Munkahelyi vita.

With the onset of the Greek financial crisis in 2009, many aspects of the country’s administrative structure, financial practices and service provision system came under heavy scrutiny, both within Greece and around the world. The necessity of seeking financial assistance from various lenders naturally meant that the country experienced a decrease in its autonomy in relation to the running of its own internal affairs and, for the sake of its long term well-being and in order to receive necessary funds, had to make painful and drastic changes with regards to the structure and operation of the state. One of the major sources of contention between Greece and its creditors since the time of the country’s first bailout agreement has been the reform of the country’s pension system. There is a general acknowledgement that this system is not sustainable in the long term, and that it contributed greatly to Greece’s present debt crisis due to such factors as its excessively generous nature, rules on early retirement and an ageing demographic. Here we shall analyse the basic past and present features of the Greek pension system, and the various reforms that have been implemented since the beginning of the financial crisis.

A jogállam fogalma általános értelemben egy, a jog alapján és a jog keretei között gyakorolt közhatalmat jelent. A jogállam eszméje az egyének szabadságát hivatott védelmezni a közhatalmat gyakorlók túlhatalmával szemben. A jogállam fogalmának ez a konstrukciója a liberális alkotmányosság XVIII-XIX. századból származó, máig érvényes vívmányait juttatja kifejezésre, amelyet a második világháború után elsősorban a nyugati világ politikai rendszerei tettek jogrendjük megkérdőjelezhetetlen alapjává. A kommunista rendszerek '89 utáni bukását követően pedig a közép-európai és keleti államok számára a jogállam fogalma azért volt különösen jelentős, hogy arra a fejlődésre emlékeztesse ezeket az államokat, amelyen keresztül kell menniük a nyugati államok szövetségéhez való csatlakozásuk érdekében.

A polgári jogi felelősség kérdéseit érintő jogalkotás a XXI. század technológiai, társadalmi és gazdasági változásaira meglehetősen lassan és érintőlegesen reagál. A terület valódi alakítói, a bíróságok ezzel szemben aktív és dinamikus jogfejlesztő tevékenységet végeznek hazánkban is, a sokszor hosszú ideig „mozdulatlan” normakörnyezet ellenére. A kártérítési jog célját illetően évszázadokon keresztül tartotta magát az az elképzelés, miszerint a reparáció és a prevenció párharca határozza meg e jogterület alapvető funkcióját. Napjainkban azonban a kártérítési jog olyannyira töredezett és szerteágazó területté nőtte ki magát, hogy klasszikus polgári jogi jogkövetkezmény jellegén, helyreállító és megelőző funkcióján túl számos, a közjoggal rokonítható tulajdonságot is felmutat. A reparáció (kompenzáció) és a prevenció mellett megjelenik a nevelő, társadalmi igazságot helyreállító és – néhány esetben – (jog)politikai célokat is kiszolgáló természete a jogintézménynek. Miben nyilvánul ez meg? Szakmaspecifikus felelősségi doktrínák ütik fel fejüket a bírói gyakorlatban, eltérően reagálva akár hasonló hátrány bekövetkezése esetén is a károkozó magatartásra (pl. építési tevékenység, könyvvizsgálói tevékenység, egészségügyi szolgáltató tevékenység). Az eltérő tevékenységekből eredő sokszínű kockázatokkal ez a jelenség nem magyarázható teljes mértékben. Látható, hogy az adott tevékenységet (szakmát), annak gyakorlását rendező – javarészt közjogi jellegű előírások – jelentős mértékben visszahatnak a kockázatok bekövetkezését szankcionálni hivatott kártérítési jogra, a kártérítési jog alkalmazására (vö. az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos, egyre szigorodó közjogi feltételrendszerrel).

A folyóirat honlapján (http://hvgorac.hu/kozjogiszemle/default4.html) már letölthető cikkeket is talál az Olvasó. A tartalomból ajánljuk:

• Sólyom Péter: Jogtechnika és jogpolitika között. Megjegyzések Hans Kelsen alkotmányelméletéhez
• Rab Henriett: A közszolgálati különbíráskodás HR szempontú vizsgálata (letölthető: http://hvgorac.hu/A_kozszolgalati_kulonbiraskodas_HR-szempontu_vizsgalata)
• Csatlós Erzsébet: Közigazgatási hatóságok együttműködési hálózatai és a jövő nagy kérdései
• Hoffman István: Az önkormányzati segélyezési rendszer változásai Magyarországon – különös tekintettel a 2015-ös reformokra
• Kajtár Gábor: Szokatlan szokásjog – Az instant szokásjogtól a grotiusi pillanatig
• Lukonits Ádám: A demokrácia eszközeivel a demokrácia ellen Lengyelországban és Magyarországon
• Veres Zoltán: A pénzügyi fogyasztóvédelem alkotmányos megalapozása felé
• Siket Judit: A helyi önkormányzati jogok védelme
• Mélypataki Gábor: A közszolgálati jogvitákat érintő változások – egy munkajogász szemével

- Az Európai Unió és Kanada módosította az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) vitarendezési szabályait.
- A korábbi ad hoc – arbitrációs – modellt kétszintű, állandó bírói fórum váltja fel, amely egy lényegesen szilárdabb alapokon nyugvó vitarendezési rendszert eredményezhet.
- A módosítás érintette a szabályozáshoz való jog megfogalmazását is, ez pedig mozgásteret biztosított az államoknak, hogy legitim közpolitikai célok érdekében akár a befektetéseket kedvezőtlenül érintő szabályokat is elfogadhassanak.
 

A Parlamentben megrendezésre kerülő rendezvényen nemcsak az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásáról emlékeznek, hanem bemutatásra kerül Erdős Csaba: Parlamenti autonómia (Budapest: Gondolat, 2016.) című könyve, és az Opten Kft. gondozásában megjelenő új folyóirat, a Parlamenti Szemle első lapszáma. A rendezvény előzetes regisztrációhoz kötött. 

9.30 – 9. 45 Varga Zs. András: A jog uralma vagy a joguralom elve?

9.45 – 10.00 Karácsony András: Emberi jogok – az állammal vagy a társadalommal szembeni védelem eszköze?

10.00 – 10.15 Orbán Balázs: A jogállam univerzumának kiterjedése és tágulása

10.15 – 11.30 Farkas György: Kisebbségi jogok

10.30 – 10.50 Vita

Szünet

11.10 – 11.25 Pokol Béla: Globális jurisztokrácia

11.25 – 11.40 Rimaszécsi János: Igazságszolgáltatás és emberi jogok

11.40 – 11.55 Cservák Csaba: Az alapjogvédelem szervezetrendszere

11.55 – 12.15 Vita

Szünet

13.00 – 13.15 Megadja Gábor: Pluralizmus és az emberjogi ideológia

13.15 – 13.30 G. Fodor Gábor: Fundamentalizmus és politikai praxis

13.30 – 13.45 Kiss Viktor: Emberi jogok vagy fundamentalista individualizmus? A nyugati demokráciák ígéreteitől a liberális-posztmodern korszellem válságáig

13.45 – 14.00 Szánthó Miklós: Egymás szolgálóleányai? Emberi jogi fundamentalizmus és politikai korrektség

14.00 – 14.15 Horváth Márk – Lovász Ádám: Az univerzális emberkép kortárs kritikái

14.15 – 14.40 Vita

Was garantiert eigentlich das Recht auf freie Meinungsäußerung? Der Vortrag beruht auf der Habilitationsschrift von Christoph Bezemek, und ist der Frage gewidmet, welche Akte in rechtsvergleichender Perspektive vom Schutz grundrechtlich garantierter freier Meinungsäußerung umfasst, anhand welcher Charakteristika sie zu bestimmen und welche Ausnahmen von einer solchen grundsätzlichen Gegenstandsbestimmung gegebenenfalls zu berücksichtigen sind. Christoph Bezemek ist Assoziierter Professor an der Wirtschaftsuniversität Wien, studierte Rechtswissenschaften und Philisophie in Wien, und erwarb seinen LL.M. an der Yale.

Éppen öt esztendeje, 2011. április 25-én fogadták el Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jétől határozza meg hazánk közjogi intézményeinek működését, polgárainak alapvető jogait. Alkotmányjogi nézőpontból ez az ötéves távlat nem elég hosszú a számvetésre, azonban jó alkalmat kínál egy beszélgetéshez. Érdemes arról szólni, hogy miképp zajlott öt éve az alkotmányozás folyamata, milyen várakozások és viták között született az Alaptörvény, milyen ellentmondások övezték, övezik ma is. Vagy éppen arról, hogy hogyan tekinthetünk a vitatott státusú, megsemmisített Átmeneti Rendelkezésekre, illetve a végrehajtott számos, jelentős módosításra, a permanens alkotmányozásra. Nem utolsósorban arról is fontos beszélni, hogy mitől, hogyan lehet tiszteletre méltó egy alkotmány, hogyan kaphat szerepet az oktatásban, a polgárok mindennapjaiban.

Részvételi szándékát kérjük, jelezze 2016. április 19-ig az ombudsmaniestek@ajbh.hu e-mail címen.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke és a Novotni Alapítvány 2016. június 3-án huszonkettedik alkalommal rendezi meg a POT konferenciát, a POT egyik megálmodója, Bíró György professzor emlékére. Az idei tanácskozás témája a szerződésszegés lesz. A konferencia véglegesített programját a szervezők később teszik közzé.

15.00 – 15.05: Köszöntő
15.05 – 15.30: Szalai Ákos (PPKE JÁK, MTA TK): Jogok piaca, jogok versenye – a közgazdaságtan versenyfogalmai és a jogrendszerek közötti verseny
15.30 – 16.10: Gyulavári Tamás (PPKE JÁK): Nemzetközi hatások a 21. századi magyar munkaerő-piacon
16.10 – 16.50: Ádány Tamás (PPKE JÁK): A nemzetközi jog, mint a jogrendszerek versenyének szabályozója és szereplője