Tanulmányokat, joggyakorlat-elemző írásokat és recenziókat egyaránt várunk a szerkesztőség e-mail címére: profuturo@law.unideb.hu. A lap szerkesztési elveit itt olvashatják: http://profuturo.lib.unideb.hu/sjk/197/szerzoink_figyelmebe.pdf

The regulation of whole life sentences varies in the Member States, however there seems to be a European consensus on granting some form of a meaningful review for possible conditional release from life imprisonment after the expiry of a long-term period spent in prison. Hungary was among the few Member States of the EU and the Council of Europe to have a sanction regime including whole life sentences without the possibility of review for conditional release, until the European Court of Human Rights (hereinafter: ECtHR, Court or Strasbourg court) ruled on the matter and in Magyar v Hungary (Application no. 73593/10, 20 May 2014) declared the Hungarian life imprisonment regime to be in violation of Article 3 of the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR or Convention). Last week the Kúria, the supreme court of Hungary had to remedy the human rights violation done to the whole life prisoner winning the Strasbourg case. In the review procedure Mr. Magyar was sentenced to life imprisonment with a possibility of conditional release after 40 years the earliest. In the present blog post the judgment will be analyzed in light of the ECHR and the attached case-law.

A certain level of engagement with the EAEU seems unavoidable, but the parallel development of good and differentiated bilateral relations with individual EAEU member countries remains important. Together with the full implementation of the Association Agreements with Ukraine, Moldova and Georgia, this is a key priority for the EU in the years to come.

Ízelítő a nyomtatásban most megjelent 2015/1. szám tartalmából: Fekete Balázs és Gajduschek György tanulmánya (egy jogszociológiai kutatómunka eredményeinek első részeként) minden bizonnyal széleskörű érdeklődésre számíthat, hiszen a hazai társadalom jogismeretének kérdésével foglalkozik. Fazekas Flóra Magyarország európai uniós tagságának alkotmányjogi alapjait mutatja be, a kulcsfontosságú „Európa-klauzula” és más rendelkezések elemzése, a vonatkozó szakirodalmi és alkotmánybírósági álláspontok alapján. Pribula László a sajtószabadság érvényesülése és a személyiségi jogok védelme közötti, összetett viszonyrendszerben vizsgálja azt a gyakran felmerülő kérdést, hogy mi minősül véleménynek, s mi tényállításnak. Kengyel Miklós az EU polgári eljárásjogának egyik meghatározó intézménye, a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás lényegét, jelentőségét mutatja be, aminek az apropója, hogy a jogintézményt 2015. január 10-től végleg felszámolták. Tóth Andrea Noémi a távoltartás intézményének hazai szabályozását tekinti át, első sorban büntető eljárásjogi szempontból, de emellett a kapcsolódó, egyéb jogterületek, s társadalomtudományi összefüggések is szóba kerülnek. Angyal Zoltán és Kiss Lilla Nóra egy a közelmúltban napvilágot látott, európai bírósági vélemény kapcsán vizsgálja az EU-nak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozása kérdéseit. Szabó Zsuzsanna a többszintű alkotmányosság keretei között működő, többpólusú – a tagállami alkotmánybíróságok és rendes bíróságok, az Európai Unió Bírósága illetőleg az Emberi Jogok Európai Bírósága által érvényesített – jogvédelem kérdéseit veti fel. Balogh Éva az Alkotmánybíróság határozatát elemzi, amelyik először foglalt állást az olvasói észrevételekről (kommentekről), illetőleg a tárhelyszolgáltatónak az azok tartalmáért fennálló felelősségéről. Biró Gyula Fenyvesi Csaba kriminalisztikai tárgyú monográfiáját, Talabos Dávidné Lukács Nikolett pedig Bódiné Beliznai Kinga jogi szimbólumokról és rituálékról szóló, történeti megközelítésű munkáját ismereti. A debreceni jogi kar népes szerzői kollektívája által készített annotációs rovat ezúttal a 2013. év hazai szakirodalmi termésének első részét mutatja be, a bibliográfiai adatok mellett a fontosabb tartalmi elemek illetve tudományos eredmények összefoglalásával.

Életének 88. évében 2015. június 18-án elhunyt Prof. Dr. Zlinszky János professzor emeritus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának alapító dékánja, volt alkotmánybíró, a magyar jogásztársadalom kiemelkedő alakja.

Zlinszky János 1928-ban született. 1989 novemberi megalakulásától 1998 márciusáig volt tagja az Alkotmánybíróságnak. Alapító dékánként tevékenykedett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1995-ben megalapított Jog- és Államtudományi Karának létrehozásakor. Széles körű jogászi munkásságának legkiemelkedőbb eredménye a római jog kutatása és oktatása volt, emellett szakmai figyelmét alapjogi és jogi etikai kérdésekre és közjogi problémák kutatására irányította. Jogtudósként, tanárként, jogalkalmazóként, közéleti szereplőként, de mindenekelőtt szűkebb és tágabb közösségéért felelős férfiúként vette ki a részét a jogállamiság megteremtéséért folytatott küzdelemből. Gazdag és kiemelkedően eredményes pályafutása során számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült.

Kluwer Kiadócsoport, Complex Kiadó, Budapest, 2014.

Novotni Kiadó, Miskolc, 2015.

Opponensek: Szőke Gergely (PTE), Hidvégi Fanny (TASZ)

Nyelv: angol

Opponensek: Nagy Csongor István (MTA TK JTI), Tóth Judit (Szegedi Egyetem)

Nyelv: angol

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi és Politikatudományi Intézetei, valamint a Magyar Politikatudományi Társaság Közpolitikai Szakosztálya által szervezett „A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a biztonságpolitikában” címmel 2015. május 26-án megtartott kerekasztal-beszélgetés felvétele.

Résztvevők:

Andor László közgazdász, korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős EU-biztos

Cseres-Gergely Zsombor tudományos munkatárs, Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA KRTK)

Scharle Ágota ügyvezető partner, vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet

Moderátor: Boda Zsolt (MTA TK JTI).

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi és Politikatudományi Intézetei, valamint a Magyar Politikatudományi Társaság Közpolitikai Szakosztálya által szervezett „A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a biztonságpolitikában” címmel 2015. május 26-án megtartott kerekasztal-beszélgetés felvétele.

Résztvevők:

Németh György közgazdász, szociológus, nyugdíjszakértő

Tóth András tudományos főmunkatárs (MTA TK PTI)

Moderátor: Jakab András (MTA TK JTI).

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete „Jogrendszer belülről” címmel szervez beszélgetéssorozatot, melynek keretében 2015. június 11-én Czúcz Ottó, az Európai Unió Törvényszékének bírája tartott előadást.