Néhány nappal korábban közzétett bejegyzésünk a menekültkvótáról szóló október 2-i népszavazás kontextusában azt a kérdést vizsgálta, hogy folytathatnak-e az állami szervek politikai motiváción alapuló propaganda tevékenységet. Az alábbi írásban a kormányzati kampány tárgyát képező népszavazási kérdés jogi dilemmáit és politikai környezetét járjuk körbe, a tagállami és az uniós kormányzási szint viszonyát előtérbe helyezve.

A közelmúltban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria elé került a kérdés, hogy folytathatnak-e az állami szervek politikai motiváción alapuló propaganda-tevékenységet népszavazási kampány során, vagy semlegesnek kell maradniuk az álláspontok tekintetében. A probléma a jelenleg zajló, menekültkvótáról szóló népszavazás kontextusában merült fel, de segíti az érvek tisztázását, ha egy lépéssel távolabbról szemlélődünk. A kérdés ugyanis nem csupán az, hogy használhat-e a kormányzat gyalázkodó üzeneteket a menekültek ellen a jelen kampány során, hanem hogy adható-e olyan következetes elvi válasz, amely általános érvénnyel válaszolja meg, hogy milyen álláspontot kellene elfoglalnia az állam szerveinek egy népszavazási eljárás során.

A tartalomból:

Katalán Gergely Tamás: Reszocializáció és reintegráció

Munkácsi Lilla: Az ENSZ békefenntartási politikájának vizsgálata

Szabó Zsolt: Őszintén a kényszervallatásról

Somkutas Péter: Büntetőjogi közösségi háló: nyilvános adatbázisok, önkéntes rendőrök?"

Egy évvel a 2015. évi válság tetőzése után a menekültkérdés Európában mintha nyugvópontra jutna. Elsősorban az EU Törökországgal megkötött egyezségének köszönhetően jóval kevesebb, bár továbbra is átlagon felüli menedékkérő érkezik a kontinensre.

A tömeges beáramlás mérséklődésével párhuzamosan jó időre lekerült a napirendről a Közös Európai Menekültügyi Rendszer átfogó, a központosítás felé irányuló reformja. EU 27 állama a szeptember 16-i pozsonyi csúcson elvetette a kötelező menekültkvótát és a külső határok megerősítése mellett foglalt állást.

Magyarországon az érvénytelen, bár a kormány által politikailag eredményesnek tekintett népszavazás után a menekültügy témája már feltehetően nem fogja a korábbi szinten dominálni a napi közpolitikát.

Matthias Goldmann & Silvia Steininger: Introduction: Democracy and Financial Order—Legal Perspectives

Matthias Goldmann & Silvia Steininger: A Discourse Theoretical Approach to Sovereign Debt Restructuring: Towards a Democratic Financial Order

Lars Viellechner: The Limits of Law (and Democracy) in the Euro Crisis: An Approach from Systems Theory

Emanuel V. Towfigh: Rational Choice and Its Limits

Matej Avbelj: Constitutional and Administrative Pluralism in the EU System of Banking Supervision

Oisin Suttle: Debt, Default, and Two Liberal Theories of Justice

Thomas Biebricher: Neoliberalism and Law: The Case of the Constitutional Balanced-Budget Amendment

Francisco Saffie G.: An Alert from the Left: The Endangered Connection Between Taxes and Solidarity at the Local and Global Levels

Isabel Feichtner: Public Law’s Rationalization of the Legal Architecture of Money: What Might Legal Analysis of Money Become?

Hogyan lehet közelíteni egymáshoz a hazai és a strasbourgi tulajdonvédelmet?

Orbán Endre több lehetőséget is felvázol blogbejegyzésében.

Gondolat Kiadó, Budapest, 2016.

A Gondolat Kiadó és a Parlamenti Kutatások Központja tisztelettel meghívja Önt Szabó Zsolt A Nyugat-Balkán parlamentjei című kötetének bemutatójára. A könyvbemutatót Erdős Csaba, egyetemi adjunktus a Parlamenti Kutatások Központja titkára moderálja, előadóként részt vesz Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, Horváth Zoltán, az Országgyűlés EU technikai segítségnyújtás projektjeinek vezetője, Halász Iván, intézetvezető egyetemi tanár, NKE, valamint Smuk Péter, tanszékvezető egyetemi docens, SZE. Az eseményre regisztrálni október 25-ig az info@gondolatkiado.hu címen lehet név és személyi igazolvány szám megadásával.

10:00 A szakmai rendezvény megnyitása – Neumann László levezető elnök

10:15 – 11:00 Berke Gyula (PTE): a köztulajdonban álló munkáltatók munkajoga

11:00 – 11:20 Simon Csilla (MVM): A köztulajdonban álló vállalati HR sajátosságai

11: 20 – 11:40 Jäger István (BKV): Egy vállalat szakszervezet lehetőségei köztulajdonban álló vállalatnál

11:40 – 12:00 Sebestyén István (MNV): Van-e az állami tulajdonosnak bér-és foglalkoztatáspolitikája?

12:00 – 12:20 Szabó Imre (VDSZSZ): Gúzsba kötve táncolni? – munkavállalói érdekképviselet állami vállalatnál

12:20 – 12:50 Szilágyi József: (EVSZ) A vegyes tulajdon okozta problémák ágazati kollektív alkuban

12:50 Vita

A szakmai fórum ingyenes, de regisztrációhoz kötött a miskolcmunkajog@gmail.com e-mail címen október 23.-ig.

Opponensek: Lamm Vanda és Tamás András (NKE).

Opponens: Jakab András.

A Hunyady György és Berkics Mihály szerkesztette, A jog szociálpszichológiája: A hiányzó láncszem című kötetet (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó-JTI, 2015) bemutatja Gajduschek György (tudományos főmunkatárs, osztályvezető, MTA TK JTI) és Csepeli György (professor emeritus, ELTE TáTK Szociálpszichológia Tanszék).

A rendezvényt moderálja: Tóth Mihály tudományos tanácsadó, az MTA doktora.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérjük, részvételi szándékát előre jelezze az argyelan.laszlone@tk.mta.hu címen.

Opponens: Gárdos-Orosz Fruzsina.

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

A Jakab András és Gajduschek György szerkesztette, A magyar jogrendszer állapota című kötetet (Budapest: MTA TK JTI 2016) bemutatja Vékás Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke (a kötet letölthető innen). Jakab András két kötetét – Az európai alkotmányjog nyelve (Budapest: NKE 2016) és European Constitutional Language (Cambridge e. a.: Cambridge University Press 2016) – bemutatja Tölgyessy Péter alkotmányjogász, az MTA TK Politikatudományi Intézet tudományos munkatársa. A rendezvényt moderálja: Harmathy Attila akadémikus, az MTA Jogtudományi Bizottságának elnöke

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérjük, részvételi szándékát előre jelezze az argyelan.laszlone@tk.mta.hu címen.

Az MTA TK Jogtudományi Intézet Interdiszciplináris Jogi Kutatások Csoportja 2016. szeptember 29-én tartotta „A magyar lakosság jogtudata – elméleti és empirikus elemzés” elnevezésű projektjének zárókonferenciáját. A kutatás a magyar lakosság jogtudatát a joggal kapcsolatos ismeretekre és attitűdökre kiterjedően vizsgálta, arra is keresve a választ, hogy milyen tényleges szerepet játszik a jog az emberek gondolkodásában és a társadalom tényleges működésében.

A konferenciáról szóló sajtóbeszámolók:

A konferenciáról szóló sajtóbeszámolók:
Index
Ars Boni
Mandiner,
és egy további cikk az egyik előadás kapcsán az Indexen.