The Constitutional Studies journal invites submissions for its inaugural issue, published in the Fall of 2015.  We welcome work from a variety of disciplines that addresses the theory and practice of constitutional government. The journal seeks work of the highest quality that expands our understanding of constitutional democratic institutions and the bases for their legitimacy, practices of constitutional self-government, formal and informal constitutionalsystems, approaches to constitutional jurisprudence, and related subjects. We welcome submissions from a comparative, empirical, historical, normative, or analytic perspective from scholars across the range of the social sciences and humanities.

Május 14.-én Intézetünk és az Országos Kriminológiai Intézet közös büntetőjogi konferencia-sorozatának záró rendezvényeként a közösségi jogokat sértő bűncselekmények aktuális kérdései kerültek terítékre. Jóllehet a magánvádas bűncselekmények szűk körétől eltekintve minden bűncselekmény felfogható a tágabb közösség érdekeit (is) sértő vagy veszélyeztető deliktumnak, mégis elmondható, hogy bizonyos gazdasági, környezetvédelmi vagy közrend elleni bűncselekmények szorosabban köthetőek a rendezvény címéhez. A konferencián elhangzott előadások többsége reményeink szerint írásban is megjelenik, ezért a következőkben nem célom azok ismertetése. Inkább a „blog” klasszikus műfajának megfelelően néhány impressziómat, egyes elhangzott felvetések továbbgondolása kapcsán megfogalmazódott töprengéseimet osztom meg az olvasóval.

2015. május 9-e a szokásos Európa-nap mellett az európai integrációt megalapozó ún. Schuman-nyilatozat 65. évfordulója is volt. Robert Schuman francia külügyminiszter ebben, az 1950. május 9-én nyilvánosságra hozott kommünikében vázolta nyilvánosan először a német és francia szén- és acéltermelés közös Főhatóság alá történő rendelésének tervét, és ezzel megalapozta az integráció első alakzatának, a hat európai állam által létrehozott Európai Szén- és Acélközösségnek megteremtését. Az integráció alapító atyáinak – Adenauer, De Gasperi, Schuman és Monet – szerepét lehetetlen túlértékelni; hiszen, mint ezt a napjainkban jól-rosszul, de létező és működő Európai Unió igazolja, egy olyan vízió mellett kötelezték el magukat, amely saját korukban szinte elképzelhetetlennek tűnt, és ez nem kevés politikai bátorságot és éleslátást kívánt meg tőlük.

A halálbüntetés és a bevándorlás kérdéséről vitázott kedden (május 19-én) az Európai Parlamentben (a továbbiakban EP) a magyar kormányfő. Mint azt Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból megtudtuk, a miniszterelnök megfontolandónak tartja a halálbüntetés visszaállítását, valamint jelentősen visszaszorítaná a bevándorlók számát Magyarországon. Ennek kapcsán tűzte napirendre az EP a Magyarország helyzetéről, az alapvető jogokról és uniós értékekről szóló vitát, amelyen Orbán Viktor is jelen volt.

Courts are reason-giving institutions and argumentation plays a central role in constitutional adjudication. Yet a cursory look at just a handful of constitutional systems suggests important differences, as well as commonalities, in the practices of constitutional judges, whether in matters of form, style, language, or other. Over time, too, constitutional reasoning may seem to exhibit both elements of change and elements of continuity. In what measure is this really the case? What is common to constitutional reasoning everywhere? Is the trend one of growing convergence (standardisation of constitutional reasoning?) or, on the contrary, one of increasing fragmentation? To what extent is the language of judicial opinions responsive to the political and social context in which constitutional courts operate? Funded by a grant from the VolkswagenStiftung and housed by the Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law in Heidelberg, Germany, and by the Institute for Legal Studies of the Centre for Social Sciences at the Hungarian Academy of Sciences in Budapest, Hungary, the CONREASON Project endeavours to answer these central questions of comparative constitutional scholarship by applying and developing a new set of quantitative research methods.

A magyarországi kisebbségpolitika céljainak azonosítása és megítélése több szempontból is vitatott kérdéskör: miközben elviekben, az elsődleges feladata a belső sokszínűség megőrzése volna, a hazai és nemzetközi szakirodalomban uralkodó álláspont jóval inkább a kisebbségi magyar közösségek ügyét emeli ki. A szakpolitika rendkívül sokszereplős és komplex voltának, továbbá eltérő szintjeinek, szimbolikus-retorikai és konkrét materiális-instrumentális aspektusainak elismerése nyújt azonban segítséget azoknak az egyéb, összetett céloknak a feltérképezéséhez, amelyek megjelentek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993-as törvény napirendre vételekor és kidolgozásakor, bár többnyire kevesebb figyelemben részesültek. A tanulmány amellett érvel, hogy a szabályozás kérdése nem csupán a külhoni magyar közösségek miatt került napirendre, miként a kidolgozás során több ténylegesen befolyásos szereplőt a kifelé történő példamutatás aligha motivált. A célok sorában a határon átnyúló szempontok ugyanakkor a modell „felhasználásában”, „kommunikálásában” kétségkívül jelen voltak, ha más szinteken, más szereplőknél, legfőképp a kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök, illetve a források megállapításakor távolról sem a legbefolyásosabban.

A tanulmány az új jogalkotási törvény „kiskapuinak” áttekintésére vállalkozik felvillantva a gyakorlatban jellemző jelenségeket. Az alkotmánybírósági figyelmeztetések ellenére virágkorukat élik a „salátatörvények”, továbbá a jogalkotás mai jelenségeihez tartozik, hogy a hiányzó vagy teljesen rövid felkészülési idő következtében már a norma hatálybalépése után kezdődik meg a „tényleges felkészülés” a norma végrehajtására, tehát a felkészülési idő átcsúszik a hatályosulás időszakába. Elszomorító példákat nyújt a honi jogalkotásról a kihirdetés napján való hatálybaléptetés legtöbb esete. Gyakorlattá vált annak a „kiskapunak” a kihasználása, amelynek révén szinte mindig mód van arra, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lépjen hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés ne lépjen hatályba. A szerző számos de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg e „kiskapuk” bezárására. A szerző sorra veszi a minőségi jogalkotást támogató korszerű technikai eszközök körét: előhatályosítás, tematikus jogi fogalomtár és kodifikációs szótár létrehozatala, a jogszabályok kötelező nyelvi lektorálása, a hatályos joganyag idegen nyelvű hozzáférhetőségének a naprakész biztosítása mind-mind megvalósításra vár.

Meghívó A munkaügyi bíráskodás jelene és jövője szakmai kerekasztal beszélgetésre.

A szakmai rendezvényen való részt vétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött a miskolcmunkajog@gmail.com címen.

A kerekasztal résztvevői: Fuhrmann Gábor, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke; Tománé Szabó Rita, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság munkaügyi bírája és az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezető-helyettese; Prof. Prugberger Tamás egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar; Nádas György, egyetemi docens Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Levezető elnök: Rácz Zoltán egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Szervezők: Miskolci Akadémiai Bizottság Állam és Jogtudományi Szakbizottsága, Munka- és Szociális jogi Munkabizottság, Miskolci Egyetem Állam – és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete.

In ihrem gesellschaftsrechtlichen Aktionsplan vom 12. Dezember 2012 hat die Europäische Kommis­sion eine Wiederbelebung der Regelungsbemühungen auf dem Gebiet des Kon­zernrechts in Aussicht gestellt; u.a. hat sie angekündigt, eine Initiative für „eine bessere Anerkennung des Begriffs Gruppeninteresse“ vorzulegen. In der Sache geht es hierbei vor allem um das Inte­resse vieler Muttergesellschaften grenzüberschreitender Unternehmens­gruppen, ihre in verschiedenen Mitgliedstaaten tätigen Tochtergesellschaften nach über­einstimmenden Standards leiten zu können. Im rechtswissenschaftlichen Schrifttum wird insoweit hervor­gehoben, eine effektive Führung von Unternehmensgruppen mittels Festle­gung einheit­licher Handlungsvorgaben und Pflichtenmaßstäbe sei nicht möglich, wenn je­weils darauf Rücksicht genommen werden müsse, welche Intensität der Einflussnahme vom Recht des Sitzstaates der Tochtergesellschaft noch zugelassen werde.

The Budapest Research Group on Constitutional Theory was established by the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences in cooperation with the Faculty of Comparative Law and Governance of the Andrássy University Budapest. This forum shall provide discourse between constitutional scholars as well as political and social scientists working in Hungary.

Opponensek: Nagy Csongor István (MTA TK JTI), Tóth Judit (Szegedi Egyetem)

Nyelv: angol

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak!

Az MTA TK Jogtudományi Intézete „Jogrendszer belülről” címmel beszélgetéssorozatot rendez, amelynek célja, hogy a jogtudomány képviselőinek betekintést engedjen a jogrendszer működése során fontos intézmények belső életébe. Ennek érdekében Czúcz Ottót, az Európai Unió Törvényszékének bíráját mintegy félórás előadás megtartására kértük fel. Az előadást kilencven perc beszélgetés követi, a jelenlevő kutatók kérdései alapján.

Az esemény nyilvános, azon sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, de kérjük, részvételi szándékukat előzetesen jelezzék emailben a szilagyi.emese@tk.mta.hu címen.

Opponens: Győry Csaba (MTA TK JTI)

Nyelv: angol

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak!

Opponensek: Chronowski Nóra (MTA TK JTI), Vincze Attila (Andrássy Egyetem)

Nyelv: angol

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak!

A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottságának Bűnügyi Tudományok Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a A korrupció elleni küzdelem lehetőségei” című tudományos ülésére.

A téma interdiszciplináris jellegére tekintettel várjuk az összes tudományág (egyetemi kar) oktatóit/ tudományos kutatóit, az érdeklődő jogalkalmazókat. 

A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézete Prof. Dr.Dr.h.c. Horváth Tibor professor emeritus, a Kar egyik alapítója, első egyetemi tanára, egykori dékánja emlékére konferenciát szervez az MTA Miskolci Területi Bizottságának Konferencia termében

Kérjük, hogy részvételi szándékát 2015. június 5. napjáig szíveskedjék jelezni az anita.nagy@uni-miskolc.hu vagy a joggulaj@uni-miskolc.hu email címen.

Az előadást a társaság tisztújító közgyűlése követi. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. (Zodi.Zsolt@tk.mta.hu)

Kialakult a jogtudomány helyéről és szerepéről tartandó konferencia végleges programja, és letölthető a rendezvény honlapjáról. (http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/konferencia_program_junius18_(1)(2).pdf) A 18 előadásra plenáris ülés és két szekció (elmélet és tételes jog) keretében kerül sor. A rendezvény az "A jog tudománya" című kötet bemutatásával indul, és kerekasztal beszélgetés zárja a jogtudomány a gyakorlat és a jogalkotás képviselőjének részvételével. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők, jelentkezni az Argyelan.Laszlone@tk.mta.hu emailcímen lehet. 

Feladatkör: Tudományos kutatómunka végzése az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében.

Kutatási téma: Jogrendszerek minősítése indexek segítségével

A fiatal kutató a jogrendszerek indexek segítségével való minősítésének kérdéseivel foglalkozik. Ezek az indexek részben gazdasági jellegű szempontokat (pl. Doing Business), részben általános jogállamisági jellegzetességeket (pl. World Justice Project Rule of Law Index) mérnek. Ezek módszertani problémái, az egyes indexek összevetése és Magyarországra való alkalmazásuk többéves kutatást igényel, amely a fiatal kutató fő feladata lesz. Kiemelt kérdés, hogy a hagyományos jogászi vizsgálatnál mennyiben erősebbek, és mennyiben gyengébbek az indexek segítségével való minősítések. A fiatal kutatónak feltétlenül magas szintű angol nyelvtudással kell rendelkeznie (minden további nyelv szakmai használatot lehetővé tevő ismerete előny), ezen felül lehetőleg külföldi tanulmányi vagy kutatói tapasztalattal is.

Május második napján, Fűzérradványban, a Károlyi-kastély lenyűgöző parkjában megrendezett nemzetközi vadásznap alkalmával a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának azon tehetséges joghallgatói is felléptek, akik Barta Judit, a Kereskedelmi Jogi intézeti Tanszék oktatója által meghirdetett „Vadászati jog” szabadon választható tantárgy iránt érdeklődnek. A joghallgatók (Bajtai Gábor, Berzeviczi Márk, Braun Péter, Čertický Mário, Incze Márton, Leskó Tamás, Szabó Andor, Varga László Bánk) a legfrissebb, érdeklődésre számot tartó jogi eseményekről tartottak beszámolót. 

Vörös Imre hetvenedik születésnapja alkalmából 2014-ben megjelent tanulmánykötet ingyenesen letölthető az MTA TK JTI honalpjáról. A kötetet Fekete Balázs, Horváthy Balázs és Kreisz Brigitta szerkesztette. http://jog.tk.mta.hu/a-vilag-mi-magunk-vagyunk.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által szervezett "A pénzpiac szabályozása” című 2015. május 5-én megtartott kerekasztal-beszélgetés felvétele.

Résztvevők: Halustyik Anna tszv. egyetemi docens (PPKE JÁK), Király Júlia címzetes egyetemi tanár (BCE GTK), Bodnár Zoltán egyetemi docens (ELTE ÁJK) Moderátor: Jakab András igazgató (MTA TK JTI) és Szalai Ákos tudományos munkatárs (MTA TK JTI).

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi és Politikatudományi Intézetei, valamint a Magyar Politikatudományi Társaság Közpolitikai Szakosztálya által szervezett „A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a rendészeti politikában ” címmel 2015. május 5-én megtartott kerekasztal-beszélgetés felvétele.

Résztvevők: Barabás Tünde kriminológus, osztályvezető, Kutatásszervezési, Dokumentációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, Országos Kriminológiai Intézet, egyetemi docens, Kriminológiai Tanszék (NKE) Christián László tanszékvezető, egyetemi docens, Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék, Rendészettudományi Kar (NKE) Hajas Barnabás egyetemi adjunktus, Alkotmányjogi Tanszék (PPKE) Moderátor: Jakab András igazgató (MTA TK JTI).