A modern kártérítési jog olyan komplex funkcióval bír napjainkban, mely felveti a terület polgári jogon kívüli, keresztülfekvő jogterületként való értelmezését. A klasszikus reparáció (kompenzáció) – prevenció kettősén túlmutató célok nevelő, gyengébb fél védelmét szolgáló és gyakran represszív elemekkel egészülnek ki. A diverz funkciókkal bíró terület modernkori változásai jellemzően a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlődés által generáltak, azonban tagadhatatlan a jogalkotó (az állam) egyre nagyobb mértékű beavatkozása a kártérítési jog klasszikus premisszáinak értelmezése terén. A számos speciális felelősségi alakzat léte, különösen az objektív tárgyi felelősséget előtérbe helyező esetek azt mutatják, hogy a kártérítési jog napjainkban jelentős mértékben inkább kockázatelosztó funkcióval bír, és a reparatív, kompenzációs szempontok sok esetben csupán másodlagosak. A jogpolitikai célok megtámogatására alkotott felelősségi alakzatok (pl. atomkárokért való felelősség, kötelező védőoltások szövődményeiért való felelősség) vagy éppen a bizonyos szakmákkal szembeni gondossági követelményeket eltérő standardok mentén értékelő speciális felelősségi normák (pl. gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége, egészségügyi szolgáltatók felelőssége a tájékoztatási kötelezettség megsértéséből eredő károkért) jól példázzák, miként próbál és számos esetben tud is hatni az állam egy gazdasági szektor belső működésére vagy éppen a társadalom moráljára. 

- Az Alkotmánybíróság nemrég megsemmisítette a Kúria 3/2013-as jogegységi határozatát.

- A jogegységi határozat egy szerencsétlenül megfogalmazott Szja. törvény – hely korrigálásaként született, de büntetőjogi hatásai is voltak, amivel a Kúria nem számolt.

- Nem példa nélküli, de igen ritka, hogy az Ab kúriai jogegységi határozatot semmisítsen meg.

- A megsemmisítő határozattal egyet lehet érteni, de az Ab érvelése azon a ponton vitatható hogy a Kúria a „törvényhozás talajára” tévedt volna.

- A problémát részben a jogegységi határozatok általánosan kötelező jellege okozza.

- Andor László 2016. máricus 16-án beszélt az ELTE Társadalomtudományi Karán az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének gazdasági és politikai realitásáról, körülményeiről és potenciális következményeiről.

- Az előadó empirikus adatok segítségével próbálta demonstrálni, hogy az EU-n belüli bevándorlás problémája, amely az egész Brexit kampány egyik fő kiváltó oka volt, valójában nem érinti olyan súlyosan az Egyesült Királyságot, amennyire a britek azt az elmúlt években hangsúlyozták.

- 2016 februárjában a britek számos engedményt kaptak az EU-tól, ezzel is ösztönözve a bent maradást.

- A jelenlegi európai és világpolitikai helyzetben érthető, hogy David Cameron miniszterelnök immár a bent maradás mellett kampányol, hiszen a kilépés sem az EU, sem az Egyesült Királyság számára nem lenne kifejezetten előnyös.

Elindult az Eljárásjogi Szemle! Az új szaklap tematikus, három jogágat fog át: a büntető, a közigazgatási és a polgári eljárásjogot. E területek mostanában mind megújulnak és emiatt a szakmai közönség figyelmének középpontjába kerültek. A folyóirat célja nem kizárólag a kodifikációs folyamatok végigkísérése, hanem az annak eredményeképpen hatályba lépő új törvényekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok összegzése. A folyóirat előfizethető nyomtatott formában a kiadónál. Emellett a www.eljarasjog.hu oldalon is bárki által elérhető.

- Az Európai Unió és Németország mindenképpen gyors megoldást szeretne a válságra, mivel az komolyan aláássa a fennálló politikai stabilitást.

- A Nyugat-Balkán lezárása és a menedékkérők Görögországban tartása csupán ideiglenes és részleges megoldás lehet.

- Az EU és Törökország közti megállapodás eredményessége kétséges, miközben az európai integrációt humanitárius elvei feladásával vádolják.

- A válság kulcsa a szíriai tartós béke megteremtése.

Az uniós tagállamok kormányai 2016. március 23-án tizenöt bírát neveztek ki a Törvényszékhez. A tagállamok kormányainak képviselői a 2016. augusztus 31-ig tartó időszakra Dr. Csehi Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár urat a Törvényszék bírájává nevezték ki. Az eredményekről részletesen az Európai Tanács oldalán olvashatnak.

A Magyar Tudomány Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (MTA TK JTI) “Biszku Béla büntetőügye”címmel 2016. március 17-én megrendezett kerekasztal-beszélgetésén készült videófelvétel. A beszélgetés során a résztvevők előbb a történeti kérdésekről, majd a nemzetközi jog és a magyar büntetőjog szempontjából is elemezve az eddigi felelősségre vonási kísérletek nehézségeiről szóltak. Résztvevők: Rainer M János (történész), Gellért Ádám (nemzetközi jogász), Hoffmann Tamás (nemzetközi jogász), Hollán Miklós (büntetőjogász). A beszélgetést moderálta: Jakab András.