A konferencia 2016. április 14-én kerül megrendezésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A konferencián a nemzetközi személyes- és családjogi témákban 20 perces előadások megtartására van lehetőség. A jelentkezéseket a következő e-mailcímre várjuk: nmj.konferencia.2016@gmail.com. Az elhangzott előadásokat egy tanulmánykötetben tervezzük megjelentetni, melynek részleteit a későbbiekben tesszük közzé.

A bejegyzés a vízhez való jog magyarországi érvényesülésével foglalkozik, és – a korábban már felvetett kérdésekhez kapcsolódva – alapvetően megtörtént ügyek kapcsán érinti a kérdést, elsődlegesen a víziközmű-szolgáltatásokra koncentrálva.

Wolters Kluwer által ez év januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: Csehi Zoltán, Gárdos Péter, Kisfaludi András és Parlagi Mátyás. A folyóirat tanulmányai és jogeset-magyarázatai double-blind peer review rendszerben lektoráltak. E számban Leszkoven László és Ujhelyi Dávid tanulmánya, valamint a Patai Szabolcs és Szabó Sarolta Édua által írt jogesetmegoldás jelent meg. A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról részletes információk a következő címen érhetők el: http://wolterskluwer.hu/szerzoknek/polgari-jog/

- Az Európai Tanács 2016. március 7-ei ülése részben Ciprus támogatásának hiányában nem tudta az EU-Törökország megállapodást véglegesíteni.

- A ciprusi „vétó” oka az észak-ciprusi területek török megszállása és az ezen alapuló politikai konfliktus.

- A 2004-et követőn csatlakozott új tagállamokkal több hasonló, történelmi természetű konfliktus is az uniós politika részévé vált.

- Ezek az „importált” történelmi konfliktusok megnehezítik az EU saját, önálló érdekének érvényesítését.

- A magyar kormány – bár ellenezte, mégis – megszavazta és fenntartotta az uniós szankciókat Oroszország ellen. 

- A magyar külpolitikai álláspontot elsősorban az EU külpolitikájának sajátos jellege magyarázza. 

- A közös fellépést Magyarország egyedül nem fogja megakadályozni.

The term “Non-Governmental Organization”, generally abbreviated as NGO, has been recognized as a universal designation for private and independent organizations working for non-profit outcomes since the enactment of the United Nations Charter 1945. Up to present, the activities of NGOs are diverse in many areas and not only limited to their involvement in the United Nation’s forum. They even play an essential role in the social and economic development of a state.
 

Az erősödő migrációs nyomás válaszokra késztette Európát. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a válaszok közel sem egységesek. Sőt, lassan Európán is túlnyúlnak, hiszen a 2015. évi ENSZ-közgyűlésen is több politikus felszólalásának központi eleme volt a probléma. Az EU-ban megfigyelhető szerteágazó megoldási elképzelésekben azonban szükségszerűen közös pont a válság rendészeti úton történő mederben tartása. Tudjuk, s ezt az európai döntéshozók is pontosan tudják, hogy a válság hosszú távú megoldása kizárólag a migránsokat kibocsátó országok politikai-gazdasági stabilizálása lehet. Ennek bekövetkeztéig azonban kezelnünk kell azokat a társadalmi feszültségeket, amelyek együtt járnak e jelenséggel, s indulatokat szítanak a befogadó államokban. Ez nyilvánvalóan rendészeti feladat is. Gondoljunk csak bele! Milyen jelentős volumenű plusz erőforrásokat igényel a helyzet kezelése? S ezeket honnan teremtik elő az érintett kormányok? Kizárólagos felelőssége van az egyes tagországoknak a helyzet kezelésekor, vagy esetleg az EU humánerőforrás terén, financiális oldalról, s egyáltalán politikai kooperációban gondolkodik? Nyilván igen, azonban jelenleg több elképzelés látott napvilágot, s ezek között jelentős hangsúlyeltolódások figyelhetőek meg. A bejegyzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg – a migrációs kérdéssel összefüggésben – a rendészeti közszolgáltatások szervezését illetően a jövőben.

Az európai együttműködés világraszóló újdonság. Demokratikus továbbfejlesztése szörnyen nehéz. Ám elvi, társadalmi és természeti okok miatt nincs út „vissza a nemzetállamhoz”. Vagy ha mégis, akkor az autokrácia zsákutcájába vezet.

A tartalomból:

Makk János: A kettős állampolgársági szabályozás értékelése európai kontextusban.

Szalbot Balázs: Az alkotmányi eljárásjog szükségszerűségéről

Simonyi Nelli Zita: A hatékony szerződésszegés

Weidinger Péter: Elektronikus pert hoz az új esztendő

Az MTA TK JTI emeritus professzorának Varga Csabának Szentpéterváron, az Alef-pressz kiadó gondozásában jelent meg orosz nyelvű tanulmánykötete. A kötetet Mihail Antonov (Nemzeti Kutatóegyetem, Szentpétervár) szerkesztette, és túlnyomórészt Jekatyerina Szamokina (Humanitárius Egyetem, Szentpétervár) fordította. A könyvbemutatónak a Jelcin Elnöki Könyvtár – Orosz Nemzeti Könyvtár és a Humanitárius Egyetem adott otthont Szentpétervárott. Magyar jogtudományi könyv utoljára negyven éve jelent meg Oroszországban orosz nyelven.

A konferencián előad a Jogtudományi Intézet emeritus professzora Varga Csaba is, jogi eszményeink egyetemességének és különösségének mai dilemmáiról.

Die zentrale Frage, die im Vortrag beleuchtet werden soll, lautet: Gibt es die gerechte Revolution? Da politische Revolutionen per definitionem gegen die geltende Rechtsordnung verstoßen und häufig mit Gewalt und Chaos einhergehen, stellen sie hoch legitimationsbedürftige Ereignisse dar. Kein Wunder, dass das konservative und liberale Denken einem Revolutionsrecht seit der Französischen Revolution sehr kritisch gegenüberstand. Durch die Erfahrungen mit den totalitären Systemen im 20. Jahrhundert ist die Einstellung gegenüber einem Widerstands- und
Revolutionsrecht jedoch deutlich offener geworden. Aber auch bei einer grundsätzlichen Befürwortung eines Revolutionsrechts, muss genau geklärt werden, unter welchen Bedingungen eine Revolution legitim ist bzw. welchen Kriterien sie genügen muss, um als gerecht bezeichnet werden zu können. Die These des Vortrags lautet, dass es für Revolutionäre in der Realität unmöglich ist, allen ethischen Kriterien Rechnung zu tragen und eine legitime Revolution umzusetzen. Nach einer kurzen Reflexion darüber, inwieweit der Ungarische Volksaufstand des Jahres 1956 als Revolution bezeichnet werden kann, soll abschließend ein Bezug zu diesem Ereignis hergestellt werden.

Anna Tomashek studierte Politikwissenschaft (Magister Artium) und Pädagogik an der Katholischen Universität (KU) Eichstätt-Ingolstadt. Seit 2012 ist sie wissenschaftliche Mitarbeiterin am Lehrstuhl für Politikwissenschaft II, Politische Theorie und Philosophie (Prof. Dr. Dr. Manfred Brocker) an der KU Eichstätt-Ingolstadt. In ihrem Dissertationsvorhaben setzt sie sich mit dem Thema der Ethik von Revolutionen auseinander.
 

Der Vortrag ist die erste Veranstaltung einer Veranstaltungsreihe, die der akademische Mittelbau der Andrássy Universität Budapest anlässlich des sechzigjährigen Jubiläums des ungarischen Volksaufstands von 1956 organisiert. 

A kötetet bemutatják: Kovács Ágnes, egyetemi adjunktus (DE ÁJK), Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese.

Moderátor: Stumpf István, egyetemi tanár (SZIE ÁJK), alkotmánybíró.

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Opponensek: Szente Zoltán (MTA TK JTI), Papp Imre (ELTE ÁJK).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Opponensek: Uwe Puetter (CEU) és Papp Mónika (MTA TK JTI). Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.