Ismét felmerült az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók eltörlése.

A helyes kérdés azonban így hangzik: pontosan melyik szankciót – ha egyáltalán bármelyiket – kívánják a tagállamok felülvizsgálni?

Amikor az EU úgy dönt, hogy a „feloldja a szankciót”, akkor legtöbbször inkább arról van szó, hogy valamelyik típust törli el.

Az Európai Bizottság hosszú előkészület után 2016 márciusában terjesztette elő javaslatát a kiküldetési irányelv módosításáról.

A javaslat célja, hogy javítsa a kiküldetésben dolgozó munkavállalók helyzetét és tisztább versenyt teremtsen a munkáltatók között.

A javaslatnak három fő célkitűzése van: a kiküldetésben dolgozó munkavállalók bérének a helyi munkavállalók béréhez igazítása, a kölcsönzés szabályozása és a hosszú távra szóló kiküldetés reformja.

Magyarország hivatalos álláspontja szerint elutasítja a Bizottság reformjavaslatát, mivel abban a magyar vállalkozások versenyképességének romlását látja.

Az Európai Bíróság a C-191/14, C-192/14, C-295/14, C-389/14 és C-391/14–C-393/14. sz. egyesített ügyekben (továbbiakban: Borealis-ügy) kihirdetett ítéletében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek (kibocsátási jogok) kiosztási mechanizmusát vizsgálta.

A jogvita hátterében elsősorban az uniós klíma- és energiapolitikai szabályozásban fellelhető érdekkonfliktus áll.

A Bíróság kimondta, nem kifogásolható önmagában, hogy az éves kibocsátási összmennyiségek meghatározása során a villamosenergia-termelői ágazat kibocsátásait az uniós szabályozás nem veszi figyelembe, ugyanis ez összhangban áll az EU klímapolitikai céljaival.

Az ún. ágazati korrekciós tényezőket meghatározó bizottsági 2013/448/EU határozatot azonban a Bíróság részben érvénytelennek találta, azonban az ítélet hatálybalépését tíz hónapos időszakra elhalasztotta.

Az Európai Bizottság az ítéletben megadott szempontoknak megfelelő, új szabályozás bevezetésével megnyugtathatja a kvótakereskedelmi piacot, másrészt helyreállíthatja az uniós klímapolitika célkitűzéseit és az érintett ágazatok gazdasági érdekei közötti kényes egyensúlyt.

A tartalomból:

FEKETE Balázs: Alternatív kommentár az EUSZ 7. cikkéhez

DEÁK Ágnes: „Egy nemzet elmarad saját törvényeitől”. Az „ősi alkotmányosság” az 1860-as évek magyar politikai elitjének gondolkodásában

SCHWEITZER Gábor: Péter László nézetei a vallásszabadságról, valamint az állam és az egyház közötti közjogi kapcsolatokról

SZENTE Zoltán: Az angol és a magyar párhuzamos alkotmányfejlődés mítosza DEÁK Dániel: Túlközpontosítás és illiberális állam

PAP András László: Az illiberális multikulturalizmus magyar modellje: a magyar kisebbségi jog változása 2010-2016 (I. rész)

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékáni tisztséget 2016. július 1-től Szikora Veronika, a Polgári Jogi Tanszék habilitált egyetemi docense tölti be.

Kötetünkben a 2014. május 22. és 24. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezett XI. Magyar Ókortudományi Konferencia „Törvényszéki retorika – jogi érvelés” szekciójának előadásait adjuk közre.

A szekció megszervezésének célja elsősorban az volt, hogy lehetőséget biztosítson az eszmecserére a jogelmélet és jogtörténet, valamint az ókortudomány hazai művelői közt. Ezt a célt annyiban mindenképpen sikerült elérni, hogy a résztvevők nem kizárólag római jogászok voltak, sőt olyan is akadt köztük, aki nem a hazai jogi karok valamelyikének oktatója. A statisztikánál jóval érdekesebb – és fontosabb – azonban, hogy nemcsak az előadók és hallgatóik között alakult ki az ülés során több esetben ígéretes párbeszéd, hanem az itt közreadott írásokban is fölfedezhetünk olyan közös kérdéseket, melyek a közös válaszkeresés reményére jogosítanak.

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Invited speakers: László Andor (BCE, former member of the European Commission) Francesco de Cecco (Newcastle Law School) Simon Rippon (CEU) Márton Ugrósdy (IFAT)

Moderator: Márton Varju (MTA)

A 350 éves evangélikus jogi oktatás örökségének továbbviteléről írt alá új megállapodást a Magyarországi Evangélikus Egyház a Miskolci Egyetemmel.

„Változások és megoldások a büntetőeljárásról szóló törvény tervezetében” címmel rendezett konferenciát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Állam- és Jogtudományi Szakbizottsága és az Ügyészek Lapja Miskolcon, 2016. július 6-án. A szervezők célja az volt, hogy a törvényalkotásban közreműködők, az egyetemi oktatók és a nagy tapasztalattal rendelkező jogalkalmazók véleményét egyaránt megismerhessék a résztvevők. Az előadások a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet egyes kérdéseit érintették, törekedve arra, hogy a megjelent gyakorlati és elméleti szakemberek képet kapjanak a várható változásokról. A konferencia szervezői és előadói bíznak abban, hogy a még napjainkban is formálódó, ősszel az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezetbe bekerülhetnek azok az elhangzott javaslatok, amelyeket a jogalkotó elfogadhatónak tart. Az előadások szerkesztett szövege az Ügyészek Lapjában megjelenik, így hozzáférhető lesz az érdeklődők szélesebb köre számára is.