget adnak a jogtudomány és az irodalomtudomány különféle kortárs kutatási irányainak összekapcsolására, e tudásterületek kölcsönhatásainak kiaknázására a jogi és irodalmi problémák megismerésében.

Az első szimpóziumot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szervezték (2006), ezt követően a Debreceni Egyetem doktori iskolája (2008), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai bölcsészkara (2010), a Szegedi Tudományegyetem jogi kara (2012) és újra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara (2014) adott otthont a rendezvénynek. 2016-ban, az előző kezdeményezésektől függetlenül, a Sapientia EMTE kolozsvári jogi karán rendeztek kétnapos konferenciát jog és irodalom témában, különös tekintettel az erdélyi irodalom perspektíváira.

A szimpóziumokon elhangzott előadások szerkesztett formában folyóirat-különszámként vagy önálló tanulmánykötetben megjelentek (Iustum Aequum Salutare, 2007/2; Iustitia kirándul, 2009, Iustitia modellt áll, 2011, Iustitia mesél, 2013, Iustitia körülnéz, 2017).

Részvételre jelentkezni a tervezett előadás címe és egy maximum egyoldalas absztrakt megküldésével lehet e-mailben: fekete.balazs@tk.mta.hu

Megjelent a Polgári Jog lap 2017/6. száma.

A Wolters Kluwer által 2016 januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: Csehi Zoltán, Gárdos Péter, Kisfaludi András és Parlagi Mátyás.

A júniusi számban Bartkó Viktor tanulmánya tárgyalja a felhőalapú szolgáltatások szerzői jogi kérdéseit, Aszalós Dániel jogesetelemzése pedig a felróhatóság érvényesülését vizsgálja a közigazgatási jogkörben okozott kárral összefüggésben. A két polgári jogi döntés a megbízási szerződés megszűnésével, illetve a párt határozata bírósági felülvizsgálatának korlátaival kapcsolatos bírósági gyakorlatot mutatja be. László András cikke arra mutat rá, hogy a választottbírósági kikötés szokásos szerződési feltételnek minősülhet.

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését.

Az írás az intézményes és strukturális diszkrimináció koncepcióját vizsgálja abból a szempontból, hogy a zaklatás tényállása mennyiben alkalmas arra, hogy ezek az alapvetően a társadalomtudomány által leírt jelenségek és használt fogalmak a jogalkalmazásban is értelmezhetők legyenek. Az írás lényegében hazai jogalkalmazási és jogértelmezési kontextust céloz, a jogfejlesztés és a jogértelmezés lehetséges irányainak felvetése céljából. Az írás a zaklatás antidiszkriminációs jogi – vagyis nem büntetőjogi – fogalmát tárgyalja, ugyanis e tényállás sajátossága az, hogy nem feltételez egyéni jogsértést vagy előítéletességet, és nem is (vagy nemcsak) az adott intézkedésben vagy eljárásban részt vevő személyek magatartását szankcionálja, hanem a megalázó, ellenséges, megfélemlítő környezet kialakulását megengedő szervezetet, annak egy egységét, vagy akár ez egész intézményt Az írás a következő szerkezetet követi: elsőként a fogalomalkotás és -használat kontextusát ismertetem, ezt követően az intézményi és strukturális diszkrimináció, valamint a zaklatás fogalmát mutatom be, majd hazai jogesetekkel szemléltetem a zaklatás és az intézményes diszkrimináció fogalmainak jogi operacionalizációs gyakorlatát. Végül egy háromelemű tipológiát felállítva konkrét tényállások besorolásával megkülönböztetem 1) az intézményes diszkriminációnak a zaklatás által nem értelmezhető; 2) a zaklatás intézményes diszkriminációként nem értelmezhető; és 3) az intézményes diszkriminációnak a zaklatás által értelmezhető eseteit. A jog(gyakorlat)fejlesztés lehetséges irányait felvetve az írás e részében olyan gyakorlatokat is bemutatok, amelyek még nem öltötték konkrét panaszok, jogesetek formáját.

2017 május 4-én került megrendezésre „Autonómia a közjogtudományban” címmel az MTA TK Jogtudományi Intézetének kerekasztal-beszélgetése, amely az aktuális közjogi problémákkal ( lex CEU és a civiltörvény módosítása) összefüggésben álló  tudományos ismeretek áttekintését célozta. A négy előadó (közigazgatási jogászok, alkotmányjogászok, felsőoktatással tudományos és gyakorlati szinten egyaránt foglalkozó kollégák) az autonómia kérdését az aktuális jogalkotással összefüggésben és tágabb keretben is vizsgálták. A beszélgetés résztvevői keresték az autonómia funkcióját és védettségének körét az alkotmányos demokrácia és az Alaptörvény rendszerében. A beszélgetés végső konklúziója az volt, hogy csak akkor működhet magas színvonalon a tudomány és az oktatás, ha megvan hozzá a kellő szabadság.

9:00 – 9:30 Official opening

Attila Menyhárd (Dean of the Faculty of Law, ELTE Eötvös Loránd University)

Isabelle Poupart (Canada’s Ambassador to Hungary, Slovenia and Bosnia and Herzegovina)

Morning session

Chair: Professor Márta Dezső (professor emerita, ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law)

9:30 – 11:00 Keynote speeches

Jeremy Webber (Dean, University of Victoria, Law Faculty) - An Agonistic Constitution: Themes, Variations, Tensions, and their Reconciliation in Canada’s Evolving Constitution

Richard Albert (Professor, Boston College Law School) - The Most Powerful Court in the World? The Rise of Judicial Review of Constitutional Amendment in Canada

11:00 – 11:30 Coffee break

11:30 – 13:00

Balázs Rigó (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law) - 1867 as the Year of Constitutional Changes through the World

Hillel Sommer (Radzyner Law School, The Interdisciplinary Center, Herzlia, Israel) - The Canadian Override Mechanisms: A “bête noire”? A white knight? Designing 50 Shades of Grey

Zoltán Pozsár-Szentmiklósy (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law) - How Canada contributed to our knowledge on the principle of proportionality

Discussant: Lóránt Csink (Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences)

13:00 – 14:00 Lunch break

Afternoon session

Chair: Professor Nóra Chronowski (associate professor, ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law)

14:00 – 15:30

Attila Nagy (City of Subotica) - The autonomy of Quebec in Canada and its influence on Kosovo* and Macedonia (FYROM)

János Mécs (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law) - Towards a more proportional electoral system? - constitutional arguments on the need of electoral reforms in Canada and Hungary

Eszter Bodnár (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law) - How to select constitutional court justices? A best practice from Canada

Discussant: Fruzsina Gárdos-Orosz (Institute for Legal Studies, HAS CSS)

15:30 – 15:45 Coffee break

15:45 – 17:15

Dragan Dakić (Institute for Legal Studies, HAS CSS) - Scope of the reproductive choice and now technologies: comparison between Europe and Canada

Marcin Górski (Faculty of Law and Administration, University of Łódź) - Freedom of artistic expression. Constitutional lessons from Canada and practice in Eastern Europe

Ádám Fuglinszky (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law) - Canadian Bijuralism and what we can learn from it

Discussant: Bernadette Somody (ELTE Eötvös Loránd University, Faculty of Law)

17:15 – 17:30 Closing remarks

Please register until 21 June at konferencia@ajk.elte.hu

Opponens:  Hargita Eszter (Miniszterelnökség, Támogatásokat Vizsgáló Iroda).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

Opponensek:  Gosztonyi Gergely (ELTE ÁJK), Z. Karvalics László (SZTE BTK).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.

A piaci tevékenységek működtetésének szabályozási környezete, a reguláció különböző „színtereinek” szerepe Európa-szerte átalakulóban van. Míg a megelőző két évtizedet inkább a nemzetközi piacnyitás akadályainak elhárítására törekvés és az integrációk erősödése jellemezte, utóbb a liberalizáció ellenében átértékelődnek a korábban korlátozásra ítélt kormányzati fellépési eszközök, hangsúlyosabbá téve az ezeket – ténylegesen vagy formálisan – megalapozó társadalmi megfontolásokat is. Látványos lendületet adott e folyamatnak a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság, utat engedve a kormányzati felügyeleti funkciók kiterjedésének, a különböző beavatkozási formák (állami tulajdonszerzés, árszabályozás) térnyerésének. Az átalakulás ugyanakkor szabályozási ágazatonként sajátos tartalommal és jellemzőkkel bír.

A vitaülésen az MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoport mutatja be a kormányzati szerepek változását vizsgáló eddigi projekt-eredményeit a Közszolgáltatások megszervezése és politikái. Merre tartanak? című enciklopédikus kötet (Horváth és Bartha, szerk., 2016) alapján. Az MTA Jogtudományi Intézet keretében folytatott kutatások koncepciójához és eredményeihez is kapcsolódva két területet emelünk ki az uniós jog szerinti politikák, az ún. szabályozott ágazatok köréből. Keressük a különböző projekt-irányok közös nevezőit, a jövőbeni hasznos kooperációk lehetséges útjait.

A beszélgetést moderálja: Horváth M. Tamás (DE ÁJK, MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoport); Varju Márton (DE ÁJK, MTA TK JTI)

A beszélgetés résztvevői: az MTA TK JTI munkatársai és az MTA Közjogi albizottság tagjai, az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport kutatói hálózatának tagjai

Háttéranyag: Horváth M. T. – Bartha I. (szerk.): Közszolgáltatások megszervezése és politikái. Merre tartanak? Budapest, Dialóg-Campus, 2016 The Legal and Regulatory Environment for Economic Activity in Hungary: Market Access and Level Playing-Field in the Single Market. A Legal Expert Review Report (Lendület-HPOPs Research Group, 2017)

Vortrag des Politikwissenschaftlers Prof. Werner J. Patzelt (TU Dresden): „Populismus. Elemente, Ursachen, Gegenstrategien“ Abstract: „Populismus“ ist dabei, zum politischen Schimpfwort zu verkommen. Dann wird aber die Sache, um die es geht, nicht mehr intellektuell und politisch handhabbar. Solcher analytischer Hilflosigkeit muss aber gewehrt werden, weil Populismus ein Hinweis auf – möglichst zu behebende – Störungen des Funktionierens repräsentativer Demokratie ist. Im Anschluss: Podiumsdiskussion mit Melani Barlai (wissenschaftliche Mitarbeiterin, Netzwerk Politische Kommunikation (netPOL) / AUB, Koordinatorin der un-garischen online Wahlhilfe Vokskabin) András Stumpf (Redakteur des Blog- und Meinungsportals Mandiner.hu) Werner J. Patzelt (TU Dresden)

2017. június 30-án, 14 órától a Kari Tanácsteremben kerül sor az ELTE ÁJK Kari Könyvbemutató programjára.

Vékás Lajos: Szerződési jog. Általános rész. - Bemutatja: Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár 

Kecső Gábor: A helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállása -  Bemutatja: Nagy Zoltán egyetemi docens

Somssich Réka: Egységes jog - egységes értelmezés?  Az úniós jog értelmezése a tagállami bíróságok szintjén - Bemutatja: Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár

Csöndes Mónika: Előrelátható károk? Az előreláthatósági korlát hatása szerződésszegési kártérítési jogunkra - Bemutatja: Landi Balázs egyetemi docens

Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog – Általános rész II. - Bemutatja: Horváth M. Tamás tanszékvezető egyetemi tanár

Bódig Mátyás - Ződi Zsolt  (szerk.): A jogtudomány helye, szerepe és haszna -  Bemutatja: Jakab András egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének  igazgatója

 Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára -  Bemutatja: Vékás Lajos professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke