1. A regionális alap felhasználása tekintetében – a költségvetés végrehajtásáért a Bizottság felelőssége mellett – a tényleges végrehajtást a tagállamok hatóságai látják el.

2. A szabadság, biztonság és jog térségének lisszaboni közösségesítése mellett a külső határok védelmét a tagállamok hatóságai látják el. A sor még folytatható lenne. A két látszólag össze nem tartozó uniós politika anatómiájában egy lényeges közös elem vehető észre: az uniós közigazgatás hiánya. Persze épülnek mindkét elemre ellenőrző (OLAF), illetve koordináló (FRONTEX) mechanizmusok, mindez a lényegi diagnózison keveset változtat. Felfogható ez akár a szubszidiaritás elvének egyféle érvényesüléseként (stratégiát alkotni csak „fent” tudnak a big picture-t látva, végrehajtani már „lent” is), mindez azonban csak keretezés kérdése: ugyanezen jelenségnek teljes értékű olvasata lehet az is, hogy az EU valójában egy karok nélküli óriás.

- A szankciók alkalmazásával nem sikerült Ukrajna területi integritását visszaállítani, azonban teljesült két másik politikai cél.

- A korlátozó intézkedések megelőzték a válság további mélyülését.

- Az Európai Unió képes volt megmutatni a nemzetközi közösség részére, hogy kiáll értékeinek védelme érdekében.

A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel kapcsolatos módszertani kérdéseknek kiterjedt nemzetközi szakirodalma van, és a jogállamiság mérésére is számos indexet használnak már különféle intézmények Európában és az USA-ban is (pl. Freedom House, Bertelsmann Stiftung, Világbank, World Justice Project). A jelen írás a fogalmi előkérdések, az adatfelvétel, az adatok aggregációja, az eredmények értelmezése, valamint az országok és időállapotok közti összehasonlítás során felmerülő főbb módszertani nehézségekbe nyújt bevezetést.

Olaszország idén újabb csatát nyert az Európai Unió Bíróságán az intézmények „munkanyelveinek” gyakorlata ellen. A déli tagállam – Spanyolország kitartó támogatásával – nem először támadja meg az intézmények angolra, franciára és németre összpontosító kommunikációs gyakorlatát, és a Bíróság legújabb gyakorlata úgy tűnik nyitott ezekre a törekvésekre. Az alábbiakban az Olaszország által az uniós versenyvizsgák közzétételét, a pályázókkal folytatott kommunikációt és a versenyvizsga pályázatokat illető nyelvi korlátozások miatt indított semmissé nyilvánítási eljárásokban született ítéleteket ismertetem röviden.
 

A nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálatának lehetővé tétele ráirányította a figyelmet e hatáskör szükségessége, kialakítása, következményei és eljárási szabályaira vizsgálatára. A tárgykörben, 2015 tavaszán szervezett konferencián e témával összefüggésben a biztonság alkotmányjogi értelmezési lehetőségeivel, az alapjogok speciális korlátozásának tesztjével, illetve a személyi biztonsághoz való joggal, valamit ezek összefüggésrendszerével foglalkoztam. Az előadásomnak a célja egy olyan elméleti háttér vázolása volt, amelyet esetleg alapul véve értékelhető majd az új hatáskör gyakorlati megvalósulása.
 

A joggazdaságtan alapfeltevése, hogy a szabályok hatnak az érintett szereplők viselkedésére, hiszen mindenki az adott szabályokhoz alkalmazkodva próbálja a céljai szempontjából legjobbnak tűnő stratégiát megtalálni és követni. A két sport összehasonlításával ezt a hipotézist tesztelhetjük és igazolhatjuk. Abban, hogy az egyikben (a jégkorongban) a csapatok támadóbb felfogásban játszanak, hogy szabálytisztelőbbek (kevesebb a szabálytalanság) és a bírói tévedések szerepe kisebb, a szabályok költségcsökkentő és ösztönző hatásainak, a szabálytalanságok szankcióinak és a jogalkalmazói diszkrecionalitás szintjének is jelentős szerepe van.

Az ELTE Szenátusa 2015. november 13-án ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában, ahol doctor et professor honoris causa és doctor honoris causa címek adományozására kerül sor. Az új ELTE-s díszdoktorok: Erhard Busek osztrák politikus, közíró; Harmathy Attila jogász professzor, Egyetemünk professor emeritusa és Janusz K. Kozłowski a krakkói Jagelló Egyetem professor emeritusa. Az esemény alkalmából az Egyetem felkérésére Menyhárd Attila egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének vezetője készített interjút Harmathy Attila professzor úrral.

A Pécsi Tudományegyetem rektora tisztelettel meghívja Önt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2015. november 20-án (pénteken) 11.00 órakor kezdõdõ Díszdoktoravató Ünnepi Szenátusi Ülésre, mely egyben a “PTE650” jubileumi rendezvénysorozat nyitó eseménye.

The book discusses the development of use and the trust and also examines other contemporary legal institutions that may have played a role in the development of the trust. It deals with the description of the rules of the trust, including variations in the definition of the trust, and its common classifications in literature and also works up questions concerning the adoption of the trust in civil law systems. It also raises issues that continue to particularly impede and prevent the full application of the rules of the trust in the legal systems of civil law to this day. The book provides an overview of legislative methods and legal practices in different countries with a potential to implement the trust or trust-like legal devices and discusses the main international efforts aimed at the unification of law too.

Budapest, Gondolat, 2015.

A kötet az államok nevével kapcsolatos elméleti összefüggéseket elemzi, több helyen és számos vonatkozásban kitérve a magyar állam átnevezésének kérdéseire is. A szerző rámutat az államok elnevezésének jelentőségére, majd az államnevek rendszerét, nyelvi jellegét és funkcióit tárgyalja. Elemzi az államok meg-, el- és átnevezésének kérdéseit, végül áttekinti az államnevek fajtáit, bemutatva az azok kapcsán felvetődő főbb elméleti problémákat.

The Center for European Union Research at Central European University cordially invites you to the public guest lecture by Prof. Federico Fabbrini (University of Copenhagen)

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány által szervezett könyvbemutatón a Kar oktatói által 2013-ban kiadott jegyzetek és könyvek kerülnek bemutatásra.

Begrüßung: O. Univ.-Prof. Dipl.-Ing. Dr.h.c. Heinz W. Engl (Rektor der Universität Wien)

Einleitende: Worte Univ.-Prof. Paul Oberhammer (Dekan der Rechtswissenschaftlichen Fakultät)

Antrittsvorlesung Univ.-Prof. Elisabeth Holzleithner: Dimensionen des Politischen

Antrittsvorlesung Univ.-Prof. Clemens Jabloner: Der Sachverhalt im Recht

Antrittsvorlesung Univ.-Prof. Alexander Somek: Zwei Welten der Rechtslehre und die Philosophie des Rechts Kleiner Empfang

A lapszám vendégszerkesztői: Bencze Mátyás, Ficsor Krisztina és Kovács Ágnes.

A kiadványt bemutatja: Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE-ÁJK.

Ezt kerekasztalbeszélgetés követi, amelynek témája Ződi Zsolt „Citations of Previous Decisions and the Quality of Judicial Reasoning” című, a lapszámban megjelent tanulmánya.

Résztvevők: Bencze Mátyás, Maczonkai Mihály, Osztovits András, Ződi Zsolt.

Moderál: Jakab Éva főszerkesztő

Opponensek: Péter Orsolya (SOTE) és Dósa Ágnes (MTA TK JTI).

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Horváthy Balázsnak!

Opponensek: Gárdos-Orosz Fruzsina (MTA TK JTI) és Udvary Sándor (KRE).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke konferenciát rendez 2015. december 10-én. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációikat 2015. december 7-ig várják a konferencia@ajk.elte.hu e-mail címen.

A Szabó Miklós 65. születésnapjára rendezett konferencián a magyar jogelméleti közösség túlnyomórészt fiatal tagjai gondolkodnak együtt az ünnepelt munkásságának egy-egy szeletéről a jog és nyelv, a dogmatika és a logika/retorika témaköreiben.

Programs offered:

Master of Laws in Comparative Constitutional Law (CCL LL.M.) / 1 year

Master of Laws in Human Rights (HR LL.M.) / 1 year

Master of Arts in Human Rights (HR M.A.) / 1 year

Master of Laws in International Business Law (IBL LL.M.) / 1 year

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a 2015. évben az életműdíjat, a Iuris Consulto Excellentissimo Díjat Prof. Dr. Ruszoly Józsefnek, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusának; a kiemelkedő elméleti munkásságért járó Peschka Vilmos Emlékérmet Prof. Dr. Horváth M. Tamásnak, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárának; míg az elméleti munkásság mellett, a joggyakorlat fejlesztése terén betöltött meghatározó szerepért járó Pulszky Ágost Emlékérmet Prof. Dr. Lábady Tamásnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar címzetes egyetemi tanárának, volt alkotmánybírónak, a Pécsi Ítélőtábla első elnökének adományozza.