Internetes Jogtudományi Enciklopédia
projektterv
1. Háttér – az internet mint médium felértékelődése a jogtudományban
Az elmúlt évtizedben a tudományos ismeretek publikálási módszereiben az internet egyre jelentősebb szerepet tölt be. A műhelytanulmányokat (working papers) összegyűjtő oldalak [1] mellett az egyes szakfolyóiratok is egyre nagyobb súlyt fektetnek az internetes megjelenésre. A társadalomtudományok területén pl. a Social Science Research Network (ssrn.com) jelenleg több mint 400.000 feltöltött szakcikket és közel fél millió absztraktot tárol. Úgy tűnik, hogy az internet szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen a tudományos eredmények médiumaként.
E tendenciák a jogtudomány hagyományos publikációs gyakorlatát sem hagyták érintetlenül. Világszerte egyre több jogi kar igyekszik oktatóik és kutatóik eredményeit az interneten is publikálni. A korábban már hivatkozott ssrn.com-on [2] vagy más önálló oldalakon közzétett publikációk mellett [3] a jogi folyóiratok is egyre szélesebb körben érhetők el térítés ellenében hozzáférhető [4] vagy ingyenes portálokon. [5]
A hazai jogtudományban ez az átalakulás elkezdődött ugyan, de még nem ment végbe teljesen: a tudományos közösség többségének megítélése szerint a publikálás meghatározó fórumainak a nyomtatott folyóiratok és szakkönyvek számítanak. Ezek egyes esetekben megjelenhetnek internetes formában is (ami alapvetően a kiadó által követett policytől függ, lásd a HVG-ORAC által nemrégiben visszamenőleg digitalizált jogi folyóiratokkal ellátott Jogkódex című szolgáltatást). [6] A hagyományos publikálási fórumok számára azonban komoly kihívást jelent vagy jelenthet rövid időn belül az a világszerte megfigyelt és a hivatkozások vizsgálatával számszakilag is bizonyítható tendencia [7] hazánkban is, hogy a kutatók egyre inkább az interneten fellelhető forrásokat (absztraktokat vagy teljes műveket) helyezik előtérbe a kizárólag nyomtatott formában elérhetőekkel szemben. Másként megfogalmazva: amit nem tud az olvasó számítógépes környezetben megjeleníteni (abban keresni stb.), azt sokkal kisebb eséllyel fogja elolvasni és idézni.
2. Az internetes jogi enciklopédia általános szempontjai
A tudományos publikálás e megváltozott tendenciáit felismerve egy internetes, szabadon hozzáférhető (open access) jogtudományi enciklopédiát kívánunk létrehozni egy középtávú projekt keretében. [8]
Úgy véljük, hogy a mai igényeket kielégítő, korszerű jogtudományi enciklopédia több szempontból is hozzájárulhat a jogtudománnyal foglalkozó intézmények, műhelyek és az egyetemi oktatás hatékonyságának javításához:
– jelentősen előmozdíthatja a tudományos munka társadalmi hasznosságát, hiszen magas színvonalú, tudományosan minősített és ellenőrzött tudásanyagot tesz szakcikkek formájában bárki által hozzáférhetővé;
– fontosnak tartjuk, hogy ezek az információk nemcsak a jogtudósok, hanem a jogtudomány iránt érdeklődő állampolgárok által is elérhetőekké válnak, ez pedig segíthet a társadalom jogi és jogtudományi ismereteinek a bővítésében, szélesebb körű terjesztésében;
– az enciklopédia szerkesztése és megvalósítása során (a feladat jellege miatt) szükségszerűen be kell vonni a munkába a hazai jogtudomány művelőinek minél szélesebb körét, leginkább az egyetemi, de akár a magánszférából is, ami intenzív szakmai együttműködéseket és ehhez kapcsolódó vitákat indíthat el;
– a projekt sikeres megvalósítása elmélyítheti a jogtudomány és intézményei, műhelyei presztízsét.
3. Az enciklopédia megvalósítása
3.1. A szerkesztőség
Az enciklopédia koncepciójának a kialakításához és annak megvalósításához az alábbi szerkesztőségi funkciókra van szükség:
1. Főszerkesztők (Jakab András, Fekete Balázs)
Feladatuk: az egész projektet átfogják, irányítják, stratégiai jellegű döntéseket hoznak, valamint a projekt gyakorlati megvalósítását segítendő összeállítják az enciklopédia-szócikkek megírásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szerzői útmutatót.
2. Tanácsadó Testület (Földi András, Gajduschek György, Jakab Éva, Herbert Küpper, Sonnevend Pál, Szabó Miklós, Szente Zoltán, Takács Péter)
Feladatuk: véleményükkel, tanácsaikkal segítik a főszerkesztőket a stratégiai jellegű döntésekben, felügyelik a projekt megvalósítását.
3. Rovatszerkesztők (az egyes jogterületek elismert szakértői, részletesen lásd alább a 3.2.2 pontban)
Feladatuk: kiválasztják a megírandó szócikkeket, javaslatot tesznek az egyes szerzőkre, irányítják a szócikkírói munkát, megteremtik a minőség-ellenőrzés feltételeit, ellátják az egyes rovatok szakmai felügyeletét. Elkészítik az egyes rovatok élén álló identitásszócikkeket (erről részletesen lásd alább a 3.3.1 pontban).
4. Külső szakmai lektorok (az egyes jogterületek elismert szakértői)
Feladatuk: a szerkesztő által jóváhagyott szócikkek szakmai kontrollját végzik el
5. Nyelvi szerkesztő
Feladata: az elkészült szócikkek nyelvi színvonaláról gondoskodik.
3.2. Az enciklopédia felépítése
3.2.1. A szócikkek
Az enciklopédia szócikkekből épül fel, melyekre a rovatszerkesztők tesznek javaslatot, és ez alapján készül majd el a megírandó szócikkek listája. Bár az egyes szakterületek feldolgozási módszerei jelentősen eltér(het)nek egymástól, az enciklopédia egységességét szem előtt tartva mégis javasoljuk a honlapon elérhető mintaszócikk lehetőség szerinti követését. Amennyire lehet, egy-egy tudományterület átfogó módon legyen reprezentálva. Mindenképpen úgy kell a szócikkeket kialakítani, hogy az egyes területek „problémaszintje” vagy absztrakciós szintje ne térjen el markánsan egymástól, azaz az egyik részterületen ne csak igen általános kérdésekről legyen szó, míg egy másikon pedig minuciózus problémákról.
A szócikkek mennyisége szintén nem állapítható meg előre, az egyes területek eltérő tudásanyaga és a feldolgozás praktikus nehézségei (pl. van-e elegendő kapacitás) miatt. Reményeink szerint minden területen legalább 20-30 szócikket el lehet készíteni, de ez nem zárja ki, hogy egyes területeken akár jelentősen több szócikk is készüljön.
A szócikkek hosszúságának pontos meghatározása a szerkesztők kompetenciája a tárgyalt kérdések és a jogterület sajátosságaink figyelembevételével. Valójában csak a szélsőségeket érdemes a terjedelemnél elkerülni: a túlzottan rövid, egy-két oldalas és túlzottan hosszú, akár három-négy szerzői ívet kitevő szócikkek készítése nem javasolt. Átlagosan a 0,5–2 szerzői ív közti terjedelem megtartását ajánljuk, főszabályként az 1 szerzői íves hosszal.
Tartalmi szempontból fontosnak tartjuk, hogy tudományos igényű szócikkek kerüljenek az enciklopédiába, és ehhez jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgozzanak fel a szerzők. Egy szócikk feladata kettős: egyrészt fel kell térképeznie – ráirányítva a figyelmet az egyes vitákra, az azokhoz kapcsolód pro és kontra érvekre –, másrészt be kell mutatnia a témára vonatkozó szakirodalmat. A szócikkek kidolgozásánál a kiegyensúlyozottság követelményét tartjuk lényegesnek: célszerű együttesen láttatni a különféle nézőpontokat, felfogásokat, szemléleteket, amelyeknek kellő distanciával történő értékelő és elemző bemutatása szükséges.
Minden önálló internetes linkkel rendelkező szócikk négy szerkezeti egységből épül fel:
1. Szerző és cím (a szócikkek idézését a szerző, szerkesztő, főszerkesztők neve, a cikk címe és önálló link feltüntetésével, nem pedig általában az enciklopédiára való hivatkozással javasoljuk, a stanfordi mintához hasonlóan, minden cikknél idézési mintát fogunk feltüntetni.)
2. Összegzés (két-három mondat, mely elhelyezi a jogtudomány rendszerében és meghatározza a cikk témáját lexikon jelleggel közérthető formában)
3. A téma kifejtése (az egyes nagyobb egységeket célszerű számozni, mert így könnyebben lehet rá hivatkozni, ugyanis a html-es megjelenés miatt nem lesz oldalszám a szócikkeken)
4. Részletes irodalomjegyzék (erre utalnak vissza a szövegbe ágyazott – ún. author-date – hivatkozások)
Az enciklopédiát elektronikus könyvként publikáljuk ISBN-számmal, így a szerzők teljes értékű tudományos publikációként tüntethetik fel az egyes szócikkeket publikációs listájukban (lektorált könyvfejezetként). Az egyes szócikkeket nem lehet majd kommentálni. Úgy véljük, egyrészt a több lépésből álló minőségellenőrzés miatt erre nem lesz szükség, másrészt a kommentálások moderálása vagy aránytalanul nagy energiát kötne le, vagy technikailag lenne bonyolult; ugyanakkor a szerkesztőség vár minden olyan szakmai megjegyzést, észrevételt, amely a munka eredményességét javíthatja.
3.2.2. Az egyes rovatok és szerkesztőik
Az enciklopédia az alábbi rovatokat fogná át, amelyek szerkesztőit zárójelben jelöljük:
1. Alkotmányjog (Jakab András / Bodnár Eszter)
2. Büntető eljárásjog és büntetés-végrehajtási jog (Hack Péter)
3. Büntetőjog (Szomora Zsolt)
4. Családjog (Hegedűs Andrea)
5. Dologi jog (Menyhárd Attila)
6. Egyházjog (Szuromi Szabolcs)
7. EU-jog (Varju Márton, Horváthy Balázs)
8. Jogbölcselet (Szabó Miklós)
9. Joggazdaságtan (Szalai Ákos)
10. A jog művészeti reprezentációja (Takács Péter)
11. Jogösszehasonlítás (Fekete Balázs)
12. Jogszociológia (Bencze Mátyás)
13. Jogtörténet (Komáromi László)
14. Környezetjog (Kecskés Gábor)
15. A kötelmi jog általános része (Leszkoven László)
16. A kötelmi jog különös része (Menyhárd Attila)
17. Közigazgatási jog (Balázs István)
18. Kriminológia (Kerezsi Klára)
19. A magánjog általános része (Földi András)
20. Munkajog (Kiss György és Kun Attila)
21. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Szabó Sarolta)
22. Nemzetközi jog (Sulyok Gábor)
23. Nemzetközi magánjog (Szabó Sarolta)
24. Öröklési jog (Földi András)
25. Pénzügyi jog (Kolozs Borbála)
26. Polgári eljárásjog (Harsági Viktória)
27. Római jog (Szabó Béla)
28. Személyi jog (Görög Márta)
29. Szerzői jog és iparjogvédelem (Faludi Gábor)
30. Társasági jog (Kisfaludi András)
31. Versenyjog (Nagy Csongor István, Szilágyi Pál)
Természetesen a jogtudományi területek fenti rovatfelosztása nem teljes, de gyakorlati szempontokat is figyelembe véve (pl. van-e az adott területnek valóban elismert szakértője hazánkban, létezik-e működő szakmai közösség stb.) úgy véljük, hogy megfelelően reprezentálja a magyar jogtudomány egészét. További bővítés a későbbiekben elképzelhető még.
3.3. Az enciklopédia tudományos színvonalának és egységességének biztosítása, belső minőség-ellenőrzés
Egy ilyen volumenű projektnek természetesen több nehézséggel is szembe kell néznie, melyek közül az egységesség és a színvonal biztosítása emelkedik ki. Ezeket a következő mechanizmusok segítségével kívánjuk megoldani:
3.3.1. Az enciklopédia egységessége
(1) A tervezés első lépéseként felkérünk minden rovatszerkesztőt, hogy készítse el a saját rovatához tartozó szócikkek listáját. Az enciklopédia a mai hazai jogtudomány egészéről ad képet, így a kiválasztott címszavak az egyes szakterületeknek a jogtudományban betöltött helyét, szerepét és súlyozottságát fogják tükrözni. Az egyes tárgykörök (rovatok) közti arányok megtartása – a jogtudományban betöltött szerepüknek megfelelően – az enciklopédia egységét is megteremtik. Másfelől fontos, hogy az így kiszabott keretben a szócikkek az adott tudományterületet minél átfogóbban reprezentálják. Minden egyes szócikkben kérjük a rovatszerkesztőket és a szerzőket, hogy összehasonlító és történeti aspektusokat is vegyenek figyelembe a kifejtésnél (lásd a mintaszócikket a honlapunkon). Önálló történeti jellegű szócikkek azonban inkább csak a jogtörténeti (illetve a római jogi) rovatban lennének.
(2) Ezt követően minden rovatszerkesztő megkapja az összes szócikk listáját, hogy az esetleges párhuzamosságok, átfedések kiszűrhetőek legyenek és így az anyag konzisztenciája biztosítható legyen.
(3) A főszerkesztők minden egyes rovatszerkesztővel, opponenssel kisebb workshopokon megvitatják az egyes rovatok szócikklistáját, majd a rovatszerkesztőkkel egyeztetve véglegesítik a listájukat.
(4) E szócikkek listájának véglegesítését követően a rovatszerkesztők megírják az adott rovat identitásszócikkét. Ez a szócikk azonos a rovat címével, vagyis az alkotmányjogi rovatban legyen egy alkotmányjog szócikk, a pénzügyi jogi rovatban egy pénzügyi jog szócikk, stb. Ezekben lehetne elmagyarázni azt is, hogy mi tartozik egyáltalán az adott rovatba és hogy a szócikklista összeállítása során felmerülő dilemmákban milyen döntések születtek és miért. Ide kerülhetnek továbbá az adott jogág forrásai, (igen röviden) története és tudománytörténete, elméleti alapvetések, irányzatok, lezáró, összegző értékelések, további általános kérdéseket felvető, elméleti kutatásokat előbbre vivő megállapítások; a tudományterület rögzült képe és/vagy jelen állapota és/vagy lehetséges irányai. Az identitásszócikk a tárgykör szócikkeinek a megírásához segédlet: az ott leírtakra elegendő az adott szócikkben visszautalni, így elkerülhetők az alapvető ismeretek többszöri, visszatérő ismétlései is. Jellegéből adódóan azonban a rovat szócikkeinek elkészültével bizonyos elemeiben átdolgozásra szorulhat.
(5) A főszerkesztők a rovatszerkesztők javaslatára felkérik a szócikkek szerzőit és megkezdődik a szócikkek megírása.
3.3.2. A tudományos színvonal biztosítása
A szócikkek a következő kontrollfázisokon mennek keresztül a megjelenés előtt:
(1) A rovatszerkesztő véleménye.
(2) Egy, a főszerkesztők és a rovatszerkesztő által közösen kijelölt külső szakember (lektor) véleménye.
(3) Olvasószerkesztés a nyelvi egységesség és színvonal biztosítására.
Úgy véljük, hogy e mechanizmusok már elégségesek lehetnek ahhoz, hogy az enciklopédia egyenletes és magas tudományos színvonalát megfelelően biztosítsák.
4. Ütemezés
A projektet ötéves időtávban képzeljük el, 2014. január elseji indulással. Úgy véljük, hogy öt év alatt a szócikkek egy jelentős része elkészülhet. Rövidebb időtávon, különös tekintettel a belső minőség-ellenőrzési mechanizmusok működésére és a bevonandó szerzők egyéb feladataira, a projekt nem megvalósítható.
2014. januártól 2014. júniusig: a rovatszerkesztők felkérése
2014. júliustól 2015. decemberig: a szócikkek listájának kialakítása, azok összeegyeztetése, az egyes problémák tisztázása, a végleges szócikklista kialakítása, a szerzők felkérése, a honlap elkészítése, az olvasószerkesztő felvétele, az anyagok előkészítése
2016. januártól 2018 decemberéig: a szócikkek megírása, beleértve azok színvonalának biztosítását, és folyamatos feltöltése. (Amint a tervezett szócikkek legalább húsz százaléka elkészül, akkor indítjuk el az online felületet. Itt jelezni a fogjuk a készülő szócikkeket és szerzőiket is, hogy az érdeklődők általános képet kaphassanak a projektről.)
_________________
[1] Egy ezzel foglalkozó szakportál szerint 1650 tudományos jellegű dokumentumokat tartalmazó weboldal működik jelenleg. Ld. http://repositories.webometrics.info/en.
[2] Pl. az Oxford Legal Research Papers sorozat eleve úgy jelenik meg, hogy az SSRN-ra töltik fel magukat, még a címlapon is mindig az adott írás ssrn-címét adják meg. Lásd pl.: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2115538.
[3] Pl. lásd a Yale Law School oldalát: http://digitalcommons.law.yale.edu/.
[4] Pl. lásd a sok száz angol nyelvű folyóirat anyagát tartalmazó HeinOnline oldalt (heinonline.org).
[5] Pl. a francia jogi folyóiratok egy része elérhető a persee.fr vagy revues.org társadalomtudományi folyóiratokat digitalizáló honlapokon keresztül.
[6] Lásd jogkodex.hu. Kizárólag az interneten megjelenő folyóiratként működik a Jogelméleti Szemle (http://jesz.ajk.elte.hu/), a Miskolc Journal of International Law (www.mjil.hu), műhelytanulmányok pedig a Pázmány Law Working Papers sorozatban (http://plwp.jak.ppke.hu/hu/) jelennek meg.
[7] Vö. Dorothy Bishop: „How to bury your academic writing”,
http://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2012/08/29/how-to-bury-your-academic-writing/.
[8] Az enciklopédia mintaadója e két, már sikeresen működő külföldi vállalkozás lehet: Stanford Encyclopedia of Philosphy http://plato.stanford.edu/; Enzyklopädie zur Rechtsphilosphie http://www.enzyklopaedie-rechtsphilosophie.net/.