A Pro Futuro című állam- és jogtudományi folyóirat folyamatosan, illetve a következő lapszámhoz 2016. július közepéig várja a kéziratokat. A lap nyomtatott és elektronikus formában egyaránt megjelenik (http://profuturo.lib.unideb.hu/). Tanulmányokat, szemlecikkeket (ismertetőket) egyaránt fogadunk, de az annotációk összeállítására is lehet jelentkezni nálunk a profuturo@law.unideb.hu címen. Szerzői (formai) útmutatónkat itt tanulmányozhatja: http://profuturo.lib.unideb.hu/file/oldal/prof/szerzoiutmutato-final.doc 

Örömmel tudatjuk a Tisztelt Szakmai Olvasóközönséggel, hogy az Eljárásjogi Szemle első lapszáma megjelent. Elektronikus formában a www.eljarasjog.hu weboldalon érhető el, nyomtatott formában a HVG-ORAC Kiadónál megrendelhető. Reméljük, hogy széles szakmai közönség forgatja majd haszonnal az újonnan indult folyóiratot. A második lapszámba továbbra is különböző műfajú írásokat várunk: tudományos szakcikkeket, jogesetek kritikai elemzését, esetlegesen recenziókat, konferencia beszámolókat. Kérjük, hogy kézirataikat 2016. május 31-ig – idegen nyelvű összefoglaló kíséretében – a következő e-mail címre küldjék el: harsagi.viktoria@jak.ppke.hu 

Megjegyzések az Alkotmánybíróság tulajdonjog-korlátozási gyakorlatához.

The Hungarian government is seeking a constitutional amendment to take special emergency measures to tackle acts or threats of terrorism without prior parliamentary approval. Considering that the ruling party does not have the 2/3 majority required to amend the constitution anymore, the success of the amendment proposal requires broad inter-party compromise – writes Professor Uitz.

• Kártyás Gábor: 
  A korlátozások felülvizsgálatának megszorító értelmezése 
  Az Európai Bíróság első ítélete a munkaerő-kölcsönzési irányelvről

• Edit Kajtár - Bruno Mestre: 
  Közösségi hálózatok és a munkavállalók magánélethez való joga munkaviszony létesítése előtt: összehasonlító elemzés és megjegyzések

• Zaccaria Márton Leó: 
  Az egyéb helyzet, mint védett tulajdonság koncepcionális sajátosságai a magyar joggyakorlatban

• Szabó Imre Szilárd: 
  Sztrájkjogi problémák

A társadalmilag sérülékeny csoport koncepciója az európai jogi színtéren elsőként az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában jelent meg. A fórum eredetileg a roma kisebbség vonatkozásában alkalmazta a fogalmat, későbbi döntéseiben azonban más csoportok – így az értelmi fogyatékossággal élők, a HIV-fertőzöttek, valamint a menedékkérők – kapcsán is felhívta a figyelmet azok sérülékenységére. A sérülékenység elismerése egyidejűleg speciális intézkedéseket is megkövetel az érintettek érdekeinek védelmében; ahogyan a strasbourgi fóruma fogalom első megjelenését fémjelző Chapman kontra Egyesült Királyság ítéletében megfogalmazta: „a cigányság, mint kisebbség sérülékeny pozíciója azt jelenti, hogy különös figyelmet kell fordítani szükségleteikre, illetve az általánostól eltérő életmódjukra mind a releváns szabályozási keretek kialakítása során, mind pedig az egyedi ügyekben hozott döntésekben.”

A rendszerváltoztatástól az Alaptörvényig vezető alkotmányos viták középpontjában Magyarországon is a joguralom felfogása áll. Ironikus, hogy ezt manapság egyetlen jogi kultúra uralja, az, amelyben a hatósági jogmegállapítás elvben is ex post facto történik (angol common law) s a politikai pragmatizmus a választott képviseleti szervektől egyre inkább a merőben jogalkalmazóra tolja át a jogújítás feladatát (USA). Politikai hívószóvá válása ugyanakkor ideokratikus idealizációval jár. Merthogy a joguralom instrumentális érték, noha a nemzetközi nyomásgyakorlás erői fundamentalizálják; a kihívás és válasz hic et nunc közegében eleve partikuláris, noha a globalizmus univerzalizálja; amennyiben a jogbiztonság igézetében feláldozza az igazságosságot, nemcsak populáris támaszát, de értelmét is elveszíti; ha egyoldalúan tolja előtérbe saját homogenitását, úgy eltorzítja az általa védett ügy érdemét; ha elsődleges államcélként kultuszt épít maga köré, úgy az államszervezeti együttműködés térvesztésével könnyen államanarchiát támogathat, a közügy elsikkadását. Holott ugyanúgy, ahogyan a joguralom is legfeljebb törekvés, de sohasem perfektuált állapot, a jog maga sem más, mint egyként védendő értékek halmaza, amelyek különféle döntési helyzetekben csupán kompromisszummal feloldható konfliktusba kerülhetnek egymással. Ezért sem problémátlan a globalizálódó bíróuralom, mert kisajátíthatja magának s táptalajától leválaszthatja a kölcsönös learning process folyamatosságát, s akár soft law gyanánt megfogalmazott kívánalmakat kényszeríthet ki jogként.

A tanulmány elsődleges célja annak bemutatása, hogy milyen változások történtek a török jog- és intézményrendszer alapelemei esetében, és a lezajlott változások mennyiben befolyásolták Törökország versenyképességet. A nyugati típusú jogrendszer átvétele már a 19. században, az Oszmán Birodalom idején megindult. Az iszlám és a nyugati jogrendszer ötvözése azonban nem volt sikeres, a birodalom gazdaságilag nem tudta felvenni a versenyt a többi nagyhatalommal. A török nemzetállam teljes radikalitással a nyugati civilizáció átvétele mellett tette le a voksot, de ez a kísérlet is felemás sikerrel járt – a kemalista modell a huszadik század végére elvesztette korábbi dominanciáját. Az utóbbi évtizedek a kemalizmus alatt perifériára szorult iszlám újraéledését láthatjuk a politika, a gazdaság és a társadalom szférájában. A tanulmány keretében áttekintjük az iszlám és a nyugati modernizáció ötvözésének lehetőségét Törökországban, illetve ennek kihatását az ország versenyképességére.

A települési adó új adónem a hazai jogrendszerben. A Magyar Közlöny 2014. évi 161. számában, 2014. november 26-án jelent meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek (Hatv.) az a módosítása, amely 2015. január 1-jei hatállyal lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára, hogy települési adót vessenek ki. Az új adónem már közvetlenül a megjelenését követően is visszhangot váltott ki a közjogi szereplők körében; egy országgyűlési képviselő kezdeményezésére vizsgálta az alapvető jogok biztosa, és kijelentette, hogy figyelemmel kíséri a települési adót megállapító rendeleteket, de nem támadja a Hatv. felhatalmazó rendelkezését az Alkotmánybíróságon.[1] 2015 év végén pedig „megszaporodtak” a települési adót előíró önkormányzati rendeletek, ráadásul ezek tárgya egyre extrémebb lett: sajtóhírek alapján települési adót vetettek ki lóra (Pilisjászfalu),[2] vagy éppen giccsesnek tűnő épületre (Óbuda-Békásmegyer);[3] az extravaganciákon túl azonban a legtöbb helyen a települési adó a termőföld megadóztatására szolgált.[4] Mindez azonban csupán a jéghegy csúcsa, az csupán alaposabb vizsgálat eredményeképp lenne megállapítható, hogy mely önkormányzatok vezettek be települési adót, és az ilyen esetekben mi az adó alapja és mértéke, illetve ki az alanya.

Jelen tanulmány alkotmányossági szempontból azt a kérdést vizsgálja, hogy elfogadható-e a települési adónak a jelenlegi szabályozása, illetve, hogy milyen megoldási javaslatok mutatkoznak a szabályozás „alkotmányosítására”annak érdekében, hogy az Alaptörvény XXX. cikkébe foglalt közteherviselési kötelezettség érvényesüljön.

Fuglinszky Ádám, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke docensének legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A könyvről további részletek a Kiadó honlapján olvashatók: http://shop.wk.hu/termekek.php?idx=3258&kat=64#.VyMBpGPIxeA

Könyvünk immár negyedik kiadása az előzők nyomában halad. Az európai integráció kialakulásának, az elmélyülés és kibővülések ár-apályainak bemutatását követően az Európai Unió szerveinek statikájával és dinamikájával ismerkedhet meg az olvasó. A tulajdonképpeni uniós jog bemutatása a jogforrások ismertetésével indul, majd az uniós jog működésének alapvető elvei (közvetlen hatálya, elsőbbség) és a helyese érvényesülésének mechanizmusai (a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások, az előzetes döntéshozatali eljárás, az uniós aktusok megsemmisítési eljárása) kerülnek sorra.Az Unió anyagi jogát klasszikusa, a belső piac joga reprezentálja. "Könyv a könyvben" az Unió versenyjoga és az állami támogatások joga, amely a legfrissebb fejleményeket is feldolgozva nyújt alapos betekintést ebbe az érdekfeszítő jogi univerzumba. 

13.00: Gajduschek György (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet) Bevezető gondolatok

13.10 Halász Iván (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet) Ki a fővárosból? A központi szervek át- és kiköltözésének tervei Közép-Európában

13. 30: Schweitzer Gábor (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet) A Nagy-Budapest koncepciók és a külföldi minták (1908-1945)

13.50: Somogyi Renáta (PhD hallgató, NKE ÁKK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola) A Danzig Szabad Város igazgatási sajátosságai a két világháború közötti időszakban

14.10: Balázs István (tud. főmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet) Metropolizáció Európában?

Hozzászólások

A konferencián a büntetőjog jeles képviselői, a legfőbb ügyész, büntetőbírák, ügyészek beszélnek a migrációval összefüggő bűncselekmények gyakorlati aspektusairól. A rendezvény egyúttal az Opten. Kft. gondozásában megjelent új Btk. kommentár könyvbemutatója is.

Monday, 30 May

12:30- 13:00   Arrival of participants and registration

13:00-13:15    Opening statements

·        Tünde Handó, President of the National Office for the Judiciary

·        András Jakab, Director of HAS Institute of Legal Studies

·        Anna Veneziano, Deputy Secretary-General, UNIDROIT

Chair of the first day: Csongor Nagy (senior research fellow, HAS)

13:15-14:00    Introduction to the concept of the European Model Rules of Civil Procedure and the new Hungarian Act of Civil Procedure

·        Diana Wallis, ELI President

·        István Varga (University of ELTE)

14:00-15:30    Service and due notice of proceedings

·        Astrid Stadler (Universität Konstanz) (30 mins)

·        Kapa Mátyás, attorney (30 mins)

·        General discussion (30 mins)

15:30-16:00    Coffee break

16:00-17:30    Obligations of the parties, lawyers and judges

·        Alan Uzelac (University of Zagreb) (30 mins)

·        Sándor Udvary (Károli Gáspár University) (30 mins)

·        General discussion (30 mins)

17:30-17:45    Coffee break

17:45-19:15    Access to Information and Evidence

·        Neil Andrews (University of Cambridge) (30 mins)

·        Lilla Király (University of Pécs) (30 mins)

·        General discussion (30 mins)

19:15              End of the first conference day

20:15              Dinner

Tuesday, 31 May

Chair of the second day: Prof. hon. Tamás Éless (University of ELTE)

09:00-10:30    Provisional and Protective Measures

·        Neil Andrews (30 mins)

·        Lajos Wallacher (University of Pécs) (30 mins)

·        General discussion (30 mins)

10:30-11:00    Coffee break

11:00-12:30    Res Judicata and Lis Pendens

·        Neil Andrews (University of Cambridge) (30 mins)

·        Adél Köblös (National University of Public Service) (30 mins)

·        General discussion (30 mins)

12:30-13:00    Concluding remarks

·        Remco (C.H.) van Rhee (Maastricht University)

·        András Osztovits (senior research fellow, HAS)

13:00              End of the conference and lunch

Opponensek: Szakály Sándor (Veritas Történetkutató Intézet), Szabó István (PPKE JÁK).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

10.00-10.30 Opening, project introduction Kecskés, Gábor (Institute for Legal Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences)

10.30-10.50 Majtényi, Balázs (Institute for Legal Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences) Misunderstood Fundamental Right? (The Right to Healthy Environment in Hungary)

10.50-11.10 Müllerová, Hana (Institute of State and Law, Czech Academy of Sciences) The Right to Environment in the Czech Republic: Courts Finally Turning Green

11.10-11.30 Jančářová, Ilona (Masaryk University, Faculty of Law) Right to Healthy Environment in Respect to Air Pollution in the Czech Republic

11.30-11.50 Maslen, Michal (Trnava University, Faculty of Law) Legal Framework and Public Policy Transposing the Requirements of the Right to a Healthy Environment in the Slovak Republic

11.50-12.10 Saribeyoglu-Skalar, Meltem (Marmara University, Faculty of Law) The Right to a Healthy Environment in Turkey and the Question of Its Efficiency

12.10-12.30 Mauerhofer, Volker (University of Vienna, Faculty of Life Sciences) A Right of/to a Healthy Environment: Overview on the Austrian Situation

12.30-12.50 Tomoszková, Veronika (Palacky University Olomouc) Substantive Right to Healthy Environment - A Right Without Content?

12.50-13.10 Oleshchenko, Viacheslav (Koretsky Institute of State and Law, Ukrainian National Academy of Sciences) A Right of/to a Healthy Environment: Overview on the Ukrainian Legal Regulation

13.10-13.30 Kecskés, Gábor (Institute for Legal Studies, Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences) European Perspectives – Green Rights within the Practice of the European Court of Human Rights

13.30-13.50 Discussion

Morning session

10.00-10.10 Opening remarks by the organisers

10.10-10.40 Russell Miller (Washington & Lee University): Differencing Comparative Constitutional Law – The Case of American and German Privacy Rights

10.40-11.10 Mila Versteeg (University of Virginia): Do Constitutional Rights Make A Difference?

11.10-11.40 Konrad Lachmayer (MTA TK JTI – Durham Law School): A Pluralistic Approach to Contextualism in Comparative Law

11.40-12.15 Discussion

12.15-13.00 Lunch Afternoon session

13.30-14.00 Katalin Kelemen (University of Örebro): Reflections on the Path Dependency of Legal Systems and Contextuality

14.00-14.30 Renata Uitz (Central European University): Comparative Constitutional Scholarship 2.0: Why? What? How?

14.30-15.00 Mathias Siems (Durham Law School): Comparative Law in the 22nd Century – and what to do in the meantime

15.00-15.30 Balázs Fekete (MTA TK JTI): Uses and misuses of legal culture in comparative law

15.30 Discussion

10.00–10.20 A konferencia megnyitása (Balogh Dorka) Bevezetés (Könczöl Miklós) 

10.20–11.10 Bor Bettina: Egy szemiotikai megalapozású stíluselmélet alkalmazása jogi szövegek elemzésére 

11.10–12.00 Lőricz Viktor: Az attribúció és a stílus relevanciája a polgári jogban 

13.30–14.20 Markovich Réka: Jogszabályszerkezet és stílus 

14.20–15.10 Vinnai Edina: Laikusok nyelvhasználati módjai jogi környezetben 

15.10–16.00 Ződi Zsolt: A bírák ítélet-írási stílussal kapcsolatos önreflexiója

In der Flüchtlings-, Asyl- und Migrationspolitik steht die Europäische Union vor einer historischen Bewährungsprobe. In der heutigen, dramatisch veränderten Situation müsste sie sich auf ein grundlegend neues Asylrecht einlassen. Politisch jedoch fehlen noch, so scheint es, alle Voraussetzungen für eine große Reform. Dass Verwerfungen drohen, ist auch und gerade im bilateralen Verhältnis zwischen Deutschland und Ungarn spürbar geworden – die Grundpositionen der deutschen Regie-rung einerseits („Wir schaffen das“) und andererseits der ungarischen Regierung („moralischer Imperialismus“) scheinen schlechthin unvereinbar. In dieser historischen Lage laden wir herzlich zu einem wissenschaftlichen Symposion ein, das zugleich Forum ungarisch-deutscher Verständigung über die gemeinsamen unionsverfassungs- und völkerrechtlichen Grundlagen der Asyl- und Migrationspolitik sein will.