Armenia is a country of long-standing traditions where prevalent social perceptions often associate women primarily with the private and family spheres thus limiting their opportunities for self-realization in public and political aspects of life. Gender stereotypes are thought to contribute to women’s lower levels of representation in politics, formal employment and as business leaders. Stereotypes can also have a negative impact on men, especially those that portray men as solely responsible for providing financially for their families. According to a recent survey by Yerevan State University centre for gender and leadership studies 60 per cent of Armenians agree that there is “inequality among men and women in Armenian society,” and only eight per cent disagree with this statement. Annual assessments of the extent to which men and women are equal in Armenia, compared with other countries of the South Caucasus, indicate that Armenia falls behind its two neighbours in ranking. The 2015 Gender Gap Index ranks the country 105 out of 145 countries. Although the country scores relatively high in terms of equal access to education, these scores are counterbalanced in terms of economy, politics and health issues.

A Wolters Kluwer által ez év januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: Csehi Zoltán, Gárdos Péter, Kisfaludi András és Parlagi Mátyás. A szeptemberi duplaszámban Gyöngyösiné Antók Éva tanulmánya tárgyalja a felszámolási eljárás során be nem hajtott követelésekkel kapcsolatos problémákat, Siklósi Iván tanulmánya pedig a semmisség és megtámadhatóság szembeállítását relativizáló újabb tendenciákat vizsgálja.

A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról részletes információk a következő címen érhetők el:http://wolterskluwer.hu/szerzoknek/polgari-jog/

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat. A 2016 augusztusában megjelent kötet [Horváth M. Tamás és Bartha Ildikó (szerk.) Közszolgáltatások megszervezése és politikái; Merre tartanak?)] a közszolgáltatások megszervezésével és politikáival foglalkozik tizenkét fejezeten, „közszolgáltatási csoporton” keresztül.

A munkát az MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoport végezte, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szakmai bázisán. A tanulmányok megírásában a tudomány különböző területeiről számos neves szakember vett részt.

Maciej Szpunar főtanácsnok május végén tette közzé indítványát a C-195/15. sz. Mulhaupt v Gemeinde Wedemark ügyben. Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint a francia székhelyű adós társaság ellen fizetésképtelenségi főeljárás indult Franciaországban. Az adós társaság tulajdonában álló németországi ingatlan vonatkozásában az illetékes német adóhatóságnak – a fizetésképtelenségi eljárást megelőző időszakból - ingatlanadó-követelése állt fenn.

Jelen írás arra vállalkozik, hogy értékelje az Alkotmánybíróság új hatáskörének, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti „valódi“ alkotmányjogi panasznak az intézményi jelentőségét, valamint a bevezetése óta eltelt néhány éves alkotmánybírósági gyakorlatot. Ennek keretében a dolgozat négy tézisszerűen megfogalmazott kijelentés köré szerveződik. A tanulmány először azt járja körbe, hogy az Alaptörvénnyel létrejött új közjogi rendszer megváltoztatta az Alkotmánybíróságnak az államhatalmi ágak rendszerében betöltött szerepét, amelynek oka a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Ezt követően a valódi alkotmányjogi panasz jellege mint utólagos, jogorvoslati jellegű mechanizmus kerül az elemzés homlokterébe. Következő szempontként a dolgozat amellett kíván érvelni, hogy az alkotmányjogi panasz bevezetésével egy új jogág körvonalai látszanak kirajzolódni: az alkotmány eljárásjogé.

Despite the drastic political changes in some Central European countries, local governments are still in the focus of public sector reforms in the broader region. Decentralisation has many faces: countries follow different patterns by sub-regions and in a single country also the devolution methods are transforming with time. In this note I will briefly discuss the recent reform waves in the East European region.

After its accession to the European Union on 1st January 2007, one of the most important objectives of Romania has been the convergence with the rest of EU members not only in nominal terms, but also in real ones: competitiveness, wealth, poverty reduction, institutional capacity. Almost ten years after EU accession, we can say that significant progress has been realized in many areas, but in terms of institutional capacity Romania is facing the opposite of convergence: the divergence.

A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások – mint korábbi blog-bejegyzésünkben már kifejtettük – újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul  magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül, azaz egészen eltérő képzettségű, feladatkörű emberek számára adnak felhatalmazást kényszerítő eszközök alkalmazására, hatósági intézkedések megtételére.

A távfűtés környezet- illetve klímavédelmi szempontból előnyösebb a hagyományos (kiváltképp a szilárd tüzelőanyagokkal való, egyedi) fűtésnél, ezért előnyben részesítéséhez közérdek fűződik. E közérdek érvényesítését a központi szabályozás nem valósítja meg, ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezét gúzsba köti. A közszolgáltatással összefüggő, különböző érdekek szövevényéből a környezeti szempontokat kiemelve erre a feszültségpontra, s ennek egy, a közérdekkel összhangban állónak gondolt megoldására kívánok rámutatni.

Ha a közjószágok közé soroljuk a közterületek rendjét és a közbiztonságot, akkor aligha fogadható el, hogy azokból sokakat kirekesszenek, mások pedig élősködő módon finanszíroztassák magántulajdonuk, befektetésük vagy szabadidős tevékenységük védelmét az adófizetőkkel. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek ebben az újfajta szimbiózisban is éreztetik hatásukat, de miként?

Lassan nem lepődünk meg azon, ha április elseje, mint egy rossz tréfa, olyan jogszabályok hatályba lépését jelenti, melyek az AB gyakorlata alapján (lásd pl.: 166/2011. (XII. 20.) AB hat.) a jogbiztonság egyik legalapvetőbb követelményét, a felkészülési idő biztosítását sem elégítik ki, hiszen a módosított hulladéktörvény (Ht.) és a koordinálóra vonatkozó kormányrendelet címzettjeinek olyan jogszabályi követelményeknek kellett volna, kellene megfelelni, mely jogszabályok nem születtek meg és egy részükkel a jogalkotó máig adós.

Az informatika óriási fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, és ma már az élet minden területén használhatjuk a számítógépeket. Ez a változás utolérte az állami szervezetrendszert is, amelyet ösztönöznek a digitalizálódás előnyei, az ügyfelek igényei. A fejlődéssel igyekszik lépést tartani az igazságszolgáltatási rendszer is, és az elmúlt egy évben jelentős változásokat figyelhetünk meg a bíróságok és az ügyfelek közötti kommunikáció terén. A legnagyobb előrelépés 2016. július 1-jétől következik be, amikor a jogi képviselők és a gazdálkodó szervezetek számára kötelezővé válik az elektronikus kommunikáció a bíróságokkal. De vajon fel vannak-e készülve erre a változásra a szereplők és mindez hogyan hathat a bíráskodásra, a bíróságok munkájára?

Whose Democracy? The Greek Crisis, Public Money and the Eurozone  (pp. 5–10)

 Daniel Haitas

 Legal Challenges to Improve and Reform the Privatized Water Services in Indonesia  (pp. 11–18).
Dodik Setiawan Nur Heriyanto

Europa vs. USA – Delay and the Aviation Industry  (pp. 19–23)

Nikolett Zoványi

The Great Greek Auction. The Privatization of Utilities and Assets in Greece  (pp. 24–29).
Daniel Haitas

Contracting Out Public Services to NGO. Practices in Asian Countries  (pp. 30–35) Dodik Setiawan Nur Heriyanto

Derived from the renowned multi-volume International Encyclopaedia of Laws, this monograph on the rules on immigration and right of residence of non-nationals in Hungary examines the legal and administrative conditions for persons not having the citizenship of a State to enter the country and to stay and reside there. It provides a survey of the subject that is both usefully brief and sufficiently detailed to answer most questions likely to arise in any pertinent legal setting. It follows the common structure of all monographs appearing in the International Encyclopaedia for Migration Law, thus allowing easy comparison between the country studies.

Welcome and Opening

Norbert Kis, Vice-Rector for Continuing Education and International Affairs, National University of Public Service

Keynotes

State as Owner – The State and SOEs Relations in Hungary

Anita Boros, Associate Professor Deputy State Secretary of the Ministry of National Development responsible for asset management

Autonomy and Independence in SOEs

Martin Winner, Professor Vienna University of Economics and Business

Topics & Speakers

Corporate Governance of State-Owned Enterprises in the Czech Republic

Katerina Eichlerová, Assistant Professor Charles University in Prague

Current Fundamental Changes of the Ownership Policy and Boards’ Remuneration in Poland

Kaja Zaleska-Korziuk, Research and teaching assistant University of Gdansk

Bartłomiej Gliniecki, Post-doctoral fellow University of Gdansk

OECD Principles of Corporate Governance in the Light of Lithuanian Law

Edvardas Juchnevicius, Associate Professor University of Gdansk

Challenges of Serbian Public Enterprises in the Light of Points C and F of OECD Guidelines on Corporate Governance of State-Owned Enterprises

Branislav Malagurski, Professor University of Educons, Novi Sad

The State’s Role as Owner of Enterprises: Mandatory Rules of Corporate Governance in Romania

Emod Veress, Professor Sapientia University

Corporate Governance in State-owned Companies in Hungary

Tekla Papp, Professor National University of Public Service

Ádám Auer, Assistant Professor National University of Public Service

9.00 Introduction – Konrad Lachmayer & Robert Schütze

9.30 Constitutional Law and History – Robert Schütze

10.15 Coffee Break 10.30 Constitutional Law and Culture – Gunther Teubner

11.15 Constitutional Law and Politics – Renáta Uitz

12.00 Lunch

13.30 Constitutional Law and Philosophy – Alexander Somek

14.15 Constitutional Law and Philosophy II – Michael Anderheiden

15.00 Coffee Break 15.15 Constitutional Law and Geography – Konrad Lachmayer

16.00 Constitutional Law and Law – Otto Pfersmann

16.45 Conclusion(s) – Konrad Lachmayer & Robert Schütze

17.00 End of Conference

10:00–10:15 Gajduschek György (MTA TK JTI): Köszöntő, a projekt rövid bemutatása

10:15–10:35 Hunyadi György (ELTE PPK): Mit kérdez a pszichológus a jogtudatról?

10:35–10:55 Fleck Zoltán (ELTE ÁJK): Tudhatunk-e valamit a jogtudatról?

10:55–11:15 Szabó Miklós (ME ÁJK): Jogismeret, jogtudat, joghoz való hozzáférés

11:15–11:30 Hozzászólások

11:30–11:45 Kávészünet

11:45–12:00 H. Szilágyi István (PPKE JÁK): A jogtudat-kutatások elméleti kérdései

12:00–12:15 Gajduschek György (MTA TK JTI): Miért vagy miért nem fordulnak az emberek a joghoz?

12:15–12:30 Boda Zsolt (MTA TK PTI): Van-e szerepe a bizalomnak a jogi kultúrában?

12:30–12:45 Róbert Péter (MTA TK PTI): Perlési pesszimizmus Magyarországon

12:45–13:00 Fekete Balázs (MTA TK JTI): Jogismeret egykor és ma

13:00–13:30 Hozzászólások

10.00 Bevezető (Horváth M. Tamás, egyetemi tanár, vitavezető)

10.05 Vitaindítók

1. A közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos javaslatok (Rozsnyai Krisztina, habil. egyetemi docens, ELTE ÁJK)

2. Bírósági szervezetrendszer és függetlenség (Tordai Csaba, ügyvéd, alkotmányjogász)

3. Szakmai és politikai érvek viszonya a közigazgatási bíráskodás alakítása kapcsán (Fleck Zoltán, egyetemi tanár, ELTE ÁJK)

4. A közigazgatási bíráskodási gyakorlat szemszögéből: a bírósági struktúra kérdése (Figula Ildikó, Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke, Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium, kollégiumvezető-helyettes)

11.25 Szakmai vita kérdések megjegyzések az elhangzottakhoz „pro és kontra” felvetések (oda-vissza reakciók)

További témákat kifejtő hozzászólások

Technikai összefoglaló (follow-up)

19.00 Váradi Ágnes: „Fegyverek egyenlősége” és a polgári per – erőfölényes helyzetek kompenzálásának eljárásjogi lehetőségei

19.20 Balogh Lídia: A nők emberi méltósága és a sajtószabadság – európai és hazai médiaszabályozás

19.40 Könczöl Miklós: A jövőt érintő döntések és a politikai képviselet

20.00 Lőrincz Viktor: Pikachu és a polgári jog – a kiterjesztett valóság egyes jogi kérdései

20.20 Ződi Zsolt: Miért nincsen még mindig robotbíró?