Az MTA TK Jogtudományi Intézete és a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karának közös projektje
Az elmúlt években Európa szerte számos próbálkozás irányult arra, hogy az igazságszolgáltatás minőségét valamilyen módon mérhetővé, összehasonlíthatóvá tegyék. E törekvések során számos külső (a bírósági rendszerbe vetett közbizalom, a bíróságok elérhetősége, a peres eljárások költsége stb.) és külső (az eljárások időtartama, az eljárások tisztességessége, a bírósági rendszer átláthatósága és számonkérhetősége stb.) szempontot figyelembe vettek, azonban az egyik legfontosabb területen, a bírói érvelés színvonalának értékelésében nem tudunk elfogadott, bevett módszerről.
A téma tudományos jelentőségét az adja, hogy ha sikerül kidolgozni egy megbízható minőségbiztosítási szempontrendszert, az „demisztifikálhatja” a jogi érvelésre vonatkozó elméleti tudásunkat. Segítene egyértelműsíteni a „bírói bölcsesség” nehezen megragadható fogalmát, és a bírói döntés helyességének ismérveihez is közelebb kerülnénk. Elképzelhető az is, hogy az ilyen irányú kutatás a jogról való gondolkodásunkra is hatással lehet.
Gyakorlati relevanciát ad a projektnek, hogy úgy tűnik: az igazságszolgáltatás nem fogja „megúszni” valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését – ahogyan egyre több professzionális értelmiségi tevékenységgel szemben is megjelenik ez az igény. Ehhez nem elég csupán közelítő paramétereket kidolgozni (pl. megváltoztatott ítéletek száma, tárgyalási napok mennyisége, befejezési arányok stb.). Fontos, hogy ebben a rendszerben szerepeljenek az érvelés minőségét is érzékelhetővé tevő mutatók.
A kutatás keretében a következő kérdésekre keressük a választ: Mitől minősül helyesnek a bírói érvelés? Fel lehet-e tenni egyáltalán általánosságban az előbbi kérdést? Megfogalmazhatók-e ezek a követelmények jogi dokumentumokban? Ha nem, akkor milyen egyéb módon lehetne érvényesíteni ezeket? Milyen módszereket alkalmaztak eddig a bírói érvelés minőségének ellenőrzésére? Inkább a „peer review” rendszer dominál, vagy egzakttá próbálják tenni a minőségellenőrzést? Vagy a két módszer kombinációját használják? Figyelembe vehetnek-e a bírák jogon kívüli szempontokat is? Milyen a bíráktól elvárható szerepfelfogás: a „törvényhozó szája”, igazságtevő, mediátor, jogvédő vagy valami más?
A kutatási projekt első lépéseként konferenciát szervezünk a Debreceni Egyetemen, ahová a témában jártas neves szakembereket hívtunk meg azzal a céllal, hogy létrehozzunk egy európai kutatói hálózatot. Ez a hálózat európai léptékkel mérve is jelentős eredményt érhet a vizsgált területen.
A konferencia időpontja és helyszíne: 2014. november 28-29., Debrecen, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara
Nyitó előadás:
Zenon Bankowski (Edinburgh-i Egyetem, Egyesült Királyság,) – a bírói érvelés minőségének mérhetőségéről
Tematikus előadások nagyobb európai jogi kultúrák szerinti bontásban:
Markku Kiikeri (Lappföldi Egyetem, Finnország) – Skandinávia
Francesco Contini (Igazságszolgáltatási Rendszerek Kutatóintézete, Olaszország) – Olaszország
Arthur Dyevre (Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium) – Franciaország
Gar Yein Ng (független kutató, Egyesült Királyság) – Egyesült Királyság
Norman Weiß (Potsdami Egyetem, Nemetország) – Németország
Zdeněk Kühn (Prágai Károly Egyetem, Csehország) – Kelet-Közép Európa
Kerekasztal-beszélgetés a bírói tevékenység mérhetőségének általános módszertani problémáiról
Résztvevők: Badó Attila (Szegedi Egyetem, Magyarország), Philip Langbroek (Utrechti Egyetem, Hollandia), Fleck Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyarország), Nicolaas Bel (Európai Bizottság)
A részletekért látogasson el a http://jog.unideb.hu/kutatasaink/nemzetkozi-konferenciak lapra.
A konferenciafelhívás ide kattintva letölthető.
A projekt eredményei
A konferencia sikeres volt, számos neves külföldi és hazai jogtudós és gyakorló jogász fejtette ki a véleményét a témával kapcsolatban, és a magyar bírósági vezetőktől is pozitív visszajelzés érkezett. A konferenciáról a Jogtudományi Közlöny 2015/9. számában jelent meg beszámoló, továbbá az Acta Juridica Hungarica különszámot szentelt (2015/2–3.) a konferencián elhangzott egyes előadások szerkesztett változatának. Az ezt követő kutató- és szerkesztői munka eredményeként a közeljövőben e tárgyban meg fog jelenni egy angol nyelvű tanulmánykötet a Springer Kiadónál How to measure the quality of judicial reasoning címmel.
Kutatásvezető: Bencze Mátyás