A Parlamenti Szemle 2016-ban indult, évente kétszer megjelenő magyar nyelvű, nyomtatott és on-line tudományos folyóirat, amely a parlamenti, parlamentarizmussal kapcsolatos kutatásoknak kíván fórumot biztosítani a jog- és politikatudomány művelői számára egyaránt. A lap a parlamenttel foglalkozó társadalomtudományok szakmailag lektorált (double blind peer review) folyóirata. A folyóirat 2016/2. számába augusztus 31-ig várja a tanulmányokat és szamlecikkeket. 

A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói pályázatainak kiírásában előnyt élveznek a magyar állampolgárságú, illetve a határon túli magyar fiatalok.

Mennyire összeegyeztethető ez az uniós joggal?

Megjelenhetnek-e nemzetpolitikai érdekek a tudományos élet egy olyan területén, amely bizonyos kutatói álláspályázatok elbírálási feltételeit érinti?

Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét.

A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.

Ez a mumus csak nem akar továbbállni, és ennek oka viszonylag egyszerű. Szemben a kontinentális („jó”) nyugat-európaiakkal, az Európai Gazdasági Közösségbe (vagy a Közös Piacba) – ahogy 1973-ban ismerték – az Egyesült Királyság tartózkodva és csak az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság csapásai miatt lépett be. A hidegháború legforróbb időszakában az amerikai külügyminiszteri posztot betöltő Dean Acheson manapság agyonhasznált kifejezésével élve: Nagy-Britannia elvesztett egy birodalmat és még nem talált magának új szerepet. Ez talán a meghatározó tagállami lét lehetne Európában? Miért is ne? A nemzetközi porond hagyományos brit „hatalmi körének” – a Nemzetközösség – jelentősége gyorsan hanyatlott és az Egyesült Államokkal fennálló „különleges kapcsolat” is csak alárendelt pozíciót biztosíthatott egy közepes méretű európai államnak.

The paper discusses the rules of international law regarding the use of force against civil aircraft in the interpretation of states in their written submissions presented to the International Court of Justice (ICJ). The overall objective of the author is to identify what the relevant international law is, including indications of relevant state practice and opinio iuris. An additional objective being to discover how states interpret and implement relevant international conventions and other norms. Notwithstanding the fact that the ICJ has never delivered any judgment with respect to the merits of any aerial incident case the states’ written submissions (memorials) subject to analysis in this paper remain relevant as of today. The main reason being that the legal arguments made in the memorials by the states concerned eventually contributed to the codification of customary international law and may, by the same token, contribute to a better understanding of current developments and challenges.

One of the recent challenges regarding the legislation and jurisdiction of the different European institutions – of the European Union and of the Council of Europe – is the sharpening conflicts among them and the Member States. The question of final appreciation of constitutional conflicts, particularly conflicts based on or deducted to human rights is essential and important. The question is the following: what can a state or its Constitutional Court do if it finds that a judgement of an international court (the ECJ or the ECtHR) is contrary to the Constitution? Such conflicts are observed also between the ECJ (Opinion 2/2013) and the ECtHR (Bosphorus presumption). The answer cannot avoid the fundamental principle that the rule of law and primacy of international law requires that judgements of international courts are observed and enforced. But if there is no instrument to correct inappropriate international judgments, if there is no balance to the unlimited power of international courts that expropriate legislation, if constitutional courts are mere servants of international courts than arbitrariness is faced.

A gyülekezési jog korlátainak (általános korlátok, megtiltási okok, feloszlatási okok) bírói és alkotmánybírósági gyakorlatának elemzése elengedhetetlen az alapjog gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához. E korlátok megítélése az elmúlt öt-hat évben a joggyakorlatban folyamatosan és jelentősen változott, melynek során egyszerre volt jelen az aktivizmus (kvázi-megtiltási okok kialakítása) és a megszorító értelmezés (a Gytv. megtiltási okainak értékelése során). Az elmúlt évek eseti döntései több kérdést tesznek fel, mint amennyit megválaszolnak: Mennyiben tekinthető a gyülekezési joggyakorlat töretlennek? Levezethetőek-e további megtiltási okok? Mennyiben adhatnak teret a kreatív jogalkalmazásnak a megtiltási okok? Mi a viszonya az általános korlátoknak és a megtiltási okoknak? Megalapozzák az Alaptörvény közösségek, és tagjaik méltóságának védelmét biztosító rendelkezései a gyülekezési jog korlátozását?

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (3) bekezdése szerint a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. Ennek ellenére nem tűnik nyugvópontra jutónak az a kérdés, hogy „mennyiben”, illetve „mikortól” kell a Ket. szabályait alkalmazni. A tanulmány több, a rendőrségi, bírósági és alkotmánybírósági joggyakorlatban megjelenő választ és azok lehetséges hatásait vizsgálja.

2016. július 1-jén nyolc év után köszön le az Állam- és Jogtudományi Kar dékáni posztjáról Király Miklós, az ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Pályafutásáról, dékánságáról és a jogászképzés előtt álló kihívásokról is kérdeztük.

A könyv az alkotmányjogászokhoz szól, és elméleti szempontból tárgyalja az alkotmányjog alapkérdéseit. Célja az, hogy feltérképezze a kérdésekkel foglalkozó hatalmas szakirodalmat (azaz strukturált és tömör összegzését adja), módszertanilag követhető módon fogalmazzon meg saját válaszokat ezekre a kérdésekre, valamint hogy bemutassa az alkotmányelmélet gyakorlati relevanciáját alkalmazásának néhány konkrét példáján keresztül, rávilágítva arra, hogy a különböző elméleti válaszok (előfeltételek) más-más jogi megoldásokhoz vezetnek. Az angol nyelvű kiadással egy időben magyarul is megjelenő munka egy évtizednyi kutatómunka eredménye, amely elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt használható ismeretanyagot és gondolkodási módszert igyekszik átadni. Legfontosabb tézise, hogy az alkotmányjog kulcsfogalmait múltbeli és jelenkori társadalmi kihívásokra adott válaszokként kell értelmeznünk.

(Cambridge University Press) 

További részletek a kiadó honlapján olvashatók: http://www.cambridge.org/us/academic/subjects/law/jurisprudence/european-constitutional-language

A kötet témája a pénz, a vizsgálat tárgyát képező kérdések pedig a polgári jog, azon belül elsősorban a dologi jog területére esnek, de számos vonatkozásban érintik a kötelmi jogot is.

A pénz és a dologi jog két olyan terület, amely a magyar jogban az elmúlt bő félévszázad során meglehetősen mostoha bánásmódban részesült. A kellő szintű jogi tudás hiánya látványosan megmutatkozott abban a bizonytalanságban és értetlenségben, ahogy a magyar társadalom a Magyarországot a 2009-et követő években elérő pénzügyi válság következményeivel próbált szembenézni.

E könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, és felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.

(Wolters Kluwer, 2016.) 

Program:

14.00-14.40: Hoffmann Tamás (MTA TK JTI): A nemzetközi büntetőjog mint versenyző

14.40-15.20: Lőrincz Viktor (MTA TK JTI): Ingók átruházása és a jogrendszerek versenye

15.20-16.00: beszélgetés: Létezik-e verseny a versenyjogok között? (vitaindítót tart: Tóth Tihamér, PPKE JÁK)

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Opponens: Varju Márton (MTA TK JTI).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Opponensek: Fuginszky Ádám (ELTE ÁJK), Menyhárd Attila (MTA TK JTI).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

A 2018-tól Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó Európai Adatvédelmi Rendelet számos komoly változást hoz az adatkezelők, így a gazdálkodó szervezetek és közigazgatási szervek napi munkájában is. A két féléves képzés külön hangsúlyt helyez a munkaügyi szféra, a távközlési jog, az elektronikus kormányzás és az adózással kapcsolatos területek adatkezelési feladataira. A képzés jogeseteken keresztül, gyakorlatorientáltan, neves oktatók, a szakterület legfelkészültebb szaktekintélyei segítségével vezet be az adatvédelem "új" világába.