Call of the I·CONnect, Blog of the International Journal of Constitutional Law and ConstitutionMaking.org

Szabó Gábor sikeres habilitációs előadásaira november 9-én (hétfőn) délután 2 órától került sor. A tantermi előadás címe: Multinacionális vállalatok és államok nemzetközi kötelezettségei a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülésével kapcsolatban A tudományos előadás címe: Fejlődés és fejlesztés emberi jogi alapokon (Human Rights Based Development)

Az oktatás, képzés, tanulás kifejezések korábban hagyományosan a gyermek- és ifjúkorhoz kötődtek. Az élet minden területén tapasztalható, egyre gyorsabb ütemű változások azonban nem teszik lehetővé, hogy a felnőttkorba lépett nemzedék abbahagyja a tanulást, és csak az élete első szakaszában megszerzett ismeretekre hagyatkozzon. A 21. század rengeteg kihívást tartogat minden ember számára, ezért nagyon fontos, hogy mindenki nemtől, kortól és foglakozástól függetlenül meg tudja valósítani az egész életen át tartó tanulás stratégiáját. Egyre szélesebb réteg ismeri fel, hogy a gyorsan változó világban a sikeres szerepvállalásnak döntő feltétele a lifelong learning folyamatában való részvétel, hiszen segítségével olyan új kompetenciákat és készségeket sajátíthatunk el, amelyek nélkülözhetetlenek életünkhöz. Napjainkban már elmondhatjuk, hogy oktatási intézményekben, vállalkozásokban és számos kulturális intézményben foglalkoznak felnőttek képzésével, biztosítanak lehetőséget az önmegvalósításra, önképzésre. Az alábbiakban a felnőttoktatás és felnőttképzés néhány aspektusáról készítettünk pillanatfelvételt mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország tekintetében.

A közszolgáltatások ellátásának és az infrastrukturális szolgáltatások nyújtásának keretei a rendszerváltás óta változásban vannak. 1990 után a magánvállalatok erősödtek meg Magyarországon, privatizációs hullám zajlott. A 2000 évekhez közeledve azonban elkezdődött egy folyamat, Európa-szerte és Magyarországon egyaránt, melynek keretében megnőtt az igény a többségi vagy kizárólagos állami tulajdonú társasági formák iránt. Felvetődhet azonban a kérdés, hogy milyen szemléletmód-változáson kell keresztülmennie a közvállalatoknak, hogy valóban hatékonyan és átláthatóan működjenek, és szolgálják a köz érdekét? A társasági jog különböző megoldási lehetőségeket kínál a vállalatok számára. Kérdéses azonban, hogy a magánszektor gazdasági és tulajdonosi viszonyaira kitalált modellek mennyiben képesek az állam és az önkormányzatok gazdasági igényeit is kiszolgálni egyben?

Az Európai Bizottság 2015. november 6-án közzétette javaslatát a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetének szövegéről. A TTIP tervezett fejezete kulcsfontosságú a részes felek közpolitikai és szabályozási mozgástere szempontjából, ugyanis elvi szinten e fejezet rendelkezései határozzák majd meg, hogy az EU és az USA környezetvédelmi intézkedései mennyiben térhetnek el a TTIP alapvető liberalizációs célkitűzéseitől. A tervezett fejezet háttérként a fenntartható fejlődés széles fogalmára épít, alapelvi szinten nevesíti a felek szabályozáshoz való jogát és a magas védelem követelményét, illetve rendezné a felek multilaterális környezetvédelmi egyezményei és a TTIP közötti viszonyt. A szövegtervezet helyteleníti a „race to the bottom” hatást elősegítő azon gyakorlatot, amely a környezetvédelmi normák szintjének csökkentésével teszi vonzóbbá a beruházási környezetet, azonban e klauzula megfogalmazása jóval elmarad a szigorúbb nemzetközi példák, pl. a NAFTA követelményeitől. - A szövegtervezet jó alapot ad ahhoz, hogy a részes felek multilaterális környezetvédelmi egyezményeiből fakadó kötelezettségei, a környezetvédelmi szabályozásuk és a TTIP szabadkereskedelmi rendelkezései közötti összhang biztosítható legyen.

Túl a 21. század első évtizedén még mindig nem tudjuk azt mondani, hogy érdemi újragondolás és elemzés folytán megpróbáltuk volna feldolgozni a 20. század indulati reakcióit. Ennek egyik példája lehet az a jelenség, amelynek folyományaként némelyek Carl Schmitt munkásságát még mindig hajlamosak a maga teljességében a nemzetszocialista érához való viszonnyal összemosni. Egy másik megnyilatkozás lehet azonban az a – sajnos jogászi és politikai körökben egyaránt jelenlévő – felfogás, amely az állam fegyveres védelmi erejének végletes korlátozására, diskurzusból való kiszorítására, és emellett bizonyos esetekben még a védelmi kapacitások jelentőségének eltagadására is hajlandóságot mutat. A jaltai világrend széthullása után Európa számos országában a politikai stigmatizáció kereszttüzébe kerültek a fegyveres védelmi szervek. Ennek oka a totalitárius rezsimek hatalmi politikája volt, amelyben szükségképpen kulcsszerepe volt a fegyveres erőszaknak. A megbélyegzés következménye egyrészt az irracionális képességcsökkentés lett – ami éppen napjainkban torolja meg magát az Európát elérő terror és a kiújuló fegyveres összeütközések tombolásának kezelése terén – úgy a katonai, mint a rendvédelmi szférában, másrészt pedig az állami fegyveres erőszak alkotmányos túlkorlátozása. 

A köteteket bemutatják: Tóth J. Zoltán tanszékvezető egyetemi docens Károli Gáspár Református Egyetem és Kiss Anna tudományos főmunkatárs Országos Kriminológiai Intézet

Az ülés napirendje:

A kutatócsoport 2015. évi munkájának értékelése továbbá a 2016. évre tervezett kutatások megvitatása,

Megemlékezés Lőrincz Lajos akadémikus halála 5. évfordulójáról.

Opponensek: Gárdos-Orosz Fruzsina (MTA TK JTI) és Udvary Sándor (KRE)

Nyelv: angol

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Nyelv: angol

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Opponens: Kreisz Brigitta (MTA TK JTI)

Nyelv: angol

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Opponensek: Szente Zoltán (MTA TK JTI), Temesi István docens, NKE KTK

Nyelv: magyar

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Az Opten Kft. tisztelettel meghívja Önt Auer Ádám, Balog Balázs, Jenovai Petra, Juhász Ágnes, Papp Tekla, Strihó Krisztina, Szeghő Ágnes és Papp Tekla (szerk.) Atipikus szerződések című könyvének bemutatójára.

A kötetet bemutatják: Csehi Zoltán, (PPKE JÁK egyetemi tanár), Horváth Dóra ügyvéd (Réti, Antal & Társai ügyvédi iroda) és Gombos Katalin kúriai bíró

A bemutatóra az atipikus@opten.hu e-mail címen várja a kiadó a jelentkezőket december 17-ig.